Az S&P-nél is bóvliban maradt Magyarország

2016.03.18. 17:48

Megerősítette a „BB plusz” szintű magyar államadós-besorolást pénteken a Standard & Poor's, amely a stabil kilátáson sem változtatott. Ezzel Magyarország továbbra is mindhárom hitelminősítőnél a befektetésre nem ajánlott, azaz a bóvli kategóriában van.

Az Standard & Poor's szerint a magyar gazdaság külső sérülékenysége csökkent, ám továbbra is vannak bizonytalanságok a gazdaságpolitikában, és ez költségvetési kockázatokat jelenthet. A stabil kilátás fenntartásának tényezői között van

  • a magyar gazdaság külső sérülékenységének mérséklődése és 
  • a következetes költségvetési teljesítmény. 

Ugyanakkor az S&P elemzése szerint

  • még mindig magas az államadósság,
  • kevésbé kiszámítható a gazdaságpolitikai döntéshozatal, 
  • és gyenge alapszintű a növekedési potenciál.

A másik két nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings és a Moody's Investors Service már pozitív kilátással tartja nyilván Magyarország szuverén adósbesorolásait.

A Moody's sem lépett

A magyar adósbesorolások idei felülvizsgálati menetrendjében ez volt a második hitelminősítői értékelés – a Moody’s március elején nem változtatott a magyar államadós-osztályzaton, amely a Moody’s saját módszertanában Ba1, ami egy besorolásra van a befektetésre ajánlott kategóriától.

Az S&P 2016-ra szóló felülvizsgálati menetrendjében Magyarország legközelebb szeptember 16-án kerül sorra, míg a Fitch Ratings május 20-án és november 18-án végzi el a magyar államadós-osztályzatok értékelését. A Moody’s legközelebb július 8-án, majd november 4-én veszi napirendre ismét a magyar adósosztályzatok vizsgálatát.

Az elemzők sem vártak mást

Az Origo által megkérdezett elemzők azt valószínűsítették a döntés előtt, hogy Magyarország marad a befektetésre nem ajánlott kategória tetején, ami az S&P módszertanában a „BB plusz”. Felminősítést tehát nem, viszont kilátásjavulást többen is vártak – stabilról pozitívra.

Nem nyúltak a magyar adósbesoroláshoz

Forrás: AFP/Stan Honda

Az S&P legutóbb tavaly márciusban minősítette fel a magyar adósbesorolást – „BB”-ről „BB plusz”-ra.

A fundamentumok – az államadósság alakulása, a költségvetési és a külső egyensúly, valamint a gazdasági növekedés – alapján az S&P akár már tavaly is felminősíthette volna Magyarországot Samu János, a Concorde elemzési üzletágának vezetője elemzője szerint. A szakértő az Origónak azt mondta, hogy sokkal inkább szubjektív okai vannak annak, hogy elmaradt a felminősítés.

Várni kell a felminősítésre

A három nagy hitelminősítő közül Samu János szerint a Moody’s a „leglassabb”, tehát leginkább a Fitch májusi döntésében lehet bízni, már ami az esetleges felminősítést illeti.

Talán májusban a Fitch

Forrás: RIA Novosti/Vitaliy Belousov

Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője szerint a piacok ezúttal kevésbé voltak várakozóak, mint a két héttel ezelőtti Moody’s felülvizsgálatkor. „Ennek talán az az oka, hogy az S&P kommunikációjában kicsit távolabb állt a felminősítéstől Magyarország, mint a másik két hitelminősítő esetében” – mondta az elemző, aki szerint leginkább egy kilátásjavításra volt esély.

Erősek a szubjektív indokok

„Az S&P szakértői korábban többször felhívták a figyelmet a kormányzati politika változékonyságára, illetve arra, hogy ebben szeretnének üzlet- és piacbarát lépéseket látni” – mondta az Origónak az elemző, utalva a szubjektív tényezőkre.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a legvalószínűbb forgatókönyv szerint Magyarország 2017-ben kerülhet vissza a befektetésre ajánlott kategóriába az S&P-nél.

A szakértő egy húszéves példát is említett a hasonlóságra: 1992-ben az S&P-nél Magyarország besorolása szintén a „BB plusz” volt, és csak 1996-ban kapta vissza a befektetésre ajánlott kategóriát – tehát a két döntés között négy év is eltelt, viszont ezt követően már kétévente érkezett az újabb felminősítés.

Nehezen adják a befektetésre ajánlott kategóriát

„Ha leminősítenek egy országot befektetésre nem ajánlott kategóriába, onnantól fogva nehezen adják azt vissza” – mondta Németh Dávid, aki emlékeztetett, hogy Magyarországtól 2011 decemberében vették el a befektetésre ajánlott kategóriát. „Azóta valamivel több, mint négy év telt el, és általában ennél többet szoktak várni, míg visszaadják a befektetésre ajánlott kategóriát” – közölte az elemző. A leminősítések 2012-ben érték el mélypontot az S&P-nél, amikor is „BB”-ig minősítették le a magyar adóbesorolást, amelyen három évig nem is változtattak – tavaly kerültünk vissza „BB plusz”-ba.

„Elindulhatunk majd szépen fölfelé, és egy-két évente fel tudnak minősítgetni, ha maradnak a pozitív trendek, például az államadósság csökkenése, illetve a gazdasági növekedés” – mondta Németh Dávid.

De miért is fontos a hitelminősítés?

Közgazdászok, piaci elemzők már lassan egy éve azt hangoztatják kisebb-nagyobb lelkesedéssel, hogy Magyarország már megérett a felminősítésre, a makroadatok is ezt támasztják alá – adott a gazdasági növekedés, az alacsony költségvetési hiány, az alacsony infláció, vagy épp a csökkenő államadósság. Mindezek ellenére még várni kell a felminősítésre.

Forrás: AFP/Getty Images/Andrew Burton

Arra a kérdésre, hogy milyen hatása lehet egy felminősítésnek, Bod Péter Ákos, a Corvinus egyetemi tanára szerint a tankönyvi válasz ez: 
Ha egy ország kevésbé minősül kockázatosnak egy hitelminősítőnél, az a potenciális kisbefektetőkre valamelyest hat, a nagyobbakra nem annyira.” Utóbbiak a közgazdász szerint már nem a hitelminősítőktől fogják megtudni, hogy mi van az adott országban. Ha átkerül egy ország a befektetőknek ajánlott kategóriába, akkor megnyílnak olyan befektetői körök, amelyek saját üzletszabályzatuk miatt óvakodtak az ilyen jellegű eszközök beszerzésétől, mondta korábban a közgazdász az Origónak.

Románia előttünk, Horvátország mögöttünk

A régiónkban lévő gazdaságok hitelbesorolása igen vegyes: Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és még Románia is mindhárom nagy hitelminősítőnél a befektetésre ajánlott kategóriákban van, míg Bulgária, Horvátország, Szerbia és Ukrajna nem. 

„A magyar makromutatók lényegesen jobbak, mint két-három évvel ezelőtt” – mondta az Origónak még tavaly szeptemberben Bod Péter Ákos. Az egyetemi tanár akkor kiemelte, hogy a külső adósság csökken, míg a gazdasági teljesítmény növekszik, így szerinte Magyarország már megérett a visszaminősítésre. Az egykori jegybankelnök szerint a magyar gazdaságpolitika cikcakkjai az objektív mutatókat is hátrább húzzák”. 

Az Európai Unió 28 tagállama közül a S&P hitelbesorolásai szerint egyébként csak hat – Magyarország, Bulgária, Portugália, Horvátország, Ciprus és Görögország – nincs a befektetésre ajánlott kategóriában. 

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK