Aszódi: Az orosz hitelből nem lehet kínai napelemet venni

2015.12.18. 14:10

A világon az atomerőmű-építések fővállalkozói szerződései vagy az üzemanyag-ellátási szerződések sehol sem nyilvánosak, még az Egyesült Államokban sem – mondta az Origónak adott interjújában Aszódi Attila. A paksi bővítésért felelős kormánybiztos nem tart attól, hogy az uniós intézmények blokkolják majd az új erőmű megépítését. Úgy látja, az atomerőmű lényegesen nagyobb ellátásbiztonságot nyújt, mint a nap vagy a szélerőművek. 

  • Aszódi Attila az Origónak többek között arról is beszélt, hogy az oroszok nem fognak kihátrálni a paksi beruházásból. 
  • Komoly ellátásbiztonsági kockázatot hordoznak a nap- és szélerőművek. 
  • Biztosan emelkedni fog az áramár a következő évtizedben, így nem lesz veszteséges Paks2. 
  • Aszódi szerint nem lesz áram, ha egy következő kormány leállítja a beruházást. 

Lesz Paks II.?

Lesz! Miért ne lenne?

Egy kötelezettségszegési eljárás, egy mélyreható vizsgálat, és egy jogi próbaeljárás is zajlik a projekt ellen. Mindennek ellenére a projekt meg fog valósulni? Mitől ilyen optimista? 

Számos kérdésben sikerült már Brüsszel jóváhagyását megszereznünk: az Európai Bizottság 2014 elején hozzájárult a magyar–orosz államközi szerződés aláírásához, biztosított az erőmű fűtőanyaggal történő ellátása, illetve energia- és klímapolitikai, ellátás- és nukleáris biztonsági, valamint hulladékkezelési szempontból is rendben lévőnek találta a bizottság a projektet, amelyről kimondta, hogy teljesíti az Euratom Egyezmény célkitűzéseit. Természetesen minden ilyen nagy projekt részletes vizsgálatnak van kitéve. 

Aszódi Attila biztos benne, hogy megvalósul a paksi beruházásFotó: Polyak Attila - Origo

Mennyi ideig tarthatnak ezek?

Az egész egyeztetési folyamat 2013 vége óta folyik, azóta folyamatos a konzultáció, a párbeszéd. Igaz persze, hogy a beszerzési ügyben is például két évbe került, mire megismerhettük az unió hivatalos álláspontját, de bízunk benne, hogy a következő hónapokban ez a kérdés is rendeződik. 

A másik két eljárás mit érint? 

Az egyik az állami támogatás kérdése. A bizottság ebben az ügyben mélyreható vizsgálatot indított, hogy harmadik feleket is be tudjon vonni – Brüsszel szeretné kinyitni a folyamatot azon tagállamok, piaci szereplők előtt is, akik szeretnék kifejteni a véleményüket, észrevételeiket.  Ez egy új szintje a konzultációnak, amely ennek köszönhetően nyitottabbá is válik. A másik – pilot szakaszban lévő – eljárás a Paks II. törvénynek az adatok nyilvánosságát érintő 5. paragrafusára vonatkozik – itt a környezetvédelmi főigazgatóság intézett kérdéseket a kormányhoz.

A magyar kormány és az EB vitája nem vezethet el ahhoz, hogy az EB végül leblokkolja az egészet? 

Jól látszik, hogy az energetika „forró téma" marad a következő években is – nemcsak az Európai Unióban, hanem minden meghatározó fejlett és fejlődő országban. Ilyen értelemben biztosan ki van téve politikai vitáknak is, hiszen a klímavédelem, az ellátásbiztonság, a gazdaságos áramtermelés mindenhol érinti az államok érdekeit, így a kormányoknak is foglalkozniuk kell ezekkel a kérdésekkel. 

Aszódi: Az energetika forró téma maradFotó: Polyak Attila - Origo

A végén tudnak kompromisszumot kötni? 

A vitás kérdéseket eddig is tárgyalásos úton rendeztük Brüsszellel.  Például az, hogy az Európai Bizottság a Paks II.-t egy olyan projektnek tartja, amely összhangban van az Euroatom egyezménnyel, egy nagyon fontos pozitív jelzés volt. Ennek a szakmai kérdésnek az elbírálásába Brüsszel ráadásul több főigazgatóságot is bevont. 

Az ellenzék éppen a titkosságot forszírozza folyamatosan. Nem akarnak ennek elébe menni?

Láthatóan az úgynevezett „titkossági ügy" köré csoportosítják az antinukleáris szervezetek a beruházással szemben megfogalmazott kritikáikat – gyaníthatóan már csak azért is, mivel erről sokkal egyszerűbb beszélniük a nyilvánosság előtt, mint a projekt szakmai részleteiről. Az atomenergetikai programok sajátossága, hogy bizonyos részeik a nyilvánosságtól elzárva maradnak.  Ez törvényszerű. Áder János szavaival élve nem egy biciklitározót építünk. Biztonsági, szerzői jogi és üzleti érdekek is vannak, így mind az erőmű jövőbeli tulajdonosának, mind pedig az építőnek, a technológia szállítójának jogában áll megvédeni az érdekeit. 

Ettől függetlenül a környezeti adatok, a magyar–orosz államközi hitel részletei és az államközi szerződések, számos elemzés, vizsgálati eredmény mind nyilvánosak. A projekt előrehaladásával természetesen további adatcsomagok fognak nyilvánosságra kerülni majd, ahogy ez lehetővé válik. Mindehhez azt is hozzá kell tenni, hogy a világon az atomerőmű-építések fővállalkozói szerződései vagy az üzemanyag-ellátási szerződések sehol sem nyilvánosak, még az Egyesült Államokban sem – olyan érzékeny üzleti, műszaki, szerzői jogokat érintő adatokat tartalmaznak, amelyeket a törvény erejénél fogva védeni lehet, és védeni is kell. 

Sok minden nyilvános a paksi szerződések körülFotó: Polyak Attila - Origo

A Paks II. törvény ötödik paragrafusa egyértelműen szabályozza, hogy mely adatkörök megismerésére vonatkozik a korlátozás. A legutóbbi bírósági ítélet az élő bizonyítéka annak, hogy nem igaz, amit az antinukleáris szervezetek a törvénnyel kapcsolatos kritikaként megfogalmaznak. Az MNV és az MVM Zrt. között a Paks II. társaság adásvételét rögzítő szerződést a bíróság döntését követően az MNV Zrt. nyilvánosságra is hozta. A szerződés már elérhető a vagyonkezelő honlapján

Mennyire követik az Európa-szerte épülő atomerőművek példáit? 

Világszerte a nukleáris beruházások egyik alapvető oka a klímavédelmi célkitűzések teljesítése, mivel az atomerőmű – a megújuló termelőkhöz hasonlóan – működése során nem bocsát ki üvegházhatású gázokat. Az OECD és a Nemzetközi Energiaügynökség legutóbbi közös tanulmánya is kitér rá, milyen fontos szerepe lesz ebben az atomenergiának az elkövetkező évtizedekben – olyan energiarendszert kell felépítenünk, amelyik képes lesz a szén-dioxid-kibocsátást csökkenteni.  Márpedig az atomerőmű nem bocsát ki üvegházhatású szén-dioxidot, így a klímavédelem egyik meghatározó eszköze. Emellett nagyon komoly ellátásbiztonsági kérdések merülnek fel, hiszen az áramra folyamatosan szükség van – éjjel-nappal, télen-nyáron. 

A novemberi szmogriadós időszak is rávilágított – bizony vannak olyan napok, amikor egyáltalán nem fúj a szél, de az elmúlt hetekben is alig volt szél- és naperőművi betáplálás hazánkban. Azok az ingadozó és időjárásfüggő megújulók, amelyeknek a szerepe erősödik néhány uniós tagállamban, nem képesek a villamos energia folyamatos előállítására – nem lehet ezekre az erőforrásokra alapozni egy ország áramellátását. Persze részt tudnak venni az időjárásfüggő megújuló források az áramtermelésben, de önállóan ezekre a forrásokra nem lehet hagyatkozni. A klímavédelem, az olcsó áram és az ellátásbiztonság együttes feltételeinek az atomerőművekkel lehet megfelelni. 

Aszódi Attila: A megújulókra nem lehet egy energiarendszert alapozniFotó: Polyak Attila - Origo

Ráadásul az uniós árampiacon – Luxemburg és Litvánia után Magyarországon a legnagyobb mértékű az importfüggőség. Hazánk áramellátását 32 százalékban importból – részben cseh, lengyel, ukrán szénerőművekben megtermelt áramból – fedezi. Ez komoly ellátásbiztonsági kockázatot hordoz magában, és az említett erőművek – amelyekből a mostani import származik – fosszilis tüzelésű berendezések. 

Ha az áramár a jelenlegi 40 euróról  2025-re nem megy föl 55-re, akkor biztosan veszteséges lesz Paks2. 

Nemcsak mi, hanem az Európai Bizottság egyes elemzései is áramár-emelkedést jósolnak a következő évtizedre. Ennek több oka van. Most fosszilis erőművek adják a termelés jelentős részét Európában. Ezeket a következő évtizedekben ki akarják vezetni a rendszerből, így kapacitáshiány fog keletkezni, ami az árak emelkedéséhez vezet majd. A másik ok, hogy a következő évekre évi körülbelül egyszázalékos áramfelhasználás-növekedést mutatnak az előrejelzések. Ráadásul uniós törekvés, hogy a szén-dioxid-kvóták árát emeljék, ami értelemszerűen a termelés költségeinek az emelkedését hozza majd a fosszilis tüzelésű erőművekben. Az áram árának emelkedése ennek alapján évtizedes távlatban biztosra vehető, márpedig az új paksi blokkok mostantól tíz év múlva, 2025 körül léphetnek üzembe. 

Aszódi Attila: 2025 körül indulhatnak az új blokkokFotó: Polyak Attila - Origo

Mi van, ha a megújulókkal próbálják ezt az áremelkedést kiküszöbölni? 

A német rendszerbe építették be a legtöbb időjárásfüggő megújuló energián alapuló erőművet, így ott lehet leginkább szembesülni ennek a közvetlen hatásaival. A fogyasztóknak az áramvásárláson keresztül kell finanszírozniuk a megújulókat, ez évente körülbelül 20 milliárd euróba kerül. (Ez óriási pénz – ebből évente 3-4 új paksi blokkot lehetne felépíteni!) Ennek az lett a következménye, hogy a nálunk lévő kilowattóránkénti 40 forint alatti áramár Németországban 90 forint körül van.  A német kisfogyasztók kilowattóránként 20 forintnak megfelelő összeget fizetnek csak a megújuló támogatási rendszer fenntartására, ami lakosonként évi körülbelül 80 ezer forintnak megfelelő többletterhet jelent. A jelenlegi német helyzet technikailag is azt mutatja, hogy nem lehet kizárólag a megújulókra alapozni – az ugyanis óriási ellátásbiztonsági kockázatot hordoz magában.

Ma Németországban a megújulók részesedése 27 százalék a villamosenergia-ellátásban. A zöldforgatókönyvek nem beszélnek arról, hogy Németország rengeteg földgáz- és szénalapú kapacitást épít bele a rendszerbe. A nagy német energiacégek és a Gazprom új projektjében nemrégiben arra szerződött, hogy az Északi Áramlat kapacitását megduplázzák. És bizony a vezetékes földgázimportnak is komoly ellátásbiztonsági kockázatai, valamint üvegházhatásúgáz-kibocsátási következményei vannak. Akárki akármit mond, éjszaka sosem süt a nap,  és vannak olyan időszakok, amikor napokon keresztül sem a nap-, sem a szélenergia nem áll rendelkezésre, miközben villanyra folyamatosan szükségünk van. A folyamatos, nagy mennyiségű, kibocsátásmentes áramtermelésre Magyarországon – érdemi mennyiségű vízenergia hiányában – egyedül az atomenergia képes. 

Miközben a kormány az államadósság ellen harcol, addig egy óriási hitelt veszünk a nyakunkba.

A gazdasági számítások alátámasztják, hogy az ország teljesíteni tudja a költségvetési céljait a hitel mellett is. Az olcsó áramot termelő paksi atomerőmű lehetővé teszi a lakosság és az ipar alacsony árú áramellátását, ami a gazdaság további fejlődéséhez is hozzájárul majd. Hibás azt mondani, hogy a beruházás az ország GDP-jének a 10 százaléka, hiszen az egy év alatt termelt GDP értékére szoktak itt hivatkozni, miközben a beruházás elnyújtva, körülbelül 10 év alatt valósul meg. A 10 évnyi GDP körülbelül egy százalékáról beszélünk.

"Éjszaka nem süt a nap"Fotó: Polyak Attila - Origo

Ráadásul nem arról van szó, hogy van a sublótban 10 milliárd eurónk, és az a kérdés, mire költsük. Kapunk egy kedvező kamatozású orosz államközi hitelt,  amiből nagyon fontos infrastrukturális beruházást tudunk megvalósítani, ami szolgálja a klímavédelmi, ellátásbiztonsági és gazdasági célkitűzéseink teljesítését. Ez az orosz hitel kínai napelemek vásárlására vagy éppen szociális kiadásokra nem áll rendelkezésre. 

Oroszország végül nem állhat el ettől az egésztől? Nem lenne meglepő. 

Nem látom ennek veszélyét. Az orosz fél nagyon elkötelezett a projekt megvalósításában. Eddig is nagyon korrekt volt az együttműködés az orosz szakemberekkel. 

Sokan attól félnek, Fukusima és Csernobil után, hogy nálunk is bármikor történhet komoly katasztrófa. Ha nem építünk erőművet, akkor bajtól sem kell tartani. 

Villamos energiára mindenképpen szükség van. Az egyes termelési módok kockázatát kell összevetni, nem pedig az erőművek nélküli világot a fejlesztéssel. Egyébként nagyon komoly biztonsági elemeket építünk az atomerőműbe. 11 ezer műszaki-biztonsági követelményt kötöttünk ki, amiket az orosz félnek be kell tartania a tervezés és a kivitelezés során. Egy úgynevezett "Fukusima-álló" erőművet építünk. Százezer, illetve millió évente egyszer előforduló eseményekre is méretezve lesznek az új blokkok. 

Egy dupla falú, hermetikus védőépületbe tesszük bele a technológiát, ez védelmet nyújt a szélsőséges természeti jelenségekkel (földrengéssel, időjárási terhekkel) szemben, de egy nagyméretű utasszállító repülőgép rázuhanására is méretezve lesz a létesítmény. A biztonsági rendszerek térben is el lesznek választva egymástól, továbbá meg lesznek négyszerezve. Ezenfelül lesznek passzív biztonsági rendszerek is, amelyek nem igényelnek külső áramellátást, szükség esetén a személyzet beavatkozása nélkül is működésbe lépnek, és ellátják a feladatukat. Ennek köszönhetően a legsúlyosabb esetben sem kell a 800 méteres körön kívül komoly óvintézkedésekre számítani.

Egy súlyos baleset csak egy 800 méteres kört érinthetFotó: Polyak Attila - Origo

Hogy lehet ezt letesztelni, hogy így is fog működni baj esetén?

Természetesen vannak referenciák, és az ilyen típusú megoldásokat valóban letesztelik. Az orosz tervezőintézetek kicsiben megépítették a biztonsági rendszereket, és igazolták, hogy a fizika valóban azt csinálja, amit a tervező feltételezett. Számítógépes programokkal támogatott biztonsági elemzések is születnek, ezek eredményei beépülnek a biztonsági jelentésbe, amit később az illetékes szerveknek, hatóságoknak is jóvá kell hagyniuk.

De az emberi hibát ezek sem tudják kiküszöbölni.

A dolgozóknak speciális felkészítésen kell átesniük, folyamatos pszichológiai kontroll alatt vannak. A képzésükön túl olyan tréningeken vesznek részt, amelyek segítik őket mentálisan frissen tartani. Soha nem dolgoznak egyedül, így folyamatos egymás ellenőrzése. Van egy olyan szint is, amikor a technikai rendszerek önállóan működésbe lépnek,  és az ember csak akkor tud közbelépni, ha kivárt, és részletes elemzést végzett. Az új blokkok üzembe lépése előtt egy teljes léptékű blokkvezénylői szimulátornak már két évvel korábban állnia kell, így az ott dolgozóknak lesz idejük a teljes körű felkészülésre. A szimulátoron nem csak a normál üzemi utasítások végrehajtását, hanem üzemzavari helyzetek elhárítását is modellezni, gyakorolni fogja a személyzet.

Ön támogatna egy népszavazást az új blokkokról? Bulgáriában megkérdezték az embereket. 

Szerintem ez egy olyan összetett kérdés, ami nem népszavazás tárgya. Magyarország képviseleti demokrácia. A parlament egy nagyon szisztematikus rendszerben döntött az atomerőmű építéséről. 2008 óta folyik ez a folyamat, azóta pedig mind a bal-, mind a jobboldali kormány zöld utat adott a beruházásnak. A folyamatot a parlament továbbra is ellenőrizni fogja. Amit csinálunk, az nem más, mint a parlament által korábban többször eldöntött energiastratégia megvalósítása.

Aszódi Attila szerint nem kell népszavazásFotó: Polyák Attila - Origo

Mi lesz, ha 2018-ban olyan többség lesz, ami leállítja az egészet?

Akkor ebben az országban idővel nem lesz áram, a villamosenergia-ellátás veszélybe kerül. Egy felelős kormánynak és parlamentnek szembe kell néznie azzal, hogyan lehet biztosítani a stabil áramellátást. Azt szeretnénk, hogy az évszázad végéig a hazai áramtermelés bő egyharmada (40 százalék) az atomenergiából származzon. Marad 60 százalék – így bőven marad hely a rendszerben a megújulóknak is!  

Tényleg a Mecsekben lesz az új atomtemető?

Még nem dőlt el semmi. Jelenleg is zajlik egy kutatási program, aminek a végén várható konkrét eredmény. Az uniós direktíva szerint minden tagállamnak fel kellett állítania egy nemzeti programot, az atomhulladékok végső elhelyezése tekintetében az abban rögzített stratégiát követik majd. Egyébként Magyarország uniós szinten is élen jár ennek a kérdésnek a kezelésében. 2012 óta van egy kis- és közepes aktivitású nukleáris hulladék befogadására alkalmas lerakó Bátaapátiban, amely az új blokkok hulladékait is képes lesz befogadni. A nagy aktivitású hulladékok végső elhelyezése tekintetében végig kell járnunk a nemzeti programban rögzített utat. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK