Elmaradt a meglepetés, bóvliban maradt Magyarország

2016.03.05. 01:14

Nem vizsgálta a magyar államadós-osztályzatot a Moody's Investors Service a péntek éjszakára kitűzött időpontban. Így továbbra is mindhárom hitelminősítőnél a befektetésre ajánlott sáv alatt szerepel a magyar adósbesorolás. 

A magyar adósbesorolások idei felülvizsgálati menetrendjében ez volt az első hitelminősítői értékelés. A Standard & Poor's 2016-ra szóló felülvizsgálati menetrendjében Magyarország először március 18-án, majd szeptember 16-án kerül sorra, a Fitch Ratings május 20-án, utána november 18-án végzi el a magyar államadós-osztályzatok értékelését. A Moody’s legközelebb július 8-án, majd november 4-én veszi napirendre ismét a magyar adósosztályzatok vizsgálatát.

Erre számítottak az elemzők is

Az Origónak nyilatkozó elemzők nem vártak felminősítést a Moody’stól: 30 százalék esélyt látunk a felminősítésre, és nem a gazdasági kilátásokkal vagy az elért eredményekkel van probléma, mondta az Origónak Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője. Szerinte Magyarországgal szemben a Moody’s különösen nagy figyelmet fordít a perzisztenciára, azaz, hogy egy elért helyzetet minél tartósabban tudjon fenntartani egy gazdaság. 

Hiába üzent a kormány
Elemzők korábban az Origónak arról beszéltek, hogy már a 2017-re tervezett nullás költségvetés is egy üzenet a hitelminősítők felé. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az idén már megkezdődnek a felminősítések, amelyek a következő években tovább folytatódhatnak. Várhatóan távolodni is fogunk a hitelminősítőknél befektetésre nem ajánlott kategóriától, mondta februárban a szakértő.

A gazdasági mutatók már megfelelőek a befektetésre ajánlott kategóriához, azonban a Moody’s az elemző szerint valószínűleg majd csak novemberben dönt Magyarország felminősítéséről. Kiss Mónika szerint a forint árfolyama „jól árazza” a folyamatokat: az euróval szemben pénteken 308-309 forint körül mozgott az árfolyam, míg az elmúlt hét hónapban 307 és 316 között volt a kereskedési sáv. 

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank makroelemzője is arról beszélt, hogy 50-50 az esélye a felminősítésnek, de ő is inkább novemberre várta a Moody’s lépését. Az S&P két hét múlva dönt a magyar besorolásról, de az elemző még az ő esetükben sem számít felminősítésre – az esélye megvan, de nem valószínű. Szerinte a legnagyobb valószínűséggel a Fitch lehet az első fecske:  Török Zoltán szerint májusban lehet meg az idei első felminősítés, míg a Moody’s és az S&P majd az őszi revízióknál léphet. 

De miért is fontos a hitelminősítés?

Közgazdászok, piaci elemzők már lassan egy éve azt hangoztatják kisebb-nagyobb lelkesedéssel, hogy Magyarország már megérett a felminősítésre, a makroadatok is ezt támasztják alá – adott a gazdasági növekedés, az alacsony költségvetési hiány, az alacsony infláció, vagy épp a csökkenő államadósság. Mindezek ellenére még várni kell a felminősítésre. 

Magyarország a befektetésre nem ajánlott, spekulatív, avagy bóvlinak titulált sáv felső határán található mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőnél. 

Ezt várták Magyarországtól fél éve
A magyar gazdaság tartós növekedése és a gazdaságpolitika stabilitása esetén a Moody's tavaly szeptemberi országelemzése szerint javulhat Magyarország államadós-besorolása.

Arra a kérdésre, hogy milyen hatása lehet egy felminősítésnek, Bod Péter Ákos egyetemi tanár szerint a tankönyvi válasz ez: 
Ha egy ország kevésbé minősül kockázatosnak egy hitelminősítőnél, az a potenciális kisbefektetőkre valamelyest hat, a nagyobbakra nem annyira.” Utóbbiak a közgazdász szerint már nem a hitelminősítőktől fogják megtudni, hogy mi van az adott országban. Ha átkerül egy ország a befektetőknek ajánlott kategóriába, akkor megnyílnak olyan befektetői körök, amelyek saját üzletszabályzatuk miatt óvakodtak az ilyen jellegű eszközök beszerzésétől, mondta korábban a közgazdász az Origónak. 

Egy felminősítés hatására nemcsak a forint árfolyama erősödhetne, de a beáramló likviditás miatt részvény- és kötvényfronton is sokat hozhatna egy pozitív döntés, mondta az Origónak Kiss Mónika, aki ezzel arra utalt, hogy egyes befektetési alapok csak olyan eszközöket vásárolhatnak, amelyek befektetésre ajánlott kategóriában vannak. 

Az Equilor vezető elemzője a hitelminősítések egy kevésbé emlegetett, de igen fontos aspektusára is felhívta a figyelmet: az Európai Bankfelügyelet a hitelminősítéseket felhasználja, amikor tőkekövetelményeket kér a bankoktól: egy banknak minél jobb a minősítése, kevésbé kockázatosabb, az olcsóbban tud hitelezni. Az elemző szerint a vállalati kötvénypiacon is sokkal kedvezőbb helyzetben van egy cég, ha az országot felminősítik, így például a Mol vagy az OTP kötvénykibocsátásai, esetleg kisebb vállalatok hasonló tervei is sikeresebbek lehetnek. 

Románia előttünk, Horvátország mögöttünk

A régiónkban lévő gazdaságok hitelbesorolása igen vegyes: Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és még Románia is mindhárom nagy hitelminősítőnél a befektetésre ajánlott kategóriákban van, míg Bulgária, Horvátország, Szerbia és Ukrajna nem. 

„A magyar makromutatók lényegesen jobbak, mint két-három évvel ezelőtt” – mondta az Origónak még tavaly szeptemberben Bod Péter Ákos. A Corvinus egyetemi tanára akkor kiemelte, hogy a külső adósság csökken, míg a gazdasági teljesítmény növekszik, így szerinte Magyarország már megérett a visszaminősítésre. Az egykori jegybankelnök szerint a magyar gazdaságpolitika cikcakkjai az objektív mutatókat is hátrább húzzák”. Török Zoltán szerint is több „puha tényező” befolyásolja a hitelminősítőket: ilyen a magyar gazdaságpolitika, illetve a kormány teljesítménye. Ezek sokszor szubjektív tényezők, viszont a makroadatok rendben vannak – mondta a szakértő. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra