Egy csoktól még nem szül nekünk gyereket a nő

2016.03.08. 05:56

Magyarországon drága és nem hatékony programokkal próbálják elérni, hogy a nők gyerekeket vállaljanak. Egy frissen publikált adatsor szerint viszont inkább csak hagyni kéne őket dolgozni úgy, hogy idejük is maradjon a családjukra. Iszonyatos lemaradásban van a magyar részmunkaidős foglalkoztatás. 

Több nőkkel kapcsolatos statisztikát tett közzé az Eurostat a nőnap elé időzítve. Ezekből kiderül, hogy Magyarországon az európai átlagnál némileg alacsonyabb a férfiak és a nők fizetése közötti különbség. Egy másik érdekes grafikon viszont a részmunkaidőben dolgozó anyákat mutatja be. 

Részmunkaidőben dolgozó nők (zöld) és férfiak (kék) aránya és a köztük lévő százalékpontos (pp) különbség (pirossal) az unióban gyerekszámtól függően

Forrás: Eurostat

Az európai adatok szerint egyértelmű erős összefüggés van a gyerekszám és a nők részmunkaidős foglalkoztatása között. Egy nemzeti adatokat tartalmazó táblázatból már az is kiderül, hogy Magyarországon még csak nem is hasonló a helyzet. Itthon a legalább három gyereket nevelő nőknek csak 14,6 százaléka dolgozik részmunkaidőben. 

Hollandiában a három- vagy többgyerekes anyák 87 százaléka dolgozik részmunkaidőben

Forrás: AFP/Image Source/Reb Images

Ezek a statisztikák így még nem sokat mondanak. Kíváncsiságból azonban a részmunkaidős adatok mellé tettük azt is, hogy ezekben az országokban hány gyereket vállalnak a nők átlagosan. Arra voltunk kíváncsiak, hogy van-e összefüggés a részmunkaidős foglalkoztatás és a gyerekszám között. 

  Részmunkaidős nők aránya

Átlagos
gyerekszám

  Gyerek nélkül 1 gyerekkel 2 gyerekkel 3+ gyerekkel
EU 20,0 31,3 39,2 45,1 1,58
Belgium 24,8 39,4 45,6 51,6 1,74
Csehország 5,7 7,9 12,0 14,0 1,53
Dánia 24,6 22,3 22,4 31,4 1,69
Németország 25,3 59,4 74,6 77,8 1,47
Észtország 5,6 9,6 9,8 21,4 1,54
Írország 16,2 32,7 37,2 47,3 1,94
Görögország 12,4 13,3 13,8 14,6 1,3
Spanyolország 21,5 29,7 29,9 30,7 1,32
Franciaország 19,3 24,7 34,2 42,9 2,01
Horvátország 6,7 4,4 4,6 7,5 1,46
Olaszország 27,8 35,7 42,1 45,1 1,37
Ciprus 12,2 18,1 15,8 16,8 1,31
Litvánia 6,1 7,7 8,1 9,5 1,65
Luxemburg 15,8 34,9 48,8 51,6 1,5
Magyarország 5,1 6,7 10,1 14,6 1,44
Málta 11,7 30,3 45,7 37,5 1,42
Hollandia 53,6 78,7 86,1 87,3 1,71
Ausztria 28,9 57,8 73,1 73,2 1,47
Lengyelország 7,3 7,8 8,8 13,0 1,32
Portugália 11,0 8,5 8,5 13,7 1,23
Románia 5,7 5,9 8,4 14,1 1,52
Szlovénia 9,9 8,8 10,2 14,1 1,58
Szlovákia 4,4 5,6 6,8 10,9 1,37
Finnország 12,1 12,5 12,8 18,2 1,71
Svédország 24,5 32,8 37,1 40,7 1,88
UK 16,3 44,5 58,2 62,0 1,81

Míg Magyarországon a három- vagy többgyerekes anyák 14,6 százaléka dolgozik részmunkaidőben, az európai átlagban több mint 45 százalék, Hollandiában például 87 százalék ez az arány. 

Az is jól látszik mindemellett, hogy azokban az országokban, ahol lehetőség van részmunkaidős foglalkoztatásra, ott több gyerek is születik. Európában egy nő átlagosan 1,58 gyereket vállal, egy holland már 1,71-et. Idehaza átlagosan 1,44 gyereket vállal egy nő a 2014-es adatok szerint. 

Végignézve a táblázatot, több példa is igazolni látszik az összefüggést: ahol magas a részfoglalkoztatás aránya, ott magasabb az egy nőre eső szülések száma.

Még egy diagramot ideteszünk, ami azt mutatja, hogy mekkora a különbség a nők és a férfiak foglalkoztatottsága között. Ez azért fontos, hogy lássuk, a több gyereket vállaló nők kiszorulnak-e a munkaerőpiacról Magyarországon. 

A nők és a férfiak foglalkoztatottsága közötti különbség

Forrás: Eurostat

Ha az összes diagramot összeolvassuk, akkor az látszik, hogy itthon alacsony az egy nőre eső születések száma. Ha mégis sok gyerek van egy családban, akkor nagy az esély, hogy a család nő tagja nem dolgozik, mert a nők és a férfiak foglalkoztatottsága között nagy a különbség. 

Pedig az is feltételezhető – a nemzetközi adatokat vizsgálva –, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás esélye növelné a gyerekvállalási kedvet. 

Itthon csokolgatunk 

A részmunkaidős munkalehetőségek tehát növelhetnék a születési számokat, miközben a gazdaságra is jótékony hatással lehetne a magasabb foglalkoztatottság. Ezzel szemben itthon az gyerekek után járó adókedvezményekkel és a csokkal járó 10+10 milliós lakásépítési támogatással próbálják rávenni a párokat a gyerekvállalásra. 

A gyerekek után járó adókedvezményeket és a csokkal járó 10+10 milliós lakásépítési támogatást csak a magas jövedelműek tudják kihasználni

Forrás: AFP/PhotoAlto/Sigrid Olsson

Előbbit viszont leginkább a magas jövedelműek tudják kihasználni, így kevésbé segíti a két lábon álló szegényebb családokat. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK