Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
„Oroszország bármikor kész lenne újra részt venni a G8-ak (a világ 7 legfejlettebb gazdasága és Oroszország) találkozóján – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a német Bild lapnak adott interjújában. – 2014-ben meghívtuk a többieket. Nem jöttek el” – tette hozzá.
Oroszország szeretne újra együttműködni a NATO-val. Ok és lehetőség van rá bőven”
– mondta Moszkva és az Észak-atlanti Szövetség kapcsolatáról. „De olyan ez, mint az élet:
a szerelem csak akkor lehet boldog, ha kölcsönös.
Ha valaki nem akar velünk együttműködni, részünkről rendben, akkor hagyjuk.”
A NATO-terjeszkedés volt az ősbűn
Az interjúban Putyin egyébként hosszasan beszélt arról, szerinte történelmileg milyen okokra vezethetőek vissza az Oroszország és a Nyugat közti konfliktusok Európában. Az egyik ok szerinte, hogy a NATO felrúgta az Oroszországgal (akkor még Szovjetunióval) a berlini fal leomlása után kötött megegyezést, miszerint nem fog kelet felé terjeszkedni Európában.Az orosz elnök az interjúban több ponton határozottan békülékeny hangnemben beszélt a Nyugatról. Ezt nemcsak a G8-találkozókról és a NATO-kapcsolatról mondott szavaiban lehet tetten érni, de abban is, ahogyan Angela Merkel német kancellárról beszélt.
Putyin azt mondta a német újságíróknak, hogy bízik Angela Merkelben, aki szerinte nagyon nyitott személyiség, és őszintén meg akarja oldani az EU és Oroszország kapcsolatában előállt válságot.
A nyugati gazdasági szankciókról szólva elmondta, azok komolyan ártanak Moszkvának, különösen azért, mert korlátozzák a nemzetközi pénzpiacokhoz való hozzáférését (vagyis nem tud hitelekhez jutni).
De jelenleg a legnagyobb kárt az energiaárak zuhanása okozza.
Veszélyesen sok bevételtől esünk el az olaj- és gázexporton, amit csak részben tudunk máshol kompenzálni” – mondta.
Az orosz elnök azért igyekezett pozitív fénybe helyezni Oroszország pénzügyi válságát. Azt mondta, hogy ha egy országnak olyan sok a bevétele energiahordozókból, mint Oroszországnak volt, akkor bármit megvásárolhat külföldön, ami lelassítja a belső befektetéseket.
Putyin elismerte, hogy
az orosz gazdaság 3,8 százalékkal zsugorodott 2015-ben, az infláció pedig 12,7 százalék volt.
De szerinte emellett nagyon fontos, hogy a külkereskedelmi egyenleg pozitív maradt, és Oroszország újra nagyon sok magas hozzáadott értékű terméket exportál. Putyin szerint Oroszországnak 300 milliárd dolláros aranytartaléka van, és számos programot indítottak a gazdaság modernizálására.
Putyin pénzügyminisztere, Anton Szilvanov már sokkal pesszimistábban nyilatkozott egy moszkvai fórumon az orosz gazdaság és a költségvetés kilátásairól, mint az elnök. A pénzügyminiszter szerint "a globális gazdasági növekedés lassulása és az olajpiaci túlkínálat miatt nincs esély a kőolaj árának emelkedésére a közeljövőben. A termelők közül senki nem csökkenti exportját, és emiatt
a közeljövőben inkább tovább esik az olaj ára."
A pénzügyminiszter szerint a költségvetés 82 dolláros olajár mellett lenne kiegyensúlyozott. Az olaj ára (több fajtáé is) ehhez képest január második hetében már 30 dollár alá is benézett.
A költségvetés kialakításakor 50 dolláros olajárat vettek alapul,
ezt azonban felül kell vizsgálni, és emiatt a költségvetést is - tette hozzá Szilvanov, aki szerint a 40 dollár a reális, de fel kell készíteni a büdzsét akár a 30 dolláros hordónkénti olajárra is.
A felkészítést Moszkva már meg is kezdte: 10 százalékkal csökkenti a költségvetési kiadásokat. A minisztériumoknak január 15-éig kellett leadniuk a takarékossági terveiket. A spórolás nem érinti majd a közalkalmazottak bérét, a katonák zsoldját és a szociális juttatásokat.
Az orosz költségvetés bevételeinek nagy része a kőolaj- és földgázexportból származik,
a kőolaj világpiaci ára viszont zuhan. Moszkva 2015 decemberében már végrehajtott egy 10 százalékos spórolást.
A szakértők 30-35 dollár körüli olajárra számítanak 2016-ra, az olaj esetleg év végén kezdhet drágulni, ha az alacsony ár miatt csökken a kitermelés. Vagyis Moszkva költségvetése bajban van, de
arról szó sincs, hogy küszöbön állna az orosz gazdaság összeomlása.
A Nemzetközi Valutaalap adatai szerint Oroszország tartaléka 2015 novemberében 365 milliárd dolláron állt, ami ugyan folyamatosan fogy, de a jelen viszonyok közt még évekig kitart.
Ráadásul van arra esély, hogy az olaj ára 2016 végétől, 2017 elejétől újra emelkedni fog. Annak ellenére, hogy Irán a gazdasági szankciók feloldása miatt 2016 márciusától
újra exportálhat olajat, ami az amúgy is túlkínálattal küzdő piacon lefelé nyomja az árakat.
David Fyfe, a svájci Gunvor olajkereskedő elemzője arra számít, hogy Teherán nem akarja beszakítani az olajárat, ezért csak lassan növeli majd az exportját, 2016 végére elérve a napi 500 ezer hordót. Összehasonlításképpen, Oroszország 2015 végén napi 7,3 millió hordó körül exportált.
Az orosz Transznyeft olajtársaság ugyanakkor bejelentette, hogy 2016-ban körülbelül 6,4 százalékkal csökkenni fog az exportja. Ez napi 460 ezer hordónyi visszaesést jelent. A cég indoklása szerint az alacsony olajár és a nyugati szankciók éreztetik a hatásukat,
sok befektetés és fejlesztés elmaradt, ezért csökken a kitermelés.
A nagy kérdés, hogy pusztán gazdasági okokból csökken az orosz export, vagy politikai okok állnak a háttérben. A világ nagy olajkitermelőit tömörítő OPEC 2015 decemberében egy közleményben azt állította, csak akkor hajlandó csökkenteni a kitermelést, ha az OPEC-en kívüli országok is így tesznek.
Hivatalosan Moszkva ragaszkodik hozzá, hogy a kormány nem írhatja elő az orosz cégeknek, hogy mennyi olajat termeljenek ki. Olajszakértők viszont azt mondták a Telegraphnak, van arra mód, hogy szándékosan, de csendben csökkentsék a kitermelést, ha Putyin elnök kiadja a parancsot.
Helima Croft, az RBC Capital Markets befektetési bank elemzője szerint
az orosz export csökkenése lehet az első lépés egy Szaúd-Arábiával (az OPEC vezető országával) kötött megállapodás felé.
Az orosz költségvetés helyzetét egyelőre a gyenge rubel segíti. Oroszország ugyanis dollárért adja el az olajat. A költségvetés bevételeit viszont rubelben számolják el. Vagyis
minél gyengébb a rubel a dollárhoz képest, annál több rubelt ér a dollárért eladott olaj.
A gyenge rubel viszont rossz a lakosságnak: az embereknek több rubelt kell kiadniuk az importált termékekért, és ha külföldre utaznak, kevesebbet ér a pénzük. A magas infláció miatt pedig a megtakarítások értéke rohamosan olvad.
Oroszországban ráadásul 2016 őszén parlamenti választások lesznek. Az oroszok a bőrükön érzik a gazdasági válság hatásait, Putyin elnök népszerűsége mégsem csökken, sőt
az oroszok még erősebben támogatják a feltételezett külföldi ellenfelek elleni kemény fellépést,
figyelmeztet Matthew Rojansky, az orosz-amerikai kapcsolatokkal foglalkozó Kennan intézet igazgatója.
Ha az olaj tartósan olcsó marad, és Oroszország fokozatosan kimeríti a tartalékait, akkor lassan destabilizálódni fog, figyelmeztet a Stratfor geopolitikai elemzőcég. Egy meggyengült Oroszország talán megpróbálja majd helyreállítani a jó viszonyt a tehetősebb európai országokkal, például Németországgal. De
fennáll a veszélye, hogy a sarokba szorult Kreml kétségbeesett külpolitikai lépéseket tesz,
ahogy belülről gyengül, úgy lesz egyre agresszívabb külföldön.
