Rémisztő jelentés a nyugdíjrendszerről

2016.03.18. 08:16

Már most óriási lyuk tátong a fejlett országok nyugdíjrendszerében, szakértők szerint a jövőben nagyrészt megszűnhet az állami ellátás, amit a magánnyugdíjakkal leszünk kénytelenek pótolni. Magyarországon épp az ellenkező irányba halad a jogalkotás, pedig 2026-ra már nem lesz fizetőképes a nyugdíjalap. 

Összesen 78 ezer milliárd dollár a hiány a világ 20 legnagyobb államának a nyugdíjrendszerében – hivatkozik egy a Citigroup által készített tanulmányra a CNBC. A probléma nem csak a nemzeti nyugdíjrendszereket érinti, a munkavállalói és egyéni nyugdíjalapok is alulfinanszírozottak, globális jelenség, hogy az egyéni nyugdíjportfóliókra nem érkezik annyi befizetés, ami később megfelelő alapja lehet majd a kifizetési kötelezettségeknek – írják. 

Hatalmas kihívás

„Az állami szolgáltatásokat, céges juttatásokat és nyugdíjkedvezményeket mind-mind csökkenteni kell ahhoz, hogy legalább részben fenntartható legyen a rendszer. Ez világszerte hatalmas kihívás lesz a munkáltatók, a munkavállalók és a törvényhozók számára is” – teszik hozzá. 

Nyugat-Európában a legmagasabb a hiány a nyugdíjrendszerekben

Forrás: AFP/Waltraud Grubitzsch

A Citi az Egyesült Államokat, több európai országot, valamint Japánt és Ausztráliát vizsgálta. A legnagyobb gond azokban az országokban van, ahol kiterjedt és bőkezű az állami nyugdíjazás,  például Nagy-Britanniában, Németországban és Franciaországban. Felhívják a figyelmet arra, hogy a helyzet azokban az országokban sem sokkal jobb, ahol nem csak állami nyugdíjrendszer működik: az USA-ban és Nagy-Britanniában több munkáltatói nyugdíjalap is elmaradásban van a nyugdíjak kifizetésében. 

Tovább élünk, többe kerülünk

Több ország, köztük Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország a közelmúltban feljebb vitte a nyugdíjkorhatárt, azonban ez egyelőre nem kompenzálja azt, hogy évről évre egyre több a nyugdíjas, és kevesebb az aktív dolgozó. Sőt, még azt a jelenséget sem, hogy a gyógyászat fejlődése miatt nő a várható élettartam is – vagyis az egymást követő generációk annak ellenére egyre több évet élnek nyugdíjasként, hogy a nyugdíjkorhatár is emelkedik. 

Az Egyesült Királyságban például 1950-ben még csak 69 év volt a születéskor várható élettartam. Ekkor még nem volt törvényben megszabott nyugdíjkorhatár, a legtöbben így is 60 év felett mentek nyugdíjba, így a nyugdíjukat átlagosan 8-9 évig kellett fizetni. Napjainkra azonban már 81 év az átlagos várható élettartam,sőt, előrejelzések szerint 2050-re 85 körül lesz. Mindeközben a nyugdíjkorhatár sokkal kisebb ütemben emelkedik, idén érte csak el a 66 évet. 

Az állami és a magánnyugdíj sem jelent elegendő fedezetet

Forrás: AFP/Ria Novosti/Aleksandr Kondratuk

Biztonsági háló

A Citi szakértői szerint az állami nyugdíjellátás legfeljebb „biztonsági háló” lehet, a nyugdíjrendszert ehelyett az egyéni nyugdíj-megtakarításokra kell alapozni. Ezek igénybevételét szerintük azzal is érdemes bátorítani, hogy az emberek automatikusan bekerülnének a magán-nyugdíjrendszerbe, a kilépésüket pedig külön kérni kelljen. 

Trenddel szembe halad Magyarország

Magyarországon nyugdíjfronton pont az ellenkező irányba haladnak a dolgok: a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagságot 2012-ben megszüntették, a kasszák vagyonát papíron beolvasztották az állami rendszerbe. 

A magyar nyugdíjak mértéke egyébként OECD-összehasonlításban nem kimagasló. Az állam az elmúlt években a GDP 11 százaléka körüli összeget költött nyugdíjakra, ezzel az OECD-országok sorában a középmezőny élén áll, az OECD-átlag 7,9 százalék. A listát Olaszország és Görögország vezetik 15 százalék körüli ráfordítással, a végén Mexikó és Izland áll 2 százalék körüli értékekkel.

Ennek is köszönhetően a Nyugdíjbiztosítási Alap egyenlege egyelőre pozitív – kérdés, hogy ez meddig lesz fenntartható. A Közgazdasági Szemle decemberi számában több szakértő segítségével modellezték a nyugdíjrendszer várható egyenlegét a mostani demográfiai trendek alapján. Az elemzés szerint 2026-tól már hiányt halmozhat fel a nyugdíjalap, húsz év múlva már közel 300 milliárd forint is hiányozhat az állami nyugdíjkasszából.

Az öregségi nyugdíjak összege és vásárlóereje az EU-ban és az EU partnerországaiban. (PPS: az Európai Unión belüli összehasonlítások érdekében a bruttó hazai terméket vagy annak főbb összetevőit egy speciális pénzegységben, az úgynevezett vásárlóerő-egységben fejezik ki, amit PPS-nek (Purchasing Power Standard) rövidítenek. A módszerrel az egyes országok eltérő árszínvonalának hatását lehet kiküszöbölni. A PPS olyan fiktív valutaegység, amelynek vásárlóereje ugyanakkora, mint egy euróé az EU-ban átlagosan.)

Forrás: Eurostat

Sürgős korhatáremelés

2035-re egyébként a tanulmány szerzői szerint jelentősen csökken az ország lakossága, erre az évre már csak 8 647 505 fős lakossággal számolnak. Az időskori függőségi ráta eddigre ráadásul már 40 fölött lesz, vagyis 100 aktív korú személyre jut majd átlagosan 40 nyugdíjaskorú, 65 évnél idősebb ember. Ennek oka lesz az is, hogy – az eddigi trendeket folytatva – növekszik a születéskor várható élettartam, 2035-re átlagosan 79,035 lehet a mostani 75,06 helyett. 

Ami a nyugdíjalapot illeti: az úgynevezett Ratkó-unokák nyugdíjba vonulása, ami a 2020-as években kezdődik meg, meggyorsítja a folyamatot, a hiány évről évre nagyobb mértékben növekszik majd, 2035-re már a 300 milliárd forintot is elérheti.  A nyugdíjrendszer összeomlását csak késleltetni lehet bizonyos lépésekkel: a foglalkoztatottság intenzív javulása legfeljebb hét évvel késleltethetné a nyugdíjegyenleg átfordulását. Szintén segítene a nyugdíjalapon egy erőteljesebb béremelkedés. 

Tartósabb megoldást a nyugdíjkorhatár emelése jelentene, mégpedig igen gyorsan. A tanulmány szerint már 2022 után érdemes foglalkozni ezzel a kérdéssel. Egy korhatáremelést tartalmazó forgatókönyvvel szerintük a vizsgált időszakra, 2035-ig biztosan pozitív sávban marad a nyugdíjalap egyenlege. Hozzáteszik: persze végleges megoldást ez sem jelentene, a 2040-es években így is felborulhat az egyensúly, hiszen addigra nyugdíjba vonul a Ratkó-unokák utolsó generációja is. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK