A budapesti ingatlanvásárlók átlagosan 44 százaléka befektetési célból vásárolt az idén is. Az ingatlaközvetítő adatai alapján arányuk 41 és 47 százalék között ingadozik hétről hétre, és nem tűnik úgy, hogy egyelőre csökkenne a jelenlétük. Holott előzetesen erre lehetett számítani, hiszen az idén életbelépő új szabályozás a családi otthonteremtési kedvezményről (csok) egyre nagyobb lehetőséget biztosít azok számára, akik saját célra vennének ingatlant.
A jelenségnek több magyarázata is lehet az ingatlanközvetítő elemzése szerint.
Először is a bankokat váratlanul érte a január eleji csok módosításcsomag, amely azóta ismét változott. Adminisztratív oldalról ezeket nem voltak képesek lekövetni és a mai napig vannak olyan pontjai a törvénynek, amellyel kapcsolatban felügyeleti állásfoglalásra várnak. Ennek az lett a következménye, hogy
több pénzintézet is több alkalomból felfüggesztette a befogadást,
vagyis egyelőre akadozik a rendszer.
Bajban vannak a vevők is, hiszen szűkös a kínálat.
Újépítésű oldalon alig akad lakás, ráadásul ezek árába a fejlesztők beépítették a csok összegét.
A következő időszakban ez változni fog, hiszen rengeteg új projekt indul majd, de míg ezeket akár csak tervrajzról is elkezdik árulni, az inkább az év második fele lesz. Használtlakás oldalon szintén nehézkes a keresés, amelynek egyik oka a tulajdonosok kivárása, akik úgy számolnak, hogy a várható piaci fellendülés további áremelkedést von maga után.
A képet tovább árnyalja, hogy bár magas a befektetői jelenlét, közülük sokan élnek a csok támogatással, ha megtehetik. A jogalkotó kivette a szabályozásból a második lakás tilalmát, így aki megteheti csok igényléssel vesz újat ahova költözik és a régit kiadja (eladja), vagy be sem költözik, egyszerűen csak kiadja.
A jogszabály szerint persze be kell költözni az így megvásárolt lakásba, de találékony nemzet hírében állunk. Valós képet tehát nehezen lehet kapni.
Az biztosan látszik, hogy a keresleti oldal megnőtt.
A Duna House Keresleti indexe az elmúlt 6 év legmagasabb értékét mutatja,
vagyis vásárlási szándékból nincs hiány. Az viszont kérdéses, hogy mind a pénzintézetek a szabályozási oldalról, mind pedig maga a piac ki tudja-e szolgálni ezt a növekvő igényt.