Nagyítóval kell férfit keresni, aki otthon marad a gyerekkel

Tamás épp akkor lett munkanélküli, amikor a gyermeke megszületett, ezért ő maradt otthon gyeden, a felesége visszament dolgozni. Magyarországon alig néhány férfi megy gyedre, ráadásul az apasági szabadság is kevés, a nők a munkaerőpiacon komoly hátrányban vannak emiatt. Azokban az országokban, ahol sok nő van vezető beosztásban, jellemzően több az apasági szabadság, mindkét szülőnek jár a gyed, vagy ha csak az egyiknek, akkor sokkal rövidebb ideig, mint Magyarországon. 

Tamás nem sokkal a kisfia születése után vesztette el az állását, mert megszűnt a cége. Új munkát nem talált, igaz, olyan nagyon nem is keresett, feleségének, Eszternek jól jött otthon a segítség. Tamásnak sosem derogált kézbe venni a fakanalat vagy a porszívót, így amikor eljött az idő, úgy döntöttek, nem kockáztatnak: Eszter visszamegy dolgozni, Tamás marad a kicsivel gyeden.

A férfiak nem mennek gyedre

Döntésével Tamás egy meglehetősen exkluzív klubba lépett be. Egyike lett annak az évi másfél-kétezer férfinak, akiknek az állam gyedet folyósít. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (az OEP-nek) 2006 óta vannak személyre szóló adatai arról, kiknek folyósít pénzt. Azóta a gyeden lévő férfiak száma nagyot nőtt, de még mindig töredéke a nőkének:

Hagyományos szerepek

A számok alapján nyilvánvaló, hogy Magyarországon elenyésző azoknak a pároknak a száma, ahol a férfi marad gyeden, a nő pedig visszamegy dolgozni. Ennek pénzügyi, társadalmi és pszichológiai okai lehetnek.

A kisgyermekek gondozása és a háztartás vezetése hagyományosan női szerepnek számítanak, ezért a férfiak akkor sem szívesen maradnak otthon, ha anyagilag az lenne a logikus. A nőkön pedig ott a nyomás, hogy a gyermeknevelést válasszák.

Milyen anya vagy te, hogy inkább dolgozol, mint hogy a gyerekeddel törődj?”

– kapta meg Eszter egy idősebb kolléganőjétől, aki a maga idejében egymás után három gyerekkel maradt otthon.

Tamásnak pedig az ismerősök élcelődésével kellett megküzdenie.

Cserébe nem csak esténként fél órákra láttam a gyerekemet, részemről megérte”

– mondta.

A hagyományos szerepfelfogás szerint apa dolgozik, anya gyereket nevel Forrás: Thinkstock

A férfiak jobban keresnek

Ráadásul a férfiak általában többet keresnek, mint a nők, így a családnak anyagilag is jobban megéri, ha a férfi dolgozik, és a nő kapja a gyedet, amit a jövedelem alapján számítanak (2015-ben a felső határa bruttó 147 ezer forint). Azt, hogy a férfiak jobban keresnek, mint a nők, jól szemlélteti, hogy gyedet is többet kapnak, mint a nők:

Csecsemőgondozási díjat (csedet) férfiak ugyan csak kivételes helyzetben igényelhetnek, de azért van erre is példa (évi 40–70 férfi). Az átlagos csed a férfiaknál szintén jóval magasabb, mint amennyit a nők átlagosan kapnak:

Az ötéves terv

A nők nemcsak, hogy kevesebbet keresnek, mint a férfiak. A gyermeket vállaló (vagy akár csak gyermekvállalásra készülő) nők sokkal nehezebb helyzetben vannak a munkaerőpiacon, mint a férfiak.

Volt, hogy kapásból kifordultam az állásinterjúról, amikor megkérdezték, tervezek-e gyereket szülni a következő öt évben. Mégis, mi közük hozzá?”

– mondta Eszter.

Kevés a nő vezető beosztásban

Magyarországon a felsővezetői körben egyértelmű a férfiak túlsúlya, és ez mit sem változott az elmúlt 10 évben, olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentésében, amelyben a legutóbbi népszámlálás eredményeit elemzik. Ráadásul

a vezető beosztású nők nagy része a közigazgatásban vagy valamilyen közszolgáltatásban dolgozik,

a férfiaknál ez az arány sokkal alacsonyabb. A nők majdnem 40 százaléka alkalmazottként dolgozik szakképzett irodai, kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásokban, 20 százalékuk az alsóvezetői és alsó szintű értelmiségi, hivatalnoki munkakörben.

