Több ezer nyugdíjas pénze múlik az Alkotmánybíróság döntésén

Budapest, 2015. június 1. Lenkovics Barnabás, a testület elnöke (hátul k) az Alkotmánybíróság (Ab) nyilvános határozathirdetésén 2015. június 1-jén. Az Ab kimondta, hogy alkotmányellenes az állami földvagyonról szóló törvény nemzeti parkokkal kapcsolatos módosítása. Az első sorban Sulyok Tamás, Stumpf István, Pokol Béla és Lévay Miklós, a hátsó sorban Salamon László, Kiss László, Lenkovics Barnabás, Juhász Imre és Dienes-Oehm Egon (b-j). MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Két és fél éve vár az Alkotmánybíróság döntésére az ombudsman beadványa, amelyben a nyugdíjtörvény egyes paragrafusainak megsemmisítését kérte. Ezek azok a paragrafusok, amelyek kimondják, hogy az öregségi nyugdíjra jogosult közszolgák nagy részének nyugdíját fel kell függeszteni, amíg fizetést kapnak. A szabályozás mindenképpen diszkriminatív, de az Alkotmánybíróság a tulajdon védelmére hivatkozva is elkaszálhatja. 

Kétféle dolgozó nyugdíjas van ma Magyarországon:

• aki nyugdíjat és fizetést is kap,
• aki csak fizetést kap, mert a nyugdíját felfüggesztette az állam.

Ez a helyzet 2013 közepe óta van így, akkor lépett életbe a nyugdíjtörvény azon módosítása, amelynek alapján az öregségi nyugdíjra jogosult közszolgák nagy része nem kaphat nyugdíjat, amíg dolgozik és fizetést kap. Ez a szabály a magánszektorban dolgozó nyugdíjasokra nem vonatkozik, sőt a közintézményeknél dolgozók közül sem mindenkire, a parlamenti képviselőkre és a polgármesterekre például nem.

Legalább négyezer embert érint

Több mint négyezer olyan nyugdíjra jogosult közszolga van, aki

2013 közepe óta nem kap vagy nem kapott nyugdíjat, mert fizetést vesz fel az államtól.

Az állam az ő nyugdíjuk felfüggesztésével legalább 20 milliárd forintot spórolt meg, erről itt írtunk bővebben.

Az Alkotmánybíróság két és fél éve rágja az ügyet

Szabó Máté ombudsman 2013 májusában kérte a módosítás utólagos normakontrollját és az érintett paragrafusok megsemmisítését az Alkotmánybíróságtól (AB). Bitskey Botond, az AB főtitkára az ügyről annyit árult el az Origónak, hogy a testület az ombudsman beadványát egyesítette egy magánszemély 2015 májusában azonos tárgykörben érkezett alkotmányjogi panaszával.

Az ügy szerepelt már a teljes ülés napirendjén 2015. április 14-én,

de döntés nem született. Azóta az előadó alkotmánybíró foglalkozik vele. Bitskey Botond azt nem mondhatta el, melyik alkotmánybíróról van szó, ahogy azt sem, mikor kerül az ügy újra a teljes ülés napirendjére.

Az ügy egyszer már szerepelt az AB napirendjén, döntés nem született Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Illett volna már dönteni

Ebben az esetben az AB-t semmiféle határidő nem köti, mondta az Origónak Bragyova András alkotmányjogász, egyetemi tanár, aki 2005 és 2014 között volt alkotmánybíró. Az önmagában nem szokatlan, hogy a testület két és fél év alatt nem jutott döntésre, előfordult már, hogy sokkal tovább dolgozott egy problémán. Viszont

az ülések napirendjéről az elnök (2015 februárja óta Lenkovics Barnabás) dönt,

emlékeztetett a volt alkotmánybíró, sürgethet vagy lassíthat is egy ügyet. Bragyova András szerint valószínűleg az AB tanácstalan az ügyben, esetleg érdektelen, ezért nem veszi előre.

Kolláth György alkotmányjogász szerint az AB-nak már illett volna döntenie, fontos emberi jogi kérdésekről van szó, amiket politikai megfontolások szorítanak háttérbe.

Az Alkotmánybíróság ezt az ügyet se kiköpni, se lenyelni nem tudja”

– mondta.

Négyféle lehetőség

Az AB-nak előbb-utóbb azért mindenképpen döntést kell hoznia. Ez az alábbiak közül valamelyik lehet:

1. Kimondhatja, hogy nincs jogköre vizsgálni a kérdést, például azzal az indokkal, hogy érinti a költségvetést.
2. Kimondhatja, hogy nem ütközik az alaptörvénybe, ha a nyugdíjra jogosult emberek egy része nem kaphat nyugdíjat, amíg dolgozik, vagyis elutasíthatja a beadványokat.
3. Elfogadhatja a beadványokat, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítheti a szabályozást.
4. Elfogadhatja a beadványokat, és a jövőre nézve megsemmisítheti a szabályozást.

Lepasszolhatja vagy elutasíthatja

Ha az AB az első döntést hozza, akkor marad a jelenlegi állapot, az érintettek esetleg a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhatnak. Egyikük ezt egyébként már meg is tette, 2015 decemberében a pert megnyerte a magyar állam ellen, 5,7 millió forintos kártérítést ítéltek meg neki.

A második döntés esetén ugyanaz a helyzet áll elő, mint az elsőnél.

Visszamenőlegesen megsemmisítheti

Ha az AB a harmadik döntést hozza, és visszamenőleges hatállyal megsemmisíti a szabályozást, akkor az államnak ki kell fizetnie az érintetteknek az elmaradt nyugdíjakat, a jövőben pedig senki nyugdíját nem függesztheti fel, akkor sem, ha az illető közszolgaként fizetést kap.

A kormány és a parlament ebbe beletörődhetnek,

de persze léphetnek is az AB döntésére. Például módosíthatják úgy a nyugdíjtörvényt, hogy egyetlen nyugdíjas se kaphasson nyugdíjat, amíg dolgozik, a versenyszférában sem. Ezt a lépést aztán újabb alkotmánybírósági vizsgálatok és strasbourgi perek követhetik, amik évekig elhúzódhatnak.

A kormány és a parlament módosíthatja a jogszabályokat, ha az AB elkaszálja a nyugdíjtörvényt Forrás: MTI/Kovács Tamás

Megsemmisítheti, nem visszamenőlegesen

A negyedik döntés, a szabályozás nem visszamenőleges megsemmisítése Bragyova András szerint nem volna logikus, hiszen

ha az AB kimondja, hogy az érintett paragrafusok alaptörvény-ellenesek, akkor mindig is azok voltak.

Ha az AB mégis így döntene, annak ugyanolyan következményei lehetnek, mint a harmadik változatnak, azzal a különbséggel, hogy az államnak a döntés miatt nem kell kifizetnie az elmaradt pénzeket.

Két alapjogot sérthet

Az ombudsman és a panaszos magánszemély alapvetően két alapjog megsértése miatt támadják a szabályozást:

• az alaptörvény XV. cikke szerint a törvény előtt mindenki egyenlő, vagyis senkit sem lehet hátrányosan megkülönböztetni,
• a XIII. cikk pedig kimondja a tulajdonhoz való jogot.

Valamilyen hatása lesz a strasbourgi ítéletnek

Az ombudsman beadványa ugyan nem bontja ki a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó hivatkozást, de a magánszemélyé igen, ráadásul a strasbourgi bíróság is emiatt ítélt decemberben a magyar állam ellen.

Strasbourg igazodási pont a magyar Alkotmánybíróság számára,

a döntéseit követnie kell, mondta Kolláth György. Az alkotmányjogász szerint az uniós jog akár a magyar alaptörvényt is felülírhatja, hiszen Magyarország kötelezettségeket vállalt, amikor belépett az unióba.

Ezen a ponton egyébként az uniós és a magyar alapjogok közti különbség fel sem merül, hiszen a megkülönböztetést az alaptörvény ugyanúgy tiltja, mint az Európai Unió Alapjogi Chartája.

Szem előtt tartják Strasbourgot

Az AB a döntéshozatal során minden esetben szem előtt szokta tartani Strasbourg döntéseit, mondta a szervezet főtitkára, de azt nem tudta megmondani, hogy „a tárgyi ügyben ez milyen módon befolyásolja a döntés tartalmát”.

A strasbourgi bíróság már kimondta, hogy a nyugdíjtörvény diszkriminál Forrás: Anadolu Agency/2015 Anadolu Agency/Mustafa Yalcin

Mindezek ellenére

a strasbourgi ítélet nem köti meg az AB kezét,

hiszen az emberi jogi bíróság egyedi ügyekben dönt, az AB-nak viszont egy jogszabályról kell döntenie, emlékeztet Bragyova András. A volt alkotmánybíró szerint a strasbourgi ítélet nemhogy gyorsíthatja, de lassíthatja az AB döntését, mert új tényezőt kell figyelembe venni, esetleg meg kell változtatni a már többé-kevésbé kialakult álláspontot.

Nyilvánvalóan diszkriminál

Abban Bragyova András és Kolláth György egyetértettek, hogy a szabályozás egyértelműen diszkriminatív, sérti a megkülönböztetés tilalmát, vagyis

az AB-nak el kellene kaszálnia a nyugdíjtörvény érintett paragrafusait.

Kolláth György szerint már az új szabályozás bevezetésekor nyilvánvaló volt, hogy sérti az alaptörvényt. Az a baj, véli az alkotmányjogász, hogy a módosítás nem ment át előzetes alkotmányossági szűrésen. A sokkal nagyobb baj pedig, hogy az Orbán-kormány teljesen kiiktatta az előzetes alkotmányjogi szűrést a törvényhozásból.

A régi alkotmány mellett nem lenne kérdés

Az egyértelműnek tűnik, hogy a szabályozás diszkriminatív, de sokkal fogósabb kérdés, hogy a nyugdíjra vonatkozik-e a tulajdon védelme. A 2012 előtti alkotmány egyértelműen védte a nyugdíjhoz való jogot. Az új alaptörvény viszont csak szociális juttatásnak nevezi, aminek az időskori megélhetés biztosítása a célja.

Alkotmány és alaptörvény

Ez állt az alkotmány 70/E paragrafusában: „A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség (...) esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.”

Az alaptörvény viszont csak annyit mond ki, hogy Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő.

Az államnak vissza kell fizetnie, amit elvett

Szabó Máté ombudsman érvelése szerint a nyugdíjrendszerben elválaszthatatlan egymástól a szolidaritási elem és a biztosítási elem.

Előbbi azt jelenti, hogy a dolgozó korú állampolgároktól az állam pénzt, tulajdont von el, hogy azt odaadja a nyugdíjasoknak, úgymond a már nem kereső idősekkel szembeni szolidaritásképpen.

Utóbbi pedig azt jelenti, hogy az állam tulajdont von el a dolgozó polgároktól, cserébe kötelezettséget vállal arra, hogy idős korukban ezt a tulajdont nyugdíj formájában visszaadja nekik. Más szóval a nyugdíjasoknak az egész életen át tartó elvonás fejében joguk van a nyugdíjhoz, és

ezt semmilyen módon nem befolyásolja, hogy kapnak-e még fizetést az államtól vagy bárki mástól.

Aránytalan volt

Az ombudsman álláspontja szerint az, hogy az alaptörvény nem beszél a nyugdíjrendszer biztosítási eleméről nem jelenti, hogy az ne lenne meg benne. A tulajdonhoz való jogot pedig egyértelműen védi. Arra is emlékeztet, hogy az AB 2013-ban (már az alaptörvény hatálya alatt) folytatta a korábbi ítélkezési gyakorlatát, és egy határozatban kimondta, hogy a társadalombiztosítási jogviszonyokkal összefüggő szolgáltatások esetében továbbra is fennáll az alkotmányos tulajdonvédelem.

A tulajdonhoz való jogot az állam korlátozhatja közérdekre való tekintettel,

de Szabó Máté szerint aránytalan volt, hogy az állam az érintett nyugdíjas közszolgáktól rövid időn belül és teljesen megvonta a nyugdíjuk folyósítását.

Az alkotmány tulajdonként védte a nyugdíjakat, az alaptörvény már nem Fotó: Bielik István - Origo

Tisztázni kell, tulajdon-e

Egyszerűen nem igaz, hogy az államnak nyugdíj formájában vissza kellene adnia azt a tulajdont, amit az évek során elvont a polgáraitól, véli Bragyova András. Az állam nem tartja számon, kitől mennyi pénzt von el, nem vállal értékgaranciát az elvont pénzre. Bár az igaz, hogy van összefüggés a két funkció között, tette hozzá.

A volt alkotmánybíró szerint nem lenne ördögtől való, és összhangban lenne az alaptörvénnyel, hogy senki ne kaphasson nyugdíjat, amíg dolgozik (a magánszektorban sem), mivel

az általános öregségi nyugdíj azért van, hogy senki ne maradjon pénz nélkül idős korában,

márpedig aki dolgozik, annak van fizetése. A szocializmusban például nem kapott nyugdíjat, aki dolgozott.

Az a nagy kérdés, hangsúlyozta Bragyova András, hogy a nyugdíjjogosultság a tulajdoni jogok közé tartozik-e. Ha igen, akkor az állam senkiét, a közszolgákét sem függesztheti fel; ha nem, akkor fizetés mellett senkinek sem köteles nyugdíjat adni, a magánszektorban sem.

A szakértők nem optimisták

Ha az AB szó szerint ragaszkodik az alaptörvény betűjéhez, akkor a magántulajdon védelme alapján nem fogja megsemmisíteni a nyugdíjtörvény vonatkozó paragrafusait, véli Kolláth György. Az alkotmányjogász arra sem számít, hogy az AB a diszkrimináció tilalmára hivatkozva megsemmisíti majd a szabályozást, ahogy Bragyova András sem.

Valószínűbb forgatókönyvnek tartják, hogy az AB elutasítja a beadványokat, vagy lepasszolja az ügyet azzal, hogy nincs hatásköre vizsgálni a kérdést.