Tarlósék szerint a rezsicsökkentés bajt okoz Budapesten

2016.02.11. 13:27

Beterjesztették Budapest 2016-os költségvetését, a közgyűlés február 17-én szavazhat róla. A mások mellett Tarlós István által jegyzett dokumentumban az áll, a költségvetés csak akkor tartható, ha az állam átveszi az agglomerációs közlekedés finanszírozását. A beadvány szerint Budapest forráshiánnyal küzd, a még csak tervezett fejlesztéseket nem tudják elindítani. A pénzhiány egyik oka a rezsicsökkentés, az önkormányzati cégek nemhogy osztalékot fizetnének, de önkormányzati támogatásra szorulnak.

A Fővárosi Önkormányzat ez évi összevont költségvetéséről is dönthet a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdán, az ülésre benyújtott költségvetési javaslat a bevételi és kiadási főösszeget több mint 313 milliárd forintban határozza meg.

Maradvány és hitel

A rendelettervezet az önkormányzat költségvetési bevételét 228 milliárd 86 millió 173 ezer forintban, míg kiadásait 313 milliárd 529 millió 61 ezer forintban állapítja meg. Az így keletkező 85 milliárd 442 millió 888 ezer forintos hiányt az előző év költségvetési maradványának - 70 milliárd 442 millió 888 ezer forintos - igénybevételével, valamint hitelszerződések alapján lehívni tervezett 15 milliárdból finanszíroznák.

A legnehezebb költségvetés

A Tarlós István főpolgármester, Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes és Kovács Péter, a költségvetési bizottság elnöke által jegyzett tervezetben úgy fogalmaztak: a 2016. évi költségvetés összeállítása minden eddiginél nagyobb nehézségek elé állította a fővárost".

Azt írták, a múlt évet a kettősség jellemezte: részben tovább folytatódtak és erősödtek azok a változások, amelyek a költségvetési egyenleget negatívan befolyásolták. Ezzel egyidejűleg jelentősen nőtt az iparűzésiadó-bevétel, a fővárosi önkormányzatnak azonban a keletkező többletbevételt teljes mértékben a közösségi közlekedés finanszírozására kellett fordítania.

A legnehezebb költségvetés

Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Budapest nem bírja a BKV-t

Hozzátették: a közösségi közlekedés hosszú távú finanszírozása mindmáig megoldatlan, annak ellenére, hogy a BKV Zrt. belső adósságán felül fennálló, jelentős külső adósságait az állam 2015-ben teljes mértékben átvállalta. A területen kialakuló működési hiány fővárosi hatáskörben, saját forrásból nem oldható meg. Forrásigénye évről évre többmilliárdos nagyságrendben nő, elsősorban amiatt, mert az elavult járműparkot mindenképpen cserélni kell, akár jármű-, akár szolgáltatásvásárlás útján.

Csak, ha az állam átveszi az agglomerációt

Kitértek arra, hogy a közösségi közlekedés működési kiadásainak kalkulációjakor a főváros figyelembe vette az agglomeráció területére eső költségeket is, melyek összege 16,7 milliárd forint.

"Az állami politikai nyilatkozatok alapján a helyközi közlekedés költségeinek bevételekkel csökkentett részét az állam fogja finanszírozni, ezért mint államtól várt bevétel 12,4 milliárd forint szintén megjelenik a költségvetésben. E változás nélkül a 2016. évi működési költségvetés nem finanszírozható" - mutattak rá.

A helyközi közösségi közlekedés állami átvételével a fővárosi, helyi közösségi közlekedés finanszírozása egyensúlyba kerülhet, legalábbis a 2016. év vonatkozásában - olvasható a tervezetben.

Tűzoltás folyik

A tervezetben az is olvasható: a működési oldalon szokásosan képződő források nagy része elfogyott, a tervezés 2016-ban sem a működési többletek szabad felhasználásáról, hanem a működési és felhalmozási hiányok kezeléséről szól. Csak a tervbe vehető iparűzésiadó-bevétel nőtt számottevően.

Budapest fizeti a rezsicsökkentés árát

A működési többletek eltűnését több okra vezetik vissza, kiemelték, hogy a településüzemeltetési feladatokat ellátó önkormányzati társaságoknak a lakossági rezsicsökkentés semlegesítésére nincsen fedezetük". A társaságok többsége immár nem osztalékot fizet, hanem évről évre növekvő önkormányzati támogatást kér. Ez 2016-ra azt eredményezi, hogy a nagy osztalékfizető társaságok közül lényegében csak a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-től és a Nagybani Piac Zrt.-től várható mintegy egymilliárd forint osztalék.

Az önkormányzat fizeti meg a rezsicsökkentés árát

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

A Főgáz árából lesznek fejlesztések

A fejlesztések esetében - írták - szintén forráshiány megszüntetésével kell megküzdeni, ami ismét egy hosszabb folyamat következménye. A fejlesztés forrásai közül a pozitív működési többlet eltűnt, ugyanakkor a főváros hitelfelvételi lehetőségei az állami adósságkonszolidáció ellenére korlátozottak, mivel a működési bevételek a három évvel ezelőtti számokhoz képest jelentősen csökkentek, és a működési eredmény tartósan alacsony.

Hangsúlyozták: a korlátozott pénzügyi lehetőségek ellenére sem maradhat a főváros fejlesztések nélkül. A minimálisan szükséges fejlesztések miatt szükségessé válik a Főgáz-részvények értékesítéséből származó bevétel jelentős részének, mintegy 21 milliárd forintnak a felhasználása, és a meglévő hitelkeretekből 15 milliárd forint lehívása is.

Elmaradnak fejlesztések

A tervezet szerint a fejlesztési forráshiány okai tartósak, azaz a fejlesztések átütemezése már nem járható út. A 2016. évi költségvetés összeállításakor a még nem futó, csak tervezett projektek legnagyobb részének indításával nem számolhatnak, azok előkészítése valósulhat meg - közölték, megjegyezve: mindez nem zárja ki, hogy esetleges források képződése esetén év közben mégis elindíthatják a tervezett projekteket.

Uniós pénzből

Kifejtették, hogy az új európai uniós ciklusban a főváros mintegy 310 milliárd forintos fejlesztési forrással számolhat, ennek eredményeként olyan kiemelten fontos beruházások, felújítások valósulhatnak meg, mint például a 3-as metró infrastruktúrájának felújítása. Ehhez kapcsolódóan a múlt év végén megkötött két új, összesen 300 millió euró hitelkerettel további lehetőségek vannak az elengedhetetlen fejlesztések megvalósítására.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK