Újabb áldozata van az alacsony olajárnak

Former military ruler and presidential aspirant of the opposition All Progressives Congress (APC) Muhammadu Buhari speaks during the presidential primary of the party in Lagos on December 11, 2014. Members of Nigeria's main opposition party voted through the night to choose a candidate to challenge President Goodluck Jonathan at next year's elections, with a result expected later on December 11. AFP PHOTO / PIUS UTOMI EKPEI (Photo credit should read PIUS UTOMI EKPEI/AFP/Getty Images)

Nigéria lehet az olajárzuhanás következő áldozata, az afrikai ország elnöke hétfőn a Világbankhoz és az Afrikai Fejlesztési Bankhoz fordult 3,5 milliárd dolláros vészhelyzeti hitelért az egyre növekvő költségvetési hiány miatt.

Nigéria külkereskedelme rendkívül egyoldalúan az olajeladásokra épült, 2011-ben például az ország exportbevételeinek 78 százaléka a nyersolaj eladásából, további 16 százalék pedig finomított olaj és benzin exportjából származott.

15 milliárdos hiány

Az olajár hirtelen csökkenése jókora költségvetési hiányt idézett elő, amit a tavaly megválasztott Muhammadu Buhari elnök 3,5 milliárd dollár vészhelyzeti hitelből egyenlítene ki. Ez csak a hiány egy kis részét fedezné, jelenleg a költségvetésében a lyuk mintegy 15 milliárd dollár. A mostani

nigériai költségvetést még minimum 38 dolláros hordónkénti olajárra tervezték,

januárban azonban 30 dollár alá esett egy hordó olaj ára (hétfőn közép-európai idő szerint dél környékén 34 dollár körül forgott a Brent hordónkénti ára). Nigériának idén a devizatartalékaihoz kellett nyúlnia, amelyek mára 40 milliárd dollárról 30 milliárdra apadtak.

Ezt az olajár csökkenése mellett a Financial Times szerint az is előidézte, hogy a nigériai privát szektor is recesszióba került, és a kormány közpénzből segített ki több céget, remélve, hogy sikerül újraindítani a növekedést.

Azerbajdzsán is hitelt venne fel

Nem Nigéria az egyetlen olyan olajtermelő ország, akik a közeljövőben hitelt vennének fel: a múlt héten Azerbajdzsán a Világbank és az IMF küldöttségeivel tárgyalt a vészhelyzeti támogatásról.

A nigériai pénzügyminiszter, Kemi Adeosun szerint, ha megkapják az IMF-kölcsönt, nem lesz szükség arra, hogy Nigéria államkötvényt bocsásson ki. Bár ezt a lehetőséget sem zárta ki, szerinte a rossz gazdasági helyzet miatt nem a mostani lenne a legjobb alkalom arra, hogy

Nigéria 2013 óta először visszatérjen a kötvénypiacra.

Mint mondta, a hitelből a folyó infrastrukturális és energetikai befektetéseket fejeznék be, remélve, hogy ezzel sikerül beindítaniuk a növekedést.