Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ukrajna két legnagyobb mezőgazdasági exportcikke a búza és a kukorica. Ez Magyarország számára azért lehet kellemetlen, mert két legnagyobb mezőgazdasági exportcikke ugyanez a két termény. 2016-tól ráadásul Ukrajna nem exportálhat mezőgazdasági termékeket és élelmiszert Oroszországba. Az unióval kötött kereskedelmi megállapodás értelmében ugyanakkor 10 év alatt fokozatosan megszüntetnek szinte minden vámot. Vagyis
a magyar gazdák hamarosan az eddiginél erősebb versenyre számíthatnak.
Az elmúlt években az ukrán mezőgazdaság nagyon sokat fejlődött, profi gazdaságok működnek, jó minőségű gabonát állítanak elő jó áron, mondta el az Origónak Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára. Az ukrán mezőgazdaságban ráadásul rengeteg növekedési potenciál van, sok még a szabad terület, a talaj pedig fekete föld, ami gabonatermesztéshez ideális.
Az ukrán mezőgazdaságban meglévő potenciálra Kijevnek szüksége is van, ha növelni akarja az utóbbi két évben durván visszaesett exportot, és szeretné felpörgetni zsugorodó gazdaságát. Az iparra és a nyersanyag-kitermelésre, amik eddig az ukrán gazdaságot húzták, már nem alapozhatnak úgy, mint korábban.
Az ukrán ipar szíve a Donbasszban volt,
ami jelenleg szakadár terület és háborús övezet. A kijevi statisztikai hivatal a 2015-ös adatoknál lábjegyzetben hangsúlyozza is, hogy azokat
a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol ideiglenesen megszállt területe,
illetve a terrorellenes hadműveleti övezet" nélkül kell érteni (utóbbi jelöli a szakadár területeket).
Magyarország egyetlen előnye az európai piacon Ukrajnával szemben az uniós tagság volt. A kereskedelmi egyezmény életbe lépésével ez megszűnik majd. Horváth Gábor arra számít, hogy
Brüsszel megpróbálja közelebb húzni magához Ukrajnát,
ezért a nyitás féloldalas lesz. Az ukrán termékek könnyen, jórészt vámmentesen áramolhatnak majd az EU-ba, az ukrán piacot viszont vámokkal és esetleg adminisztratív eszközökkel fogják védeni az uniós termékektől.
A magyar gabonaexportőrök problémái között az ukrán verseny erősödése csak egy a sorban, emlékeztet Horváth Gábor.
A keleti piacok szűkülnek,
Románia például maga is egyre több gabonát termel, így egyre kevesebb importra van szüksége. A Földközi-tenger keleti medencéjében háborúk dúlnak. Az olaj ára alacsony, ezért a nagy olajtermelő országok (mind nagy gabonaimportőrök is) fizetőképessége romlik. Horváth Gábor szerint a magyar gabonatermelőknek el kellene kezdeniük újra Németország felé orientálódni.
A helyzet szerencsére nem annyira veszélyes, legalábbis rövid távon
nem kell attól tartani, hogy az ukrán gabona hirtelen elárasztja az európai piacot
az orosz embargó miatt. Oroszország ugyan Ukrajna legnagyobb kereskedelmi partnere volt egészen 2014-ig, de főleg acélt, ipari nyersanyagokat és gépeket vettek tőlük. Ukrajna már 2013-ban sem exportált jelentős mennyiségben gabonát Oroszországba. Búzát főleg Afrikába, a Közel- és a Távol-Keletre adtak el:
A magyar búza legnagyobb felvásárlói viszont főleg európai államok:
Persze a kereskedelmi egyezmény életbe lépésével erősödhet az Európába irányuló ukrán búzaexport, ami megnehezítheti a magyar gazdák dolgát.
Az ukrán kukorica nagyja sem Európába ment eddig, bár elég sokat felvásárolt Spanyolország és Olaszország:
A magyar kukoricaexport viszont nagyrészt Európába irányult:
A magyar tejtermelőknek csak azért nem kell tartaniuk az erősödő ukrán exporttól, mert a magyar tejipar már amúgy is katasztrofális helyzetben van, főleg a nyugati termelők nyomása miatt, mondta Horváth Gábor. A MOSZ főtitkára nem vár érdemi hatást az ukrán export erősödésétől.
Azért 2016-tól Magyarországon is megjelenhetnek az ukrán tejtermékek. Az Oroszországba menő teljes 2013-as ukrán kivitel 2 százaléka sajt volt. De tejből és vajból is elég sokat adtak el az oroszoknak, a január elsejével életbe lépő embargóval ennek vége, az ukrán termékeknek új piacot kell majd keresni. Az alábbi mezőgazdasági termékek exportja jelentős volt még:
Az embargó nemcsak agrártermékekre, de mindenféle élelmiszeripari termékre is vonatkozik majd. Ukrajna rengeteg csokoládét adott el Oroszországnak, nagyon sok tömény szeszt, sört és pékárut. 2016-tól Kijev ezeknek az áruknak is kereshet új vevőt.
Oroszország Alekszej Uljukajev gazdaságfejlesztési miniszter indoklása szerint azért tiltja meg az élelmiszerek behozatalát Ukrajnából januártól, mert Kijev csatlakozott az Oroszországot sújtó nyugati szankciókhoz. Bár a miniszter a szankciókat hozta fel indokként, Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök már augusztusban közölte, hogy ha hatályba lép az Ukrajna és az EU közti társulási megállapodás kereskedelmi része,
Ukrajna 2016-tól nem exportálhat élelmiszert Oroszországba.
Az ukrán miniszterelnök november elején bejelentette, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásnak a jövő év elején mindenképpen életbe kell lépnie, harmadik fél (értsd: Oroszország) kifogásaitól függetlenül.
2014 óta egyébként már az Európai Unió Ukrajna legnagyobb exportpartnere, nem pedig Oroszország. De ez egyáltalán nem azért van, mert az EU sokkal többet importált, mint korábban: Oroszország importált sokkal kevesebbet.
Ráadásul az orosz import 2015 első félévében megfeleződött 2014 azonos időszakához képest. Mindennek ellenére
2015 első félévében még mindig Oroszországba ment a legtöbb ukrán export,
ha az EU tagállamait külön vesszük, 3,14 milliárd dollár értékben (az egybeesés furcsa, de nyilván a véletlen műve). Törökország és Kína 1,8 milliárd dollárnyi ukrán árut vett, Egyiptom 1,3 milliárdnyit, Olaszország és Lengyelország 1,2 milliárdnyit. Ami az importot illeti, Oroszország toronymagasan vezet, Ukrajna 4,8 milliárd dollár értékben vett orosz termékeket.
Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök azt mondta, az orosz exporttilalom 0,6 milliárd dolláros kiesést okozhat Ukrajnának (nem az állam bevételeire gondolt, hanem exportkiesésre).