A hivatalnokok 70 százaléka nő

A nők tömörülése 10 év alatt valamelyest súlyosabb is lett, írja a KSH, a férfiaknál viszont egyenletesebb az eloszlás, ráadásul a változás a kiegyenlítődés irányába mutat.

Egy olyan terület van, ahol a nők dominálnak: az alsó szintű értelmiségiek, beosztott hivatalnokok csoportjában 70 százalék a részesedésük.

Magyarországon kevés a nő vezető beosztásban, de sok nő dolgozik hivatalban Forrás: MTI/Oláh Tibor

Jót tesz a cégnek, ha sok nő vezető

Pedig a cégek, és így a gazdaság is, jobban teljesítenek, ha a vezetőknek legalább 30 százaléka nő, derül ki a Peterson Intézet nemzetközi kutatásából, amit 91 ország 21 980 vállalatának vizsgálatával készítettek (angolul itt olvasható). A női vezetők arányát tekintve a cégekben az első tíz helyen az alábbi országok végeztek:

1. Norvégia,
2. Litvánia,
3. Olaszország,
4. Finnország,
5. Bulgária,
6. Szlovénia,
7. Svédország,
8. Kenya,
9. Franciaország,
10. Thaiföld.

Magyarországon kevés az apasági szabadság

A tanulmány másik érdekes megállapítása, hogy azokban az országokban, ahol a cégek vezetésében nagyobb arányban képviseltetik magukat a nők, jellemzően több apasági szabadság jár a férfiaknak.

Norvégiában például 14 nap, Litvániában 10 nap, Finnországban 54 nap, Szlovéniában pedig 90 nap. Olaszországban csak 1, de mindkét szülő kap 26-26 hét szülői szabadságot (a magyar gyed megfelelőjét).

Magyarországon az apáknak a gyermek születése után plusz 5 nap szabadság jár,

ha ikrek születnek, akkor 7.

Csed, gyed, gyes

A csecsemőgondozási díj (csed) a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A szülési szabadság 24 hét, vagy 168 nap. Legkorábban a szülés várható idejét megelőző 28. naptól, legkésőbb a szülés napjától lehet igénybe venni. Összege a napi munkajövedelem 70 százaléka, felső korlátja nincs.

A gyermekgondozási díj (gyed) a csed lejártát követő naptól jár, maximum a gyermek 2. életévének betöltéséig. Összege a szülő átlagkeresetének 70 százaléka, de maximum a minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet, vagyis 2015-ben legfeljebb bruttó 147 ezer forint.

A gyermekgondozási segély (gyes) igényelhető a gyermek 3. életévének betöltéséig. Összege azonos az öregségi nyugdíj legkisebb összegével, ez 2015-ben bruttó 25 500 forint. Ikrek után dupla összeg jár.

A szülési szabadság mindenhol hasonló

Magyarországon a szülési szabadság nagyságrendileg ugyanannyi ideig jár, mint ezekben az országokban. Magyarországon a csecsemőgondozási díj (csed) 24 hétig jár, Norvégiában 35 hét a szülési szabadság, Litvániában 16 hét, Olaszországban 22 hét, Finnországban 18 hét, Szlovéniában 33 hét.

A magyar férfiaknak kevés apasági szabadság jár Forrás: Thinkstock

Nagyon hosszú a gyed

A gyed viszont sokkal tovább jár Magyarországon, mint a lista élén szereplő országokban. A magyar gyed másfél év, vagyis 80 hét. Ez pont annyi, mint Svédországban,

ott is 80 hét jár, de a két szülő közt megosztva.

Litvániában 78 hét jár mindkét szülőnek, Norvégiában már csak legfeljebb 59 hét az egyik szülőnek, Szlovéniában 37 hét.

Nők hátrányban

Vagyis Magyarországon az egyik szülő, és csak az egyik szülő (aki az adatok tanúsága szerint szinte mindig a nő) hosszú időre kiesik a munkaerőpiacról. Ez a munkaerőpiacon a nőknek hátrányt jelent, hiszen

a munkaadók részéről racionális, hogy szívesebben vesznek fel férfit, mint nőt,

aki esetleg két évre kiesik a munkából (csed plusz gyed). Sőt tovább, ha gyesen is marad.

Azokban az országokban, ahol több a női vezető, a két szülő megosztva maradhat otthon a gyerekkel, vagy ha csak az egyikük, akkor jóval rövidebb ideig.