A könnyítés, hogy a lakóingatlanok energiahatékonysági szintjét a jövőben nem kell figyelembe venni a csok összegének megállapításánál azt is magával hozza, hogy az energiahatékonysági szempontból
jelenleg is rendkívül korszerűtlen ingatlanállomány fog tovább bővülni
- vélik szakemberek.
Mivel a jogszabály nem írja elő, így az ingatlantulajdonosok felelős, hosszú távra szóló döntésén múlik majd, hogy új otthonuk ne legyen energiapazarló. Ehhez ugyan további befektetés szükséges a tulajdonosok részéről, de a hőszigeteléssel megtakarítható, akár a fűtésköltségek fele is.
Előzetes kalkulációk szerint az új csok 3000-rel több új ingatlan építését teszi lehetővé, de 2020-ra a jelenlegi 8-9 ezerről akár 25 ezerre is nőhet az újonnan épített otthonok száma. A Knauf Insulation szakértői szerint a januártól életbe lépett csok energiahatékonysági szempontból korszerűtlen házak építésére motiválnak.
A nemzetgazdasági miniszter decemberben az áfacsökkentés bejelentésekor nem zárta ki, hogy hosszabb távon a felújításokat, korszerűsítéseket is támogassák. Erre égető szükség van, mert a jelenlegi családi ház állomány energetikai szempontból rendkívül rossz képet mutat, mindössze
10,7 százalékuk számít energetikai szempontból korszerűnek.
A legnagyobb energiamegtakarítási lehetőséget ez a rossz műszaki állapotban lévő lakásállomány felújítása jelentené.
A statisztikák szerint
évente 38 ezer ingatlant újítanak fel.
Ha ezekre is kiterjesztenék a csokot illetve az áfavisszatérítést, az lehetőséget nyújthatna ahhoz, hogy hazánkban az energiapazarló épületek európai összehasonlításban is kiemelkedően magas száma csökkenjen.
A családoknak azonban ezek a beruházások megterhelőek, a legtöbben pedig még a kedvezményes kölcsönöket sem tudják igénybe venni. A Knauf Insulation januári lakossági felmérése szerint a nem vagy nem megfelelően szigetelt ingatlanban élő tulajdonosok 55 százaléka csak akkor tudná elvégeztetni a hőszigetelési munkálatokat, ha állami pénzügyi segítséget kapna.