Nyolcpaksnyi erőmű, magyar alkatrészekkel

2016.03.21. 06:04

A Siemens hőerőműveket és szélerőműveket épít Egyiptomban, összesen nyolcpaksnyi új kapacitással, nyolcmilliárd euróért. Az erőművekben magyar alkatrészek és magyar tervezés is lesz. Az Origo megnézte, hogyan készülnek Egyiptom új gőzturbinái és generátorai.

600 tonnát képes felemelni a Siemens mülheimi gyárának egyik leglátványosabb eleme, a csarnokból a Ruhr-folyó fölé nyúló ipari daru. Összehasonlításképp, a budapesti Nagykörúton közlekedő Combino Supra villamosok tömege potom 69 700 kiló, vagyis a mülheimi daru minden további nélkül elbírna belőlük nyolc darabot.

Folyón könnyebb szállítani 

A folyó fölé nyúló daru a gyár egyik legnagyobb erőssége, mondta az Origónak Martin Grosse-Dresselhaus, a Siemens generátorokért felelős projektmenedzsere. A daruval a gyárban készült berendezéseket egyszerűen hajóra lehet tenni, a Ruhron és a Rajnán keresztül elérhető Rotterdam kikötője, onnan pedig az egész világ.

A mülheimi gyár ipari daruja 600 tonnát tud felemelni, ez több, mint nyolc budapesti Combino villamos súlya

Forrás: Siemens

A folyókon sokkal olcsóbb szállítani a berendezéseket, mint vasúton, ráadásul a hajók sokkal nagyobb terhet bírnak el, a generátorokat és a gőzturbinákat, amiket Mülheimben gyártanak, ezért nem kell alkotórészekre bontani, egyben szállíthatók.

A paksi bővítés árának kétharmada 

A gyárban jelenleg egy nagy egyiptomi megrendelésen dolgoznak. A Siemens három, kombinált ciklusú (gőz és gáz) erőművet épít, illetve több szélerőmű telepítését is tervezi Egyiptomban. Az erőművek első gázturbinái (ezek Berlinben készültek) már úton vannak Egyiptom felé, a gőzturbinákat és a generátorokat Mülheimben gyártják. Az első elkészült generátorokat március 16-án indították útjukra.

A gázturbinák és a generátorok egy része már úton van Egyiptomba

Forrás: Siemens

Az egyiptomi kormány mindent megtesz azért, hogy az arab tavasz után növekedési pályára állítsa a gazdaságot, az ipar az elmúlt években már nőni kezdett. Az ipari fejlődéséhez viszont áram kell, Kairó 8 milliárd euró (2481 milliárd forint) összértékben rendelt a Siemenstől. Ez nagyságrendileg a paksi bővítés árának kétharmada, Paks II. becsült költsége 12 milliárd euró lesz.

Egyiptomnak sürgősen kell az áram 

Kairónak minél előbb kellenek az új erőművek, a szerződést 2015 júniusában írták alá, tudta meg az Origo Sabine Thalertől, a cég gőzturbinákért felelős projektvezetőjétől.

Az erőművek kezdetben nyílt ciklusú gázerőműként fognak működni. Így már egy rövid építési időszak után képesek lesznek energiát előállítani, és kielégíteni a legsürgetőbb igényeket. A gőzciklust ezt követően, már a működési fázisban építik ki, ami egy erőmű teljes elkészülte után mintegy harmadával növeli a megtermelt energia mennyiségét.

Nyolcpaksnyi kapacitás

A cég a világ legnagyobb kombinált ciklusú erőműveit építi fel Egyiptomban, az ország áramtermelő-kapacitása - beleszámítva az összes projektet - közel 50 százalékkal nő, az összmegrendelés pedig a Siemens történetének legnagyobbja. Az erőművek darabja 4,8 gigawatt kapacitású lesz, a szélerőművek kapacitása pedig 2 gigawatt. Magyarországon a paksi atomerőmű kapacitása 2 gigawatt, vagyis a Siemens nyolcpaksnyi kapacitást épít Egyiptomban.

Egyiptom energiatermelése 50 százalékkal nő

Forrás: Siemens

A Siemens várja a paksi bővítést 

Ami a Paks II projektet illeti, ha a Roszatom pályázatot ír ki az új blokkok gőzturbináira, azon a tenderen a Siemens részt fog venni. A magyar kormány arra törekszik, hogy a beruházás értékének 40 százalékában magyar cégek legyenek a beszállítók. A Siemens és magyar leányvállalata konzorciumban szállítanák a nem nukleáris részhez a gőzturbinákat és az irányítástechnikát.

A finn atomerőmű évek óta csúszik

Többek közt a finn olkiluotoi erőmű épülő harmadik blokkjához is a Siemens szállította a gőzturbinát. Az a projekt évek óta csúszik, bár a turbina a helyén van, csak gőz kell neki” - mondta Jörg Dörner, a Siemens értékesítési részlegének vezetője.

Bunkerben tesztelik a turbinákat 

Az ipari daru mellett a mülheimi gyár másik leglátványosabb eleme a tesztbunker. Egy gőzturbinában a lapátok hatalmas igénybevételnek vannak kitéve, ráadásul az egész forgórészt (a rotort) ki kell egyensúlyozni: ha nincs egyensúlyban, működés közben vibrációk keletkeznek, amik repedéseket, végső esetben töréseket okozhatnak.

Az elkészült, fellapátozott rotorokat ezért betolják egy hatalmas betonbunkerbe, ahol 125-130 százalékos fordulatszámra pörgetve megvizsgálják, rendben működnek-e. Ha vibrációk lépnek fel, akkor súlyokkal egyensúlyozzák ki őket. A kiegyensúlyozás kicsit olyan, mint a fekete mágia, mondta Sabine Thaler. Egy 100-120 tonnás rotor kiegyensúlyozásához néha elég egy pár grammos súly, és a rezgés teljesen eltűnik.

A hatalmas rotorokat ebben a bunkerben tesztelik és egyensúlyozzák ki

Forrás: Siemens

Felrobbanni nem tud 

A rotorok egy külső és egy belső házban forognak, a turbinaházak megakadályozzák, hogy egy lapáttörés esetén bármilyen sérült alkatrész veszélyeztesse a környezetet. A Siemensnél ilyesmire még nem volt példa, de ha egy lapát eltörne, a turbina bedarálná magát, viszont az erőmű és a dolgozók nem lennének veszélyben.

Tízméteres biciklidinamó 

A precizitás a generátorok összeszerelésénél is nagyon fontos. A generátorok ugyanazon az elven működnek, mint a hagyományos biciklidinamók, csak nem hüvelykujjnyiak, hanem több mint 10 méter hosszúak. A forgórészt ipari daruval, esetenként napok alatt helyezik be az állórészbe, az elemek véletlenül sem koccanhatnak össze. Ha összeérnek, megsérülhet a szigetelés, egy rövidzárlat pedig súlyos károsodást okozhat a generátorban.

Lényegében egy óriási biciklidinamó

Forrás: Siemens

Magyar alkatrészek

A Mülheimben beépített turbinalapátok nagy része egyébként Budapestről származik, a magyar Siemens Késmárk utcai gyárából (itt írtunk róla bővebben). Magyar turbinalapátok dolgoznak a lauswardi kombinált ciklusú erőműben, nem messze a mülheimi gyártól. Magyar lapátok, csapágyházak és magyar mérnökök által tervezett kondenzátorok lesznek az egyiptomi erőművekben is.

A kombinált ciklusú erőművekben az elégetett gáz egy gázturbinát hajt meg, a gázturbinából kiáramló forró égéstermékkel pedig gőzt hevítenek, ami egy gőzturbinát forgat:

A szél nem fúj mindig 

A lauswardihoz hasonló gázerőművekre Németországban különösen nagy szükség van, mert a német energiamixben egyre nagyobb a részesedésük a megújuló energiaforrásoknak, mondta Martin Grosse-Dresselhaus. De a nap nem süt, a szél pedig nem fúj mindig, ezért olyan erőművek kellenek, amik gyorsan be tudnak szállni a termelésbe, ha arra szükség van. A gázturbinás erőművek ilyenek, nagyon rugalmasak, Lausward melegindítása csak bő fél óra. 

Németország azért már kezd átesni a ló túloldalára a megújulók előtérbe helyezésével, tette hozzá Verle Viktor, a magyar Siemens Power&Gas ágazati igazgatója. Minél nagyobb ugyanis az ingadozó megújulók részesedése az energiamixben, annál több energiát kell adott esetben gyorsan pótolni. Németországban két-három alkalommal már kis híján komoly bajt okozott a nap- és szélerőművek termelésének hirtelen visszaesése.

Németországban két-három alkalommal már majdnem nagy baj lett belőle, hogy a nap- és szélerőművek termelése ingadozik

Forrás: Siemens

Sok szempontot kell mérlegelni 

Hogy egy országnak milyen energiamixet, milyen erőműveket érdemes választania, nagyon összetett kérdés. Például a modern, kombinált ciklusú erőművek nagyon hatékonyak (Lausward hatékonysága 61,5 százalék), de folyamatos gázellátásra van szükségük. Egy lauswardihoz hasonló erőmű szén-dioxid-kibocsátása csak 23-31 százaléka egy átlagos széntüzelésű erőműének, de még mindig több százezer tonna évente.

Ezzel szemben egy atomerőművet, mint például Paks II-t, sokkal drágább és sokkal tovább tart megépíteni. Egy atomerőmű károsanyag-kibocsátása ugyan nulla, de a fűtőelemeket valahonnan be kell szerezni hozzá, az elhasznált fűtőelemeket pedig biztonságos tárolókban kell elhelyezni.

Meg kell találni az egyensúlyt 

„Minden ország és régió más-más feltételekkel és kihívásokkal néz szembe a tekintetben, hogyan biztosítja saját energiaellátását (például a földrajzi elhelyezkedés, az energiaforrások rendelkezésre állása, gazdasági növekedés, az energiafogyasztás növekedése). Ahhoz, hogy az adott ország energiaellátása fenntartható legyen, meg kell találnia az egyensúlyt a kínálat, a gazdasági hatékonyság és a klímavédelem szempontjai között” – mondta Verle Viktor.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra