Törvénybe iktathatják, hogy az MNB alapítványaiban nincs közpénz

2016.02.29. 12:28

Egy fideszes törvénymódosító szerint a jegybank alapítványai jogilag és gazdaságilag a jegybanktól teljesen elkülönülten működnek, az azokba tett pénz már nem közpénz, ezért a közhasznú szervezetekre vonatkozó szabályokat kell rájuk alkalmazni. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint az alapítványok közpénzzel gazdálkodnak. A módosító szerint a jegybank dönthetné el, hogy nyilvánosságra hozza-e a gazdasági társaságainak azon adatait, amik a jegybank működésével kapcsolatosak. Az adatokat a jegybank akár 10 évre is titkosíthatná.

Módosító javaslatot nyújtott be a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvényhez Bánki Erik (Fidesz), ebben egyebek mellett szabályozná a jegybank által tulajdonolt gazdasági társaság és alapítvány által kezelt adatok megismerését. 

Az MNB alapítványai 

Ami a jegybank alapítványait illeti, az alapítványok által kezelt adatok megismerésére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011-es törvény szabályai irányadóak a javaslat szerint. 

A módosító szerint az alapítványok az alapításuk után jogilag és gazdaságilag teljesen elkülönülnek az MNB-től. Az MNB által létrehozott alapítványnál az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét, a törvényi szabályozás szerint ezért ezen adatok nyilvánosságára nem az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény szabályait kell alkalmazni, hanem elegendő az általa kezelt adatok megismerésére a közhasznú szervezetekre vonatkozó nyilvánossági szabályok alkalmazása – olvasható a törvényjavaslat indoklásában. 

A bíróság szerint közpénz

Az egyik alapítvány, a Pallas Athéné Domus Animae (PADA) ügyében 2016 februárjának elején hozott jogerős ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla. Az ítélet szerint a Magyar Nemzeti Bank és így annak alapítványai is közpénzt kezelnek, közpénzzel gazdálkodnak, így az általuk között szerződések, a gazdálkodásuk adatai nyilvánosak, így ezeket az információkat ki kell adni. 

A bíróság szerint közpénz van az alapítványokban, a törvényjavaslat szerint nincsen

Forrás: MTI/Vajda János

Az MNB cégei 

A javaslat szerint az MNB bármely feladata ellátása során keletkezett adatok egy részének megismerése esetében fennállhat a központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdek sérelmének veszélye. A módosító szerint ez az MNB tulajdonában álló társaságokra is vonatkozik, ha azok az MNB valamilyen feladatát ellátva kezelnek adatokat. 

Ezért a törvény az adatkezelő gazdasági társaság, illetve a tulajdonos MNB mérlegelési jogkörébe helyezi annak eldöntését, hogy a központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdek védelme vagy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog védelme élvez-e elsőbbséget. 

Az adatkezelő ennek mérlegelése alapján dönt az adatok nyilvánosságra hozataláról vagy a megismerés korlátozásáról, amely időben differenciálható. A megismerés korlátozására előírható időtartam felső határa tíz év. 

Az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság kezelhet olyan típusú adatokat, amelyek megkérdőjelezhetetlenül az üzleti titok körébe tartoznak – jegyzi meg az előterjesztő. Ha az adat megismerése az érintett gazdasági társaság üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna, a döntés az lehet, hogy az nem ismerhető meg. 

Az ellenzék az ülés előtt kapta meg

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága támogatta, hogy az Országgyűlés vegye tárgysorozatba Bánki Erik (Fidesz) önálló képviselői indítványát a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló 2013. évi törvény módosításáról. 

A bizottsági tagok közül a tíz kormánypárti képviselő szavazott igennel, a három ellenzéki tag nem támogatta a tárgysorozatba vételt. 

A bizottság ellenzéki tagjai élesen bírálták a módosító javaslatot, és azt is, hogy az indítványt csak hétfőn délelőtt, a testület ülése előtt kapták kézhez. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK