Az emberekre bíznák a budapesti olimpia sorsát

2015.12.13. 06:58

Demokratikus döntések vezettek a pályázáshoz, és nem szoktak népszavazást tartani az olimpiákról a magyar pályázat vezetője szerint. A népszavazási mozgalom egyik szervezője az Origónak azt mondta, hogy a demokráciáról alkotott véleményük erősen eltér Fürjes Balázsétól. Abban legalább mindenki egyetért, hogy ha lesz népszavazás, akkor az emberek fognak dönteni.

A népszavazás a budapesti olimpiáról egy lehetőség, és semmiképpen sem kényszer, nem kötelező elem”  – mondta az Origónak Fürjes Balázs, a magyar pályázat vezetője. A kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos szerint az olimpiáról szóló döntések demokratikusan, nagy többséggel születtek meg: 

döntött arról, hogy Budapest megpályázza a 2024-es olimpia rendezését. 

Budapest Rómával, Párizzsal és Los Angelesszel verseng a rendezésért, miután Hamburg visszalépett, mert a német városlakók egy népszavazáson így döntöttek. 

Nem szokás népszavazni

Fürjes Balázs szerint egyik rivális városban sem volt, és nem is lesz népszavazás az olimpiáról. „A legutolsó európai házigazdák, London, Athén, Barcelona sem népszavazáson döntött az olimpiáról. Hamburg eljárása kivételes volt, általában nem szokás népszavazást tartani az olimpiáról” – mondta a magyar pályázat vezetője. 

Fürjes Balázs szerint nem szoktak népszavazást tartani

Fotó: M. Schmidt János - Origo

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) nem várja el, hogy a pályázó tartson népszavazást, és ezt a magyar szabályok sem teszik kötelezővé. 

Ennek ellenére elindult egy népszavazási kezdeményezés, amelyben az alábbi kérdést tennék fel a fővárosiaknak: Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata ne pályázzon a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?” 

Miért csak a fővárosiakat kérdeznék?

Azért csak budapesti népszavazást szeretnének kiírni, mert Erdélyi Katalin, a Népszavazást az olimpiáról! elnevezésű mozgalom egyik szervezője szerint jogilag annak van értelme. „Az olimpiára nem Magyarország, hanem Budapest pályázik, papíron a főváros hatáskörébe tartozik a rendezés, így bár az olimpiával kapcsolatos költségeket az egész ország viseli, csak az itt lakók véleménye döntheti el a kérdést a törvény szerint” – válaszolta az Origónak a kezdeményezés szervezője. 

Ez nem a kormány vagy az ellenzék ügye” 

– mondta az Origónak Fürjes Balázs. A Fővárosi Közgyűlésben egyetlen ellenszavazat volt az olimpia ellen: a pályázást megszavazta minden szocialista képviselő, a Jobbik, az Együtt és Karácsony Gergely zuglói képviselő is. Az Országgyűlésben pedig a kormánypárti képviselők mellett az ellenzék is igent mondott a budapesti olimpiára, ahogy Fodor Gábor, a Liberális Párt elnöke vagy éppen Kész Zoltán veszprémi képviselő is. 

Ettől még a népszavazás lehetősége nyitva áll. 

„Népképviseleti demokráciában élünk, ahol az emberek négyévente megválasztják a helyi képviselőiket és az országos képviselőket. Ők intézik a köz dolgait, de ha az emberek úgy gondolják, nyitva áll az alkotmányos lehetőség, hogy egy fontos ügyben magukhoz vegyék a döntést” – mondta Fürjes Balázs, aki szerint erre megvannak az alkotmányos szabályok. 

Nem zárkóznak el a népszavazástól

Forrás: Origo

A pályázat vezetője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy sem nemzetközi elvárás, sem nemzetközi gyakorlat, sem hazai követelmények nem tesznek szükségessé egy népszavazást az olimpia ügyében. Szerinte, ha az emberek mégis úgy akarják, hogy legyen népszavazás, akkor elrendelhetik a népszavazást. 

Bízzuk az emberekre, majd ők eldöntik, legyen-e népszavazás az olimpiáról”  – mondta Fürjes Balázs, aki mindenkinek azt javasolja, hogy „tartsuk tiszteletben az ő véleményüket”. 

Eltérő álláspontok

„A demokráciáról alkotott véleményünk erősen eltér Fürjes Balázsétól” – mondta az Origónak Erdélyi Katalin. A népszavazási kezdeményezés egyik szervezője szerint a kormánypárt végtelenül cinikus kommunikációt folytat az olimpiával kapcsolatban: „azt mondják, hogy nem kell megkérdezni az állampolgárokat arról, hogy szeretnének-e olimpiát, mert nekik, választott politikusoknak minden joguk megvan ahhoz, hogy döntést hozzanak az ügyben”. 

Az internetről is volt konzultáció

Forrás: Origo

A szervezők szerint érdekes, hogy a nyugdíjakról, rezsicégekről, devizahitelekről és legutóbb a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációk során maga Orbán Viktor írt levelet az embereknek, hogy megtudakolja a véleményüket, de az ország jövője és gazdasága számára valóban fontos ügyekben, például a hatalmas kiadással járó olimpia és Paks2 esetében már nem érdekli a kormányt, hogy mit gondol a lakosság. 

„Ez jól mutatja, hogy a nemzeti konzultációk csak ócska politikai kampányfogások voltak, és valójában magasról tesz a kormány a demokráciára” – véli a szervező. 

Mindenesetre a népszavazáshoz – amennyiben a kérdés átmegy a választási bizottságon – 140 ezer aláírást kellene összegyűjteni Budapesten. 

Az Origo olvasói nem akarnak olimpiát. 

Több mint 11 ezren szavaztak az Origo korábbi cikkében arról, hogy egyetértenek-e a népszavazás kezdeményezőivel – leegyszerűsítve arról, hogy szeretnének-e olimpiát Budapesten. Olvasóink 71 százaléka szerint Budapestnek nem kellene pályáznia a 2024-es olimpia megrendezésére. 

Az Origo olvasóinak 71 százaléka egyetért a népszavazás szervezőivel

Forrás: AFP

Fürjes Balázs egy csütörtöki konferencián arról beszélt, hogy „esélyes pályázóként lépünk be a ringbe”. Hogy Budapest megrendezhesse a békeidők legnagyobb eseményét, ahhoz szerinte nagyon fontos, hogy meglegyen a kellő társadalmi támogatottság. 

A pályázat vezetője a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartott előadásában az Ipsos legfrissebb közvélemény-kutatására hivatkozva kijelentette, hogy a megkérdezetett emberek 60 százaléka örülne annak, ha Budapest adhatna otthont az olimpiának, míg a válaszadók kétharmada büszke lenne arra, ha Magyarországon lennének a 2024-es olimpiai játékok. 

„Nem is lehet az emberek akarata ellenére olimpiát rendezni” – mondta Fürjes Balázs, aki szerint ez azért is fontos, mert a NOB-nál is értékelési kritérium a társadalmi támogatottság. Thomas Bach NOB-elnök szavaival élve: oda megyünk, ahol szívesen látnak minket”. 

A konferencián több szakmai előadás is elhangzott: ezekben az előadók arra jutottak, hogy Budapest az Agenda 2020-nak köszönhetően jó eséllyel pályázik, és képes lenne otthont adni az olimpiának kilenc év múlva. Fürjes Balázs az Origónak azt mondta, hogy az olcsóbb, ésszerűbb, egyszerűbb játékok koncepcióját ránk szabták. 

Mi is az az Agenda 2020?
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tavaly decemberben fogadta el az Agenda 2020 programot, amely alapján a jövőben a jelenleginél olcsóbban, gazdaságosabban lehet nyári és téli olimpiát rendezni. Azzal a céllal hozták létre, hogy utat nyissanak a Budapest méretű városoknak is az olimpiák rendezéséhez.

Siklós Erik, a MOB marketing és kommunikációs igazgatója arról beszélt, hogy körülbelül 90 NOB-tag fog az olimpiarendezésről dönteni: ha szerinte sikerül közülük 46 embert meggyőzni Budapest alkalmasságáról, akkor Limában (két év múlva Peru fővárosában döntenek majd a 2024-es olimpia helyszínéről) második fordulóra már nem is kerülne sor – adott esetben több fordulóban szavaznak az olimpiarendezésről, ha nincs meg az abszolút többség. 

Siklós Erik emlékeztetett, hogy az elmúlt években mindig legalább 60 százalék volt egy esetleges budapesti olimpia társadalmi támogatottsága. Szerinte ez mindaddig így volt, „ameddig a politika bele nem lépett”.  

Siklós Erik az egyik legfontosabb teendőnek most azt tartja, hogy Budapesten az emberek minél szélesebb rétegét meggyőzzék arról, hogy az olimpia jó dolog, és mindannyian nyerünk vele. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra