Horror pénzekből gazdálkodnak a sztárcsapatok

Cristiano Ronaldo
Madrid, 2015. december 30. Cristiano Ronaldo, a Real Madrid portugál csatára ünnepli a Real Sociedad elleni gólját a spanyol első osztályú labdarúgó-bajnokságban játszott mérkőzésen a madridi Santiago Bernabeu Stadionban 2015. december 30-án. (MTI/EPA/Victor Lerena)
Vágólapra másolva!
A világ 20 leggazdagabb futballklubja annyi bevételt termel egyetlen bajnoki idény alatt, mint Guinea vagy Kirgizisztán éves GDP-je. Az NB I-et kár is összehasonlítani a „pénzes ligával”, hiszen a Real Madrid egyetlen szezon alatt bőven megkeresi tíz Groupama Aréna árát is. 
Vágólapra másolva!

A 2014/15-ös idény 20 leggazdagabb klubjának összesített éves árbevétele elérte a 6,6 milliárd eurót – derült ki a Deloitte összeállításából. Ez 8 százalékkal több, mint az előző év 20 leggazdagabb csapatának összbevétele. A könyvvizsgáló cég által megálmodott Football Money League a mostani idényben elérheti a 7 milliárd eurós bevételt, míg a 2016/17-es idénytől már a 8 milliárd euró is összejöhet. Hat évvel ezelőtt még „mindössze” 4 milliárd euró volt a pénzes liga összbevétele.

Mit is jelent 6,6 milliárd euró?

A Money League 20 csapatának 6,6 milliárd eurós (315-ös euróárfolyamon 2079 milliárd forint) összbevétele

egy kisebb ország éves GDP-jével vetekszik:

a 2014-es magyar, 32 ezer milliárd forintos GDP például 16-szor nagyobb ennél, de például Guinea vagy Kirgizisztán éves GDP-je körülbelül ennyi. Magyarország 2016-os költségvetése 15,8 ezer milliárd forintos bevétellel számol – a kormány személyi jövedelemadóból (1658,4 milliárd forint) sem tervez akkora bevételt, mint amekkorából a 20 topcsapat gazdálkodik.

Óriási pénzekről van szó, hiszen ez a 6,6 milliárd euró több mint a duplája annak, mint amennyit az Európai Unió biztosított Törökországnak a migránsválság kezelésére – a törököknek ennyiből kellene megoldaniuk a szíriai menekültek ellátását, és megfékezniük az Európába irányuló illegális migrációt.

Továbbra is a Real Madrid a leggazdagabb klub a világon Forrás: AFP/Gerard Julien

Ha a focinál maradunk, talán még élesebb a kontraszt: az NB I-ben 2013-ban a 16 csapatnak összesen volt 13,8 milliárd forint bevétele. Ez már szinte összehasonlíthatatlan. Csak a Real Madrid 577 millió eurós bevételt ért el, ami valamivel több, mint 180 milliárd forint, tehát

a Real 13-szor annyi pénzből gazdálkodik, mint a teljes NB I-es mezőny.

A Real egyébként a 2004/05-ös szezon óta vezeti a Deloitte vonatkozó rangsorát, előtte évekig a Manchester Unitedot tartották a világ leggazdagabb futballklubjának.

Nyomasztó angol fölény

A legtehetősebb 20 klub közé 9 angol, 4 olasz, 3 spanyol, 3 német és 1 francia klub került be. A listára Európán kívülről szinte lehetetlen felkerülni, ez eddig csak egyetlen csapatnak sikerült, igaz, neki kétszer is: a 2011/12 és a 2012/13-as idényben a brazil Corinthians bejutott a Money League-be.

Az előző idényhez képest az első tíz csapat kiléte nem változott, a sorrendről azonban ez már nem mondható el: az élbolyban a Barcelona a negyedik helyről az eddigi második Manchester Unitedot is megelőzve feljött a Real Madrid mögé, míg a PSG a már csak ötödik Bayernt is előzve már a negyedik. (Az elmúlt évek rangsorait ezen a linken is megtekintheti.)

Miből áll a futballklubok bevétele?

A Deloitte három fő kategóriába sorolta a klubok bevételeit:

  • A meccsnapi bevétel: eladott jegyek és bérletek, de ide sorolható minden olyan bevétel, ami a meccsek napjain keletkezik (például a büfék, éttermek bevételei is).
  • A közvetítési jogdíjak: a műsorszolgáltatás után járó bevételek, a klubok pénzt kapnak a közvetített meccseik után (a Premier League például „fuldoklik a pénzben”).
  • A kereskedelmi bevételek: az élcsapatoknál ez a legnagyobb bevételi forrás, idetartoznak a szponzoroktól kapott támogatások, a különböző reklámbevételek, illetve a kiskereskedelmi bevételek (például a mezeladások).

A Deloitte kiszámolta azt is, hogy ezek a klubok összesen napi 18,2 millió euró bevételt generáltak, ami másodpercenként 210 eurót jelent. A bővebb, 30-as listán szereplő klubok közül csak a 17 angol csapat összesen 2 milliárd eurós közvetítési jogdíjbevételt generált, többet, mint az összes meccsnapi és kereskedelmi bevételük.

Ronaldo és Messi

A France Football szerint Cristiano Ronaldo 54 millió eurót (17 milliárd forint) kapott a Realtól 2014-ben, míg az immáron ötszörös aranylabdás Lionel Messinek 65 millió eurót (20,5 milliárd forint) utalt a Barca.

Ketten együtt több mint 100 millió eurót vágnak zsebre évente Forrás: AFP/Pierre-Philippe Marcou

Ezek az összegek azonban csalókák: első blikkre úgy tűnik, mintha a klubja bevételeinek tizedét vinné haza a portugál és az argentin klasszis, ami persze igaz is, azonban

a Real és a Barca a bevételeinek egy részét épp az ilyen sztárjainak köszönheti.

Például a Kitbag szerint a Messi nevével ellátott mezek fogytak a leginkább tavaly, míg Ronaldo a második volt a vonatkozó rangsorban – és az ilyen sztárokkal a stadionokat is könnyebb megtölteni.

Kis pénz, kis foci…

Szintén érdekes összefüggésre mutatott rá a Deloitte tanulmánya: a könyvvizsgáló cég a szurkolói bázist, a rajongók számát a közösségi médiában (Facebook, Twitter és Instagram), valamint az árbevételeket egy grafikonon ábrázolta, így kirajzolódott egy trendvonal.

A ManCity és a PSG alulteljesít, már ami a rajongók számát illeti Forrás: Deloitte / Football Money League

A Money League-ben szereplő klubok közül a legkisebb bevétellel és a legkisebb szurkolói bázissal egyaránt a Juventus bír, míg a vonal másik végén a Barca–Real duó található – a két spanyol gigász a szurkolói bázist és a bevételeket vizsgálva is az élen végzett.

A „vonal alatt” három csapat látható, közülük az arab tulajdonosi háttérrel, leginkább olajmilliárdokból fenntartott ManCity és PSG ottléte egyáltalán nem meglepő: az angol és a francia együttes követőinek száma még nem igazán konvergál az anyagi forrásaikhoz.

A két újgazdag csapat négy éve még az első tízben sem volt

a Deloitte rangsorában. A Bayern esetében valószínűleg inkább a klubvezetés nagyszerű munkájának köszönhető, hogy „túlteljesítenek” a szurkolók számához képest.

Zlatan Ibrahimovic, a PSG legnagyobb sztárja Forrás: AFP

Visszatérve a két olajcsapatra, a PSG nem tétlenkedett a közösségi médiában, ugyanis a vizsgált 20 klub közül a PSG követőinek a száma nőtt leginkább: a Facebookon 37 százalékkal, míg a Twitteren 58 százalékkal van több követője, mint egy évvel korábban – a ManCitynél 12, illetve 26 százalékos volt a növekedés. A legkisebb növekedést egyébként a Milannal mérték: a Facebookon 3, míg a Twitteren 29 százalékkal nőtt a rajongók száma.

– ezt a mondatot Puskás Ferencnek tulajdonítják, és fél évszázaddal később is időtállónak tűnik.