Milyen válság? Kérdezhetik a gazdag magyarok

2015.12.16. 13:37

Jól betett a válság Európa lakosságának. A legszegényebb családok jövedelme az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerint 15 százalékot zuhant 2008 és 2012 között Magyarországon, a gazdagok viszont alig éreztek meg valamit belőle. 

Az Eurostat a napokban adta ki a "jobban élünk-e, mint négy éve" statisztikáját. Az adatsorban egy olyan ábrán akadt meg a szemünk, amelyben azokat az országokat veszik sorba, ahol a válság után a szegényebbek rosszabbul jártak a gazdagoknál. 

Itt országonként ábrázolták a lakosság leggazdagabb és legszegényebb 20 százalékának jövedelemváltozását. 

Hány százalékkal változott az egyes országok lakóinak életszínvonala 2008–2012 között? (sárgával a leggazdagabb 20 százalék, kékkel a legszegényebb 20 százalék)

Forrás: Eurostat

Görögországban esett a leginkább a reáljövedelem, de a magyarországinál nagyobb volt a visszaesés Spanyolországban, Szlovéniában és Olaszországban is. Nagy különbség viszont - és ez jól látszik a fenti ábrából -, hogy nálunk a családok leggazdagabb 20 százaléka nem sokat érzett meg a válságból.  

703 ezer forint alatt szegények vagyunk

Az Eurostat számításai alapján 703 ezer forint egy főre jutó korrigált éves jövedelem kell ahhoz, hogy valaki kikerüljön a legszegényebb 20 százalékból Magyarországon.

Nagyobb családban kisebb az egy főre eső költség. Az OECD által is használt korrekció szerint az első felnőttet 1-nek, a háztartás többi 14 évesnél idősebb tagját 0,5-nek, a 14 évesnél fiatalabbaknál 0,3-nak kell számolni.
Egy kétgyermekes családnak tehát összesen legalább 1,5 millió forint jövedelmének kell lennie évente (havi nettó 125 ezer forint) ahhoz, hogy kitörjön a legszegényebb 20 százalékból (1+0,5+0,3+0,3=2,1).

Miért úszták meg a gazdagok?

Az európai statisztikusok a 2008 és 2012 közötti négy évvel számoltak. Hasonló módszertannal és a Központi Statisztikai Hivatal oldalán is elérhető friss adatokat alapul véve megnéztük ugyanezt 2014-ig, évenkénti változásokkal, reálértéken, és kicsit szűkítettük a kört, a legszegényebbek és a leggazdagabbak 10 százalékát ábrázoltuk csak, vagyis közel 1-1 millió ember életkörülményeinek változását. Az ő családtagjaikra számolt átlagjövedelmeket a következő táblázat tartalmazza. 

A magyar családok legszegényebb és leggazdagabb 10 százalékának nettó jövedelme nominálértéken

Forrás: KSH

Ha inflációval korrigáljuk a számokat, akkor azt látjuk, hogy

a legszegényebbek 10 százalékának a jövedelme 25 százalékkal esett. 

A leggazdagabbaké pedig 8 százalékkal nőtt 2007 és 2014 között. A reáljövedelmek évenkénti változását a következő diagram mutatja. 

A legszegényebb (kék) és a leggazdagabb (zöld) magyarok reáljövedelmének változása az egyes években

Forrás: KSH

A válság után mindenkinek rosszabb volt 

A számokból az látszik, hogy 2008 és 2010 között nem volt ekkora szakadék a szegények és a gazdagok jövedelme között. 

A válság utáni első évben a szegényebb családok keresete 10 százalékkal csökkent reálértéken, míg a gazdagoké csak 3 százalékkal. De a következő évben a gazdagok jártak rosszabbul. 

2010-re viszont a gazdagok már közel ugyanolyan jól kerestek, mint a válság előtt.  A legszegényebbek életszínvonala viszont még ekkor is 7 százalékkal zuhant. Ez után 2012-ben újra hatalmasat romlott a helyzetük. A gazdagoknak ezzel szemben elég jól ment, főleg 2014-ben, amikor még 7 százalékkal jobban éltek, mint egy évvel korábban. 

Nem mindenhol a szegények jártak rosszabbul

A válság óta tehát nagyot nőtt a különbség a leggazdagabb és a legszegényebb magyarok között. De ez nem minden országban van így. 

Hány százalékkal változott az egyes országok lakóinak életszínvonala 2008–2012 között? (sárgával a leggazdagabb 20 százalék, kékkel a legszegényebb 20 százalék)

Forrás: Eurostat

A legjobban teljesítők között ott van a szomszédos Szlovákia is, ahol a szegények jobban jöttek ki a válságból, mint a jómódúbbak, így csökkennek a különbségek. 

Egyre több a szegény Magyarországon

Fotó: Polyák Attila - Origo

Itthon a háztartások életszínvonalát bemutató legfrissebb KSH-kiadványból is az látszik, hogy 2010 óta egyre többen vannak a szegények, az egyre szűkülő középosztályból pedig többen kerülnek át ide, mint felfelé, a felső vagy a felső középrétegek felé. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK