Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Egy gímszarvasbika 13 évesen lesz golyóérett, ezt az eddigi 10 éves üzemterv miatt nem nagyon lehetett lekövetni,
mert a tizedik év végén akár el is vehették a vadászterületet” – mondta egy győri vadász, aki szerint ez most az új vadászati törvénnyel változni fog, ami vadgazdálkodási szempontból mindenképpen jó.
Tízről húsz évre nő ugyanis 2017-től az üzemtervi ciklus,
sokkal kiszámíthatóbb, tervezhetőbb vadgazdálkodásra lesz lehetőség,
ez az egyik legfontosabb változása az új rendelkezéseknek. 1997-től és 2007-től még tíz évben kellett gondolkodniuk a vadgazdálkodóknak, 2017-től azonban már 2037-ig tervezhetnek – ez a megnövelt ciklus nagyobb biztonságot ad a vadásztársaságoknak, amelyek
így nagyobb bátorsággal vághatnak bele különböző beruházásokba, fejlesztésekbe, illetve vadtenyésztésekbe.
Az apróvadaknál ez a tízéves ciklus még nem volt annyira zavaró, azonban az őz-, a dámszarvas- vagy épp a gímszarvas-populációnál már nagyon fontos, hogy mekkora időtáv van a vadgazdálkodásra.
Jó az irány”
– ez az Origo által megkérdezett vadászok egyöntetű véleménye a vadászati törvény legfontosabb változásairól, amelyek nemcsak a gímszarvasbikáknak, de a földtulajdonosoknak is kedveznek. Az Origónak több vadász is arról beszélt, hogy a vadásztársaságok ódzkodtak belevágni különböző beruházásokba egy-egy ciklus közepén, mert
semmi garancia nem volt arra, hogy az a vadászterület, amelyen gazdálkodnak, az a következő ciklusban is az övék lesz.
Ez a hozzáállás 2017-től változhat.
Szarka Attila szerint is jó irányba indultak el a változtatásokkal, ugyanis
a vadgazdálkodás nem egy olyan ágazat, ahol egyik napról a másikra lehetne élni és tervezni”.
A hivatásos vadász szerint egy 20 éves üzemtervi ciklus már sokkal nagyobb hatással lehet a vadállományra is, és ha valami hosszabb távon kiszámíthatóbb, akkor abba üzletileg is jobban megéri belevágni.
Változik a vadászterületek kijelölésének módja is: eddig a földtulajdonosi közösségek jelölték ki a vadászterületet, és
„a nagy átrajzolások” bizony nagyon sok elhúzódó pert és vitát eredményeztek.
2017-től már a hatóság fogja kijelölni a területeket, a földtulajdonosok csak ezután kezdeményezhetnek változtatásokat, de a végső határokat a hatóság fogja meghúzni. Többen is arra panaszkodtak, hogy ha korábban volt 4-5 szomszéd, akkor ott 4-5 határvita volt. „Vadászati szempontból
jobb az, ha ezt felülről irányítják, mert sok elhúzódó vitát lehet ezzel megúszni”
– mondta az Origónak egy másik vadász.
Nagypál Zoltán a vadászterületek felosztásának döntő többségében nem számít komoly vitákra, annak ellenére sem, hogy várhatóan
lesznek változások, és mint minden változásnak, ennek is lesznek nyertesei, vesztesei.
A Komárom-Esztergom megyei fővadász szerint a vadászterületek módosítása után a vadászati lehetőségek megmaradnak a mostani vadászoknak is.
Szintén fontos változás, hogy
a vadászati jogot 2017-től földtulajdonhoz kötik,
és a tulajdonos döntheti el – a jogszabályok adta kereteken belül –, hogy ezzel a jogával miként él: ő maga is belevághat a vadgazdálkodásba, de akár haszonbérbe is adhatja a jogot – vadásztársaságnak és gazdasági társaságnak egyaránt.
Ha most vágna bele a vadászatba, fel kell készülnie, hogy több százezer forintja rá fog menni:
és már meg is vagyunk. Illetve szükségünk van még egy puskára, aminek az ára 80-100 ezer forinttól a csillagos égig terjed. Ez idáig alsó hangon is több mint 200 ezer forint – fegyver nélkül –, és akkor vadra még nem is lőttünk.
Ha idáig megvagyunk, és kaptunk bérvadászati lehetőséget valahol – vagy tagjai vagyunk egy vadászegyesületnek –, akkor jöhetnek csak az igazán húzós árak. Ugyanis egy ténylegesen nagy nagyvadat kilőni egyáltalán nem olcsó mulatság, amit az alábbi táblázat is szemléltet.
| Néhány nagyvad elejtésének az ára | |||||
| Gímszarvas (trófeasúly) | Őzbak (trófeasúly) | Vaddisznó (agyarhossz) | |||
| 3-5 kg | 150-300 ezer forint | 150-200 g | 25-45 ezer forint | 12 cm-ig | 75-100 ezer forint |
| 7-9 kg | 600 ezer-1,7 millió forint | 300-400 g | 100-300 ezer forint | 16-18 cm | 200-350 ezer forint |
Egy vadászat ára területenként és vadfajonként változik: trófeás vadnál a trófea minősége, tömege határozza meg a vadászat értékét. Átlagosan
egy közepes őzbak trófeája mintegy 150 ezer forintba kerül,
míg ez egy szarvasbikánál már 600-700 ezer forintot jelenthet. Apróvadvadászatok során egy fácán elejtése 15-18 euró, azaz körülbelül 4-6 ezer forint. Ezek átlagos árak, hiszen például
egy nagyobb gímszarvas elejtése akár kétmillió forint is lehet
– ha a trófea súlya meghaladja a 10 kilogrammot.
Nem véletlenül vannak, akik azt mondják, hogy meglőtték életük bikáját, mert ezt a költséget életükben csak egyszer tudják megfizetni – lőnek például egy 8 kilós trófeasúly feletti bikát, aminek az ára már bőven egymillió forint felett van.
A vadászat és ami körülötte van, az egy reprezentációs történet: a vadászatokon régen is sok minden eldőlt, akárcsak az utána levő vacsorán. És ugye minden mögött pénz van, mert a vacsora sem ingyen van annak, aki azt nyújtja. Nem úgy kell elképzelni a vadászatot, hogy ott az állam vadját csak úgy halomra lövik,
itt most már minden lövés pénzbe kerül,
amit valaki fizet, ugyanis valakinek kell állnia a cechet, mondta egy vadász.
Egy vadásztársaságot működtető vállalkozónak nem feltétlenül abban van a legnagyobb haszna, hogy ő vadászik és vadásztat. Egyáltalán nem mindegy, hogy
kik azok a fontos emberek, akik nála megfordulnak egy-egy vadászaton.
Adott esetben egy másik gazdasági érdekeltsége juthat olyan munkákhoz, megrendelésekhez, ami egyébként teljesen független a vadászattól – a feleket azonban mégis maga a vadászat hozta közelebb egymáshoz. (Ilyesmi egyébként megfigyelhető más ágazatokban is.)
Magyarország a legjobb úton halad, hogy
ismét vadászati nagyhatalom legyen,
mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Fegyver, Horgász, Vadász kiállítás megnyitóján, aztán egy nappal később kiderült, hogy Orbán Viktor miniszterelnök barátja, a felcsúti polgármester is belevág a vadászbizniszbe.
Nagyon úgy tűnik, hogy Mészáros Lőrinc – miután úgy fest, kinőtte a Puskás Akadémiát, hiszen futballfronton már Horvátországban terjeszkedik – vadgazdálkodással tervez foglalkozni: a Hvg.hu szúrta ki, hogy cége, a Mészáros és Mészáros Kft. 3 millió forintos alaptőkével Vért Vadászati Kft. néven alapított új vállalkozást, és az ügyvezető az egyik lánya lett.
A február 8-án bejegyzett felcsúti cég fő tevékenysége a cégiratok szerint vadgazdálkodás és vadgazdálkodási szolgáltatás.
De miért vág bele a vadgazdálkodásba a felcsúti polgármester?
Erről kérdeztük Mészárosékat is, azonban egyelőre nem válaszoltak.
Azok a vadászok, akikkel beszéltünk, úgy ítélik meg, hogy a tevékenységet érintő kedvező változások (20 évre nő az üzemtervi ciklus, kiszámíthatóbbá válik a vadgazdálkodás) miatt érdemes lehet belevágni. Mindenesetre a nemzetgazdaság többi ágához mérten Magyarországon
a vadgazdálkodás kevésbé tekinthető sikerágazatnak:
a vadászat nemzetgazdasági súlya nem olyan jelentős, hogy önálló besorolást kapjon, így nem jelenik meg sem a mezőgazdasági számlák rendszerében, sem pedig a GDP számításait végző nemzeti számlák rendszerében, tudtuk meg a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH). Vadászat helyett mindkét helyen erdőgazdálkodás besorolással találkozhatunk.
A KSH által 2013-ban megjelentetett statisztikai elemzés ugyanakkor foglalkozik a vadászat pénzügyi helyzetével is.
A vadászati ágazat jövedelemtermelő képessége meglehetősen szerény”
– olvasható a kiadványban. A 2008 és 2012 közötti öt évet vizsgálva a hivatal szerint az 1387 vadgazdálkodási egység összesen 88 milliárd forint bevételt ért el 84 milliárd forint kiadás mellett – azaz évente átlagosan kevesebb mint 20 milliárdos piacról beszélhetünk.
Érdekes, de a bevételek mértéke szerint nagyságrendileg a magyar vadászat valahol az NB I-gyel lehet egy szinten – Mészáros Lőrincnek pedig már van egy első osztályú futballcsapata.
