Félünk félretenni a nyugdíjra

2016.01.21. 13:27

Másképp gondolunk a nyugdíjas éveinkre, mint amit a megtakarításaink tükröznek. A most megkérdezettek 6 százaléka mondta azt, hogy biztosan félre fog tenni a nyugdíjas éveire. Szakemberek szerint a magyarok nem képesek egyszerre többféle dologra spórolni. Viszont abban mindenki egyetért, hogy már 30 évesen el kellene kezdeni takarékoskodni a nyugdíjra, de ezt mégis mindenki az utolsó pillanatra hagyja.

Nem túl derűsen gondolunk a nyugdíjas éveinkre. A megkérdezettek 41 százaléka úgy érzi, hogy nehéz évek várnak rá nyugdíjaként. Sokkal kevesebb pénzből kell majd megélnie, mint aktív korában. 

A magyarok 36 százalékának nincs semmilyen megtakarítása.A K&H Biztosító adatai szerint, a megkérdezettek 40 százaléka rendelkezik már nyugdíjcélú megtakarítással. A takarékoskodók 46 százalékának azonban 500 ezer forintnál kevesebb pénz van a számláján.

A megkérdezettek harmada szerint semmire nem lesz elég az állami nyugdíj, 15 százalékuk szerint pedig mire ő nyugdíjas lesz már nem is lesz állami gondoskodás.Az állami nyugdíjban a megkérdezettek 13 százaléka bízik, ők úgy gondolják, hogy meg fognak élni abból a pénzből, amit a postás hoz minden hónap elején.

Félnek félretenni

Sokan azért nem tesznek félre, mert a megtakarítások keveset érnek, illetve a megkérdezettek 44 százaléka attól is fél, hogy az állam elveszi a megtakarításait – mondta Kuruc Péter, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák divíziójának vezetője.

A megkérdezettek 3 százaléka gondtalan nyugdíjasévekben bízik

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

A megkérdezettek 35 százaléka azt mondja, hogy nyugdíjas korában szinte biztos, hogy nélkülözni fog.

Ma három olyan megtakarítási forma van, ami államilag támogatott. Az önkéntes nyugdíjpénztár, ami a 90-es években jelent meg, a 2006 óta nyitható nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz), és a 2014-től a kedvezményes körben szereplő nyugdíjbiztosítás.

Arra a kérdésre, hogy az állami nyugdíjon túl milyen forrásokból akarja fenntartani magát nyugdíjas korában a válaszadók 33 százaléka az önkéntes nyugdíjpénztárt említette, 12 százalék azt mondta, hogy ingatlanaiból élne meg, 10 százalék pedig a két éve bevezetett nyugdíjbiztosításokra számít.

A megkérdezettek 61 százaléka azt mondta, hogy nyugdíjasként is dolgozni fog."A megkérdezettek 38 százaléka nyugdíjas éveiben semmilyen más megélhetési forrásra nem számít, mint a nyugdíja. A nyugdíj előtt állók 8 százaléka pedig azt reméli, hogy a gyerekei támogatják majd idős korában.

Nyugdíjas korban 30 százalékkal kevesebb pénzből kell megélni, mint aktívan dolgozóknak

Forrás: MTI/Varga György

Érdekességként említette Kuruc Péter, hogy a nyugdíjaskori nélkülözéstől a magas jövedelműek 19 százaléka, a közepes jövedelműek 39 százaléka és az alacsony jövedelműek 52 százaléka tart. Mindenki a saját jövedelmi helyzetéből indul ki, holott, ha az állami nyugdíjrendszer szerkezetét nézzük, akkor nagyobb jövedelemkieséssel a magas jövedelműeknek kell szembenézniük – tette hozzá Kuruc Péter.

Minél alacsonyabb valakinek a jövedelme, a nyugdíjba vonulás annál kisebb jövedelemkiesést jelent a bevételekben. 

A nyugdíjaskori várható életszínvonalról a megkérdezettek 77 százaléka azt mondta, sokkal rosszabbul fog élni, mint aktív korában, csak a megkérdezettek 3 százaléka reméli, hogy 65-70 évesen a Kánaán vár rá.

Halogatjuk a döntést

Jó hír, hogy a megkérdezettek 56 százalék a szerint már 30 évesen el kell kezdeni a takarékoskodást. Hogy el is kezdik-e, az már más kérdés – mondta Kuruc Péter. Érdekesség, hogy a magasabb jövedelműek azt mondják, 30 éves kor után is bőven ráérnek a nyugdíjukra félre tenni.

Havi 10-20 ezer megy megtakarításra

Az emberek többsége nem gondolkodik óriási összegben, amikor a megtakarításaira gondol. A megkérdezettek 62 százaléka 20 ezer forint alatti megtakarításban gondolkodik. A K and H Biztosítónál egyébként havi 13 ezer forintot tesznek félre nyugdíjbiztosításokra az ügyfelek.

A gazdagok nem aggódnak

Ma 15 év az áltagos nyugdíjas években eltöltött idő. A megkérdezettek 39 százalékának semmilyen félre tett pénze nincs. A magasabb jövedelműek 29 százaléka sem gondol arra, hogy mi lesz, ha rosszabb idők jönnek.

Ha a nyugdíjcélú megtakarításokra kérdeznek rá, akkor a válaszadók 40 százalékának van ilyen megtakarítása, viszont a megtakarítások alig 26 százaléka van 500 ezer és 1 millió forint között, 1-3 milliós megtakarítása a megkérdezettek 19 százalékának van, 10-100 milliós megtakarítással pedig a válaszadók 1 százaléka rendelkezik. A K and H Biztosító adatai szerint az átlagos megtakarítás 1,18 millió forint körül van.

Örök munka

A többség (61 százalék) nem gondolja, hogy félre fog tudni tenni nyugdíjas éveire. 33 százalék talán félretesz, és csak a megkérdezettek 6 százaléka mondta azt, hogy biztosan spórolni fog nyugdíjas éveire.

Az alacsony számú nyugdíj megtakarítások mögött az állhat, hogy a magyarok többsége nem képes lakásra, autóra, és nyugdíjra is takarékoskodni egyszerre – mondta Kuruc Péter.

Mindig csak egy dologra tudunk félretenni

Fotó: Hirling Bálint [origo]

Érdekesség, hogy az emberek 61 százaléka úgy gondolja, hogy nyugdíj mellett is dolgozni fog. 29 százalék pedig annyira pesszimista, hogy úgy véli, meg sem éri a nyugdíjas kort.
Kuruc Péter azt mondta, ha a jelenlegi nyugdíjszámítás marad, akkor a nyugdíjba vonuláskor 30 százalékkal csökken az embereknek jövedelme, de ez csak becslés - tette hozzá a K&H Biztosító vezetője.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK