Egyetem lett a gazdasági főiskolából

2016.01.11. 15:26

Budapesti Gazdasági Egyetem néven, alkalmazott tudományok egyetemeként folytatja működését az idei évtől a Budapesti Gazdasági Főiskola. 

Palkovics László felsőoktatási államtitkár az ünnepi szenátusi ülésen azt mondta, az elvégzett következetes munka vezetett ahhoz, hogy elnyerje az intézmény az alkalmazott tudományok egyeteme címet.

Az államtitkár szerint a BGE a munkaerőpiaccal szoros partneri kapcsolatban képzi a szakembereket. Ez nemcsak az oktatás területén lesz fontos a jövőben, hanem a kutatásban is kiemelt jelentőséggel bír majd - mondta, és szólt arról is, hogy fokozott hangsúlyt kell fektetni a tartalom fejlesztésére is. Megemlítette, hogy a BGE Zalaegerszegen kihelyezett képzést folytat.

Vissza egészen 1857-ig

Sándorné Kriszt Éva rektor az mondta, valóra vált mindaz, amire régóta vártak, amiért nagyon sokat dolgoztak, és a felsőoktatási törvény módosításával a Budapesti Gazdasági Főiskola január 1-jétől alkalmazott tudományok egyetemeként, Budapesti Gazdasági Egyetem néven folytatja tevékenységét.

Új logót is kapott a Budapesti Gazdasági EgyetemForrás: MTI/Illyés Tibor

 

A rektor felidézte a főiskola történetét - amely 1857-ig nyúlik vissza - és rámutatott: a BGF 2000 januárjában a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskola integrációjával jött létre.

A BGF az ország legnagyobb főiskolájává vált és az ötödik legnépszerűbb felsőoktatási intézmény, a végzett hallgatóikat szívesen foglalkoztatják a munkaerőpiacon, 78 százalékuk már az abszolutórium megszerzésekor főállású munkaviszonyban van.

Az intézmény tájékoztatása szerint a BGE-nek mintegy 18 ezer hallgatója van.
Dietz Ferenc kancellár azt mondta, az egyetem nem dőlhet hátra, ezt a címet meg kell tölteni tartalommal," meg kell valósítani céljaikat. Ezek között említette, hogy a BGE a kelet-közép-európai térség meghatározó intézménye legyen.

Az alkalmazott tudományok egyeteme címet az az intézmény használhatja, amelyik legalább négy alapképzési szakon és két mesterszakon jogosult képzésre, valamint az oktatóinak, kutatóinak legalább 45 százaléka rendelkezik tudományos fokozattal.