A vadászati bevételek legnagyobb részét a kül- és belföldiek bérvadásztatása és az ehhez kapcsolódó különböző szolgáltatások – például szállás, kísérés –, míg a fennmaradó részt a lőtt vadak és az élő vadak értékesítése teszi ki.
Országos átlagot nézve a vadgazdálkodó egységek bevételének körülbelül
míg a többi szolgáltatásból, tagdíjakból és egyéb bevételből származik, válaszolta az Origónak az Országos Magyar Vadászat Védegylet (OMVV) ügyvezető elnöke, Pechtol János. A Földművelésügyi Minisztérium pedig konkrét összegeket is elárult: a 20 milliárdos vadgazdálkodási ágazat
bevétellel kalkulálhat évente.
A kiadások legnagyobb részét – körülbelül 40 százalékát – a vadgazdálkodási tevékenységekre fordított összegek jelentik, mint például a vadászati berendezések kihelyezése, a vadföldgazdálkodás, a vadállomány takarmányozása vagy éppen a vadak élőhelyének fejlesztése.
A KSH 2008 és 2012 közötti időszakot vizsgáló kiadványa szerint a kiadások negyedét az alkalmazottak (például a hivatásos vadászok) munkabére teszi ki, 22 százalék megy el egyéb kiadásokra, míg a vadkárok kifizetésére felhasznált összeg az összes kiadás 13 százalékát emésztette fel.
Óriási piacról tehát nem beszélhetünk, ugyanakkor mégiscsak van több tízezer potenciális ügyfél: a Földművelésügyi Minisztérium adatai szerint
Magyarországon évente átlagosan 85 ezren vadásznak,
és majdnem minden harmadik vadász külföldi. Vadászat céljából ugyanis évi 25 ezren érkeznek. Az Európai Vadászszövetség adatai alapján egyébként az Európai Unióban 7 millió vadász van. Pechtol János szerint a legtöbb külföldi elsősorban nagyvadra lő, de 10-15 százalékuk társas apróvadvadászatokon is részt vesz.
A Magyarországra érkező külföldi vadász vendégek hagyományosan a német nyelvterületekről, valamint a mediterrán és a skandináv országokból érkeznek a földművelésügyi tárca szerint. Az utóbbi időben azonban egyre többen jönnek például Szlovákiából, Oroszországból és Ukrajnából. Kisebb számban, de az angolszász országok vagy az Egyesült Államok és az Arab-félsziget vadászai is örömmel látogatják hazánkat a minisztérium adatai szerint.
A külföldről érkező vadászok jótékonyan hatnak a turizmus-vendéglátás ágazatra, mert a vadászati turizmusban az egy vendégéjszakára eső fajlagos bevétel többszöröse az átlagos vendégéjszakához viszonyítva. Egy korábbi felmérés szerint ráadásul
a luxusturizmus tekintetében a fajlagosan legtöbb bevételt a vadászattal összefüggésbe hozható egyéb szolgáltatások hozták,
még a lovas-, a bor- és a wellnessturizmushoz képest is.
Januártól új vadászati törvény van érvényben, miután szigorították a korábbi, 1996-os jogszabályt. A fentebb már említett módosításokon túl a legfontosabb változások a vadkár viselését és megtérítését érintik, de több bürokratikus előírást is megszüntettek. Az új vadgazdálkodási törvény szerint a vadállomány nemzeti érték és a természetes életközösségek része, nem tekinthető rendellenesnek a vad megjelenése a mező- és erdőgazdasági területeken.
Pechtol János szerint
az új jogszabály nem hoz jelentős változásokat a magyar piacon,
ugyanis a vadászterületek nagysága nem növekszik, a vadállomány létszáma adott, a kereslet és a kínálat viszonyai pedig szintén változatlanok maradnak a kezdeti időszakban.
A vadászterületek határai csak részben változnak az új törvény hatására az OMVV szerint, a cél ugyanis az volt, hogy a szakmailag és gazdaságilag jól működő vadászatra jogosultak tovább tudjanak létezni; ahol pedig megváltoznak a határok,
A minisztérium szerint jelenleg csaknem 1400 vadászterület van az országban, az átlagos méretük 6600 hektár. Ezeket jellemzően vadásztársasági formában (például egyesületként) bérlik a földtulajdonosoktól. Pechtol János szerint a vadásztársaságok száma csak minimálisan fog növekedni, így körülbelül 1400-1500 vadászterület alakul majd ki.
Lehet, hogy éppen Mészáros Lőrinc révén növekszik majd a vadásztársaságok száma. Mindenesetre a Mészáros család összesen körülbelül 1400 hektárnyi állami területre licitált eredményesen a földárveréseken. A felcsúti polgármesternek a vagyonnyilatkozata szerint van két tucat szántója, erdője és legelője is – így a február eleji cégalapítással
már szinte minden adott egy jó vadászathoz,
és ha csak néhány fontos embert tudna vendégül látni a birtokán, már akkor megérte belevágni.
