Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Nettó 15 milliárd forintba kerül, hogy Budapest pályázik a 2024-es olimpiára. A magyar fővárosnak ennyiből kell meggyőznie a világot, de leginkább a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjait arról, hogy jövő szeptemberben, a perui Limában Budapestet válasszák a 2024-es ötkarikás játékok színhelyéül.
Ez a nettó 15 milliárd forint éppen annyi, amennyit a kormány adókedvezményként (taotámogatás formájában) odaadna azoknak a cégeknek, amelyek idén és jövőre összesen legfeljebb ennyivel támogatják a budapesti olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős, zártkörűen működő nonprofit részvénytársaságot.
Amennyi támogatás így összejön, annyival kevesebbe kerül majd a költségvetésnek az olimpiai pályázat.
A Magyar Olimpiai Bizottság és a Fővárosi Önkormányzat tavaly év végén alapították meg a Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-t – 2017. december 31-ig tartó határozott időtartamra, hiszen a rendező városról jövő szeptemberben döntenek. A társaság alaptőkéje 250 millió forint, amelyhez a két alapító fele-fele arányban járult hozzá.
Az Origo értesülései szerint
a cég vezető tisztségviselőinek bérezése nettó 800 ezer és 1,14 millió forint között mozog,
azaz bruttó 1,2 millió és 1,72 millió forint között. Az igazgatóság tagjainak tiszteletdíja bruttó 250 ezer forint, míg az igazgatóság elnöke 350 ezer forintot kap. Az igazgatóság tagjai közül Schmitt Pál lemondott a tiszteletdíjáról, így azt fel sem vesz a cégtől. Schmitt a döntését azzal indokolta, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjaként kötelessége a budapesti pályázat támogatása.
Budapest mindent megtesz azért, hogy Magyarországra hozza a nyári játékokat, ezért értesüléseink szerint
az olimpiák terén a világ legtapasztaltabb stratégiai és kommunikációs ügynökségei között számontartott cégek dolgoznak az olimpiai pályázaton,
amelyeket egy nemzetközi, nyílt közbeszerzési pályázaton választottak, így hamarosan többet is megtudhatunk ezekről a szerződésekről. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezeknek a megrendeléseknek is bele kell férniük a nettó 15 milliárd forintos keretbe – ugyanis az olimpiai pályázat költségkerete felülről zárt, a kormányzati döntés szerint újabb források nem vonhatók be.
Ha a legnagyobb tanácsadó, könyvvizsgáló cégekből indulunk ki, akkor elmondható, hogy általánosságban azok az emberek, akik a kisebb felméréseket végzik, illetve különböző információkat gyűjtenek be a tanulmányokhoz,
az ő fizetésük körülbelül bruttó 600 ezer és 800 ezer forint között mozog,
mondta az Origónak Jerkovich Péter, a munkaerő-kiválasztással és közvetítéssel foglalkozó Hays banki és pénzügyi területekért felelős üzletágvezetője.
Az ilyen szakértők főként államigazgatási projektekre szakosodtak, ilyen jellegű hatás- és megvalósíthatósági tanulmányokkal foglalkoznak legalább 3-5 éve. A tapasztaltabb tanácsadók, a projektvezetők vagy menedzserek bére 800 ezer forinttól indul, és tapasztalattól, illetve projekttől függően 1,1-1,2 millió forintig terjed, ugyanakkor a topmenedzserek akár a 1,5-2 millió forintot is megkereshetik.
Az állami cégvezetők bruttó 4-5 millió forintot visznek haza,
míg a jegybankelnök fizetését éppen most emelnék szintén 5 millió forintra. A kisebb bankok vezetői 1-1,5 millió forintot bőven megkeresnek Jerkovich Péter szerint, míg a nagyobb bankok vezérigazgatói körülbelül 5-8 millió forintot kereshetnek a bónuszok nélkül.
Egy olimpia méretű projekt esetében már muszáj külső tanácsadói segítséget is bevonni”
– mondta Krizbai-Orbán Zsuzsa, a Hays marketing- és kommunikációs vezetője. Szerinte a sikeres pályázás elengedhetetlen feltétele, hogy olyan tanácsadókkal dolgozzanak együtt, akik már részt vettek olimpiai pályázat elkészítésében. Mivel
itthon nincsenek ilyen tanácsadók, ezért értelemszerűen más országokból kell bevonni ezeket a szakértőket.
A marketingmenedzser szerint egyetlen cég sem tud lefedni egy ekkora projektet.
Munkaerő szempontjából nézve az olimpiai projektet, valószínűleg nincsen annyi szakember Magyarországon, amennyi egyáltalán elég lenne a különböző beruházásokhoz, feladatokhoz, így feltehetően
egy budapesti olimpia régiós szinten mozgatná meg a munkaerőpiacot,
mondta Jerkovich Péter. Szerinte ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy kevés lenne a munkaerő, ugyanakkor a szakképzett munkaerőből továbbra is hiány van Magyarországon.
Sokkal inkább arról van szó, hogy hiába van elég mérnök az országban, van állásuk, amit egy 2-3 éves projekt miatt nem feltétlenül hagynának ott. Ahhoz, hogy ezeket az embereket meg tudják majd szerezni maguknak a különböző cégek, nyilván magasabb béreket kell majd ajánlaniuk. Ráadásul
Magyarországon még nem annyira elterjedt az ilyen típusú projektmunka,
mint például Nyugaton, de a fiatalabb generáció már érezhetően sokkal nyitottabb erre.
Már önmagában az, hogy ilyen városok mellett emlegetik Budapest nevét, hatalmas dolog,
országimázs szempontjából fantasztikus lehetőség” – mondta Krizbai-Orbán Zsuzsa. Szerinte nem csak Budapestnek, hanem
az egész régiónak sokat hozhat a pályázás,
hiszen a nemzetközi figyelem ide terelődik. Marketingszempontból az, hogy egy lapon emlegetnek bennünket ezekkel a városokkal, hogy a pályázással bekerültünk a köztudatba, ezzel Budapest és Magyarország már önmagában igen sok médiafelületet nyert.
A magyar főváros versenytársai – Los Angeles, Róma és Párizs – már elkészültek a logóikkal, ahogy a honlapjaik is készen vannak – igaz, az olaszoké egyelőre még picit átláthatatlan. Ugyanakkor ezeket az elkészült logókat egyelőre nem igazán tudják mire használni, hiszen a szabályok miatt jövő februárig nem is folytathatnak nemzetközi kampányokat.
Az amerikaiak már egy kaliforniai bankot is megnyertek szponzornak – az, hogy az ilyen hírek eljutnak Európáig, annak is köszönhető, hogy az USA-ban rengeteg médium foglalkozik az olimpiai mozgalommal.
A franciák a logójukat a párizsi Diadalíven is megmutatták,
a logót az Eiffel-torony mintájára alkották meg:
Az olaszok is impozáns tervekkel álltak elő: amennyiben 2024-ben ők rendezhetnék az olimpiát, a strandröplabdának a Circus Maximus adna otthont, míg a kerékpáros sprintversenyeknek a Forum Romanum.
A maratonfutás érintené a Szent Péter teret, míg a befutója Nagy Konstantin diadalíve alatt lenne. Szintén látványos lenne a sportolók éjszakai felvonulása, amelyet egyenesen a Colosseumhoz terveznek.
Budapestnek bizony fel kell kötnie a gatyáját, ha komolyan veszi a 2024-es terveit, ugyanakkor az mindenképpen a magyar pályázat mellett szól, hogy az Origo értesülései szerint még
nemzetközi olimpiai berkekben is elismerték, hogy Budapest rendkívül fenntartható pályázatot adott be,
a különböző nemzetközi szakszövetségek pedig pozitívan nyilatkoztak a budapesti munkáról a pályázat előkészítése során. Ez pedig bizakodásra ad okot, főleg annak tükrében, hogy éppen a NOB az, amelyik szeretne végre „olcsóbb” olimpiáknak is teret adni.
A pályázás menetrendjének fontosabb, még hátralévő állomásai
2016. június: A NOB lezárja az első pályázási szakaszt, megerősíti a kandidáló városokat.
