Pest megye kikiáltotta a függetlenségét

2016.01.29. 05:54

A Megyeházán bejelentették, hogy Pest megye kiválik a Közép-magyarországi régióból, amit Budapesttel közösen alkot. A régió kettéválasztását a megyei közgyűlés már megszavazta, a kormány rendeletben elindította a folyamatot. Pest megye jóval fejletlenebb Budapestnél, de amíg egy régióhoz tartoznak, a főváros felhúzza a statisztikai adatokat, ezért Pest sokkal kevesebb uniós pénzre pályázhat, mint önállóan. A válást az unió szinte biztosan jóvá fogja hagyni, Pest önálló élete 2018-tól kezdődhet.

Bejelentették Pest megye önállóságát a Megyeháza Kossuth Lajos Dísztermében január 29-én, pénteken. Természetesen nem arról van szó, hogy a megye önállóan akar szerencsét próbálni a nagyvilágban, ezért kiválik Magyarországból. Csak a Közép-magyarországi régiótól (a KMR-től) és Budapesttől búcsúzik, hogy 2021-től külön régióként pályázhasson az uniós fejlesztési pénzekre.

Az eseményen részt vett Szabó István, a megyei közgyűlés elnöke, Vitályos Eszter, az uniós fejlesztésekért felelős államtitkár és Turóczy László gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár. Mindhárman kézjegyükkel látták el Pest régió térképét.

Budapest sem fog rosszul járni

Turóczy László közölte: a minisztérium és a KSH előkészítette azt a beadványt, amelyben Magyarország kezdeményezi az Európai Bizottságnál és az Európai Unió statisztikai hivatalánál a Közép-magyarországi régió kettéválasztását. A dokumentumot csütörtökön formálisan is eljuttatták hozzájuk.

Vitályos Eszter kiemelte: hosszú küzdelem eredményeként történhet meg a változtatás, amelynek előnyeit több mint 1,2 millió ember élvezheti majd. Vitályos Eszter hangsúlyozta azt is, hogy a főváros a szétválással nem jár rosszul, hiszen sem most, sem későbbiekben nem fog kevesebb uniós forráshoz jutni az önálló Pest megye miatt".

Aláírták Pest megye térképét

Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Szabó István közgyűlési elnök köszönetét fejezte ki valamennyi közreműködőnek, aki részt vett a folyamatban, és külön kiemelte, hogy

a főváros önkormányzata, illetve a megye 187 települése egyöntetűen támogatta a változtatást.

Elhagyott tanya Tápiószentmártonban. Központi régió vagy fejletlen terület?

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

Az uniónak még rá kell ütnie a pecsétet

A bejelentés csak formalitás volt. A megyei közgyűlés már 2015 októberének végén megszavazta a kiválást, a kormány pedig december végi rendeletében elindította a folyamatot. A válást még az Európai Bizottságnak és az unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak is szentesítenie kell, döntés 2016 végére várható, az új régióhatárok 2018 elejétől lépnek életbe. Vagyis Pest megye majd csak a 2021-ben kezdődő uniós támogatási ciklus pénzeire pályázhat önállóan.

Rossz házasság

Pest megye lényegében az uniós csatlakozás óta szeretne kiszabadulni a KMR-ből, és megszabadulni Budapesttől. Az unió ugyanis az EU egy főre eső átlagos GDP-jéhez viszonyítva sorolja fejlettségi kategóriákba a régiókat.

Budapesten magas az egy főre eső GDP, ez felhúzza az egész KMR átlagát, a jóval fejletlenebb Pest megye ezért sokkal kevesebb fejlesztési pénzhez jut, mintha önálló régiót alkotna. Pest megye önállóan a kevésbé fejlett besorolás alá esne, a KMR részeként az unió egyik legfejlettebb régiójának számít.

A NUTS-rendszer
Az unió területalapú támogatási felosztását NUTS-rendszernek hívják (a francia Nomenclature des unités territoriales statistiques, vagyis a területi statisztikai rendszer nómenklatúrája kifejezés rövidítése).

A rendszer háromszintű. Magyarországot három NUTS-1-egységre, avagy nagyrégióra osztja: Közép-Magyarország, Dunántúl, Alföld és Észak. Hét NUTS-2-egységre, avagy régióra: Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld. A 19 megye és a főváros alkotják a 20 NUTS-3-egységet.

Budapest megfojtja a megyét

2015-ben a Nemzetgazdasági Minisztérium (és egyébként Pest megye is) készített tanulmányt arról, hogyan érintette Pest megye fejlődését, hogy a KMR részeként sok uniós forrástól esett el, illetve milyen hatásai lennének a KMR kettéválasztásának (itt elérhető).

A jelentés szerint Budapesten az egy főre jutó GDP az országos átlag 2,1-szerese, Pest megyében ez az arány alig éri el a 0,8-et (2013-as adatok). A kiugró teljesítménnyel rendelkező Budapest egy lakosra jutó GDP-je 2 és félszerese a vele egy régiót alkotó Pest megyeinek. Ha az uniós átlagot 100 százaléknak vesszük, akkor Budapesten az egy főre jutó GDP 41 százalékkal (141,4 százalék) haladja meg az EU átlagos szintjét, míg Pest megye 44,7 százalékkal az alatt van.

A megyeháza

Ráadásul Pest megye egyre jobban leszakad az országos átlagtól, míg Budapest jobban nő annál.

Lenne mit fejleszteni

Pest megyében alacsonyabb a foglalkoztatás, mint Budapesten, fejletlenebb az ipar, rosszabb a lakosság egészségügyi, óvodai, iskolai ellátása, hogy csak néhány következtetést emeljünk ki. Fejleszteni kellene az úthálózatot, és fel kellene zárkóztatni a megye leszakadó településeit, többek közt. A problémák megoldásához a megyének uniós forrásokra lenne szüksége, de ezekhez a KMR részeként csak korlátozottan fér hozzá.

Az uniónak nem lesz kifogása

Az uniónak valószínűleg nem lesz kifogása a KMR kettéválasztása ellen. Budapest és Pest megye külön-külön is megfelelnek a NUTS-2-egységekkel szemben támasztott feltételeknek. A népességük a megfelelő sávba esik (800 ezer és 3 millió közé) és önálló adminisztratív egységek.

Budapest mint önálló régió, és körülötte a lyukas Pest megye nem lenne példa nélküli jelenség az unióban. Három főváros, Berlin, Bécs és Prága alkot önállóan NUTS-2-egységet. A kilencvenes évek óta az unióban már számtalanszor előfordult, hogy régiókat bontottak szét vagy vontak egybe, így ez sem lenne kirívó esemény.

Nem Pest megye lesz az első lyukas régió az unióban

Forrás: Wikipedia

Nem fog kilógni a sorból

Lakosságát tekintve Pest megye nem fog kilógni a magyar NUTS-2-es régiók sorából. A lakossága 1,2 millió fő, az észak-magyarországi régióé például ugyanennyi, a dél-dunántúlié 950 ezer, a közép-dunántúlié 1,1 millió, a dél-alföldié 1,3. Sőt a régiók lakossága a válás után kiegyensúlyozottabb lesz, Budapest lakossága 1,7 millió.

Központi szerep
Pest megye legkorábbi ősének Visegrád vármegye tekinthető Szent István idejéből. Visegrád vármegye területéből még az Árpád-korban két újabb vármegyét hoztak létre, Pest vármegyét és Pilis vármegyét. A török után ezeket egyesítették, és Solt széket is ide csatolták Fejér vármegyétől. Az 1876-os megyereform szüntette meg a különleges jogállású területeket, amilyen a Kiskunság volt. Ezzel egyesítve született meg a hatalmas Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. 1950-ben ennek déli felét elcsatolták (Bács-Kiskun megye), viszont északon hozzáadták a Szobi járást. Így jött létre - néhány további kisebb változással - a mai Pest megye.

Pest felaprítása is lehetőség volt

A magyar kormány és Pest megye ugyan végül úgy döntöttek, hogy a KMR szétválasztását kezdeményezik az uniónál, de más lehetőségek is voltak az asztalon:

  1. Nem változik semmi, marad a jelenlegi KMR,
  2. Budapest önálló régió lesz, Pest megyét pedig szétdobják a szomszédos megyék (és ezzel régiók) közt,
  3. Budapest és az agglomeráció egy régiót alkot, a megye maradékát szétdobják a szomszédos megyék közt,
  4. Budapest és az agglomeráció egy régiót alkot, a megye maradéka pedig egy másikat,
  5. Szuper-KMR-t hoznak létre más megyék hozzácsatolásával.

Magyarország jelenlegi regionális térképe

Forrás: Peyerk - Wikipedia

Ami az 1-es megoldást illeti, az nyilván nem oldotta volna meg Pest megye problémáit.

Pest megye (vagy csak az agglomeráción túli része) szétdobása a szomszédos megyék közt nagyon bonyolult lenne, át kellene szabni a teljes közigazgatást és a választási rendszert. Az új közigazgatásnak ráadásul már 2018-ban élnie kellene, hogy az unió kihirdethesse az új NUTS-egységeket. Az NGM-tanulmány készítői ezzel a lehetőséggel kapcsolatban azt is megjegyzik, hogy a hagyományos megyehatárok eltüntetése komoly társadalmi feszültségeket okozna.

St. Pölten

Forrás: Wikipedia
Megyeszékhely
Pest megye székhelye hosszú idő óta Budapest (illetve Pest), vagyis egy területén kívül lévő város. Ebben nincs semmi meglepő, a fővárosok körüli területi egységeknél ez a szokásos megoldás. De van ellenpélda is, a német Brandenburg tartomány fővárosa nem Berlin, hanem Potsdam, Alsó-Ausztria pedig 1986-ban helyezte át székhelyét Bécsből Sankt Pöltenbe (régi magyar nevén Szent Pöltény). Felmerülhet tehát az is, hogy az önállósodó Pest megye saját területéről válasszon székhelyet. Ezt azonban megnehezítené, hogy nemigen akad erre megfelelő város, Budapest helyzete annyira központi, hogy egy új székhelyre nehezebben jutnának el a főváros „túloldalán” lévő települések lakói.

Az egyetlen lehetőség

A 4. lehetőség csak elvben létezett, Pest megyének az agglomeráció nélkül nincs akkora lakossága, hogy az uniós szabályok szerint önálló régiót alkothasson.

Budapest az agglomerációval lehetne egy régió, de akkor a megyének nem maradna elég lakossága

Forrás: Wikipédia

A szuper-KMR egy főre eső GDP-je már elég alacsony lehetett volna ahhoz, hogy több uniós forráshoz juthasson. Viszont ez a lehetőség is csak elvben létezett: bármely szomszédos megye KMR-hez csatolásával túl nagyra nőne a népesség.

Vagyis Pest megye és a kormány számára csak a KMR kettéválasztása volt járható út a felvázolt lehetőségek közül.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK