A politikai kockázatok nyomják a magyar gazdaságot

A kedvező egyensúlyi adatok, a lassuló növekedés, a továbbra is fennálló regionális lemaradás jellemzi a magyar gazdaságot 2016 első negyedévének végén, mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke a 2016-os előrejelzésük ismertetésekor. A cég prognózisa szerint Magyarországon folytatódott a piacgazdaságot, a jogbiztonságot és az átláthatóságot kiiktató modell felépítése.

A magyar gazdaságot jelenleg sokkal több politikai kockázat fenyegeti, mint gazdasági kockázat, jelentette ki Vértes András, aki példának a britek uniós kilépésének, a Brexitnek a lehetőségét említette, de szintén kockázatot jelentenek „a baráti társaságoknak nyújtott kedvezmények".

Politikai kockázatok

A GKI szerint

a magyar gazdaságot jellemző fő gazdaságpolitikai problémák megmaradtak.

Ebben továbbra sincs változás, és ez nem kedvező középtávra nézve.

Ezt a hitelminősítők véleményei is alátámasztják, bár a GKI szakértői szerint Magyarországnak már kijár a felminősítés. „Magyarország már olyan hozamszinten finanszírozza magát, ami befektetésre ajánlott kategóriát sugall” – mondta Vértes András.

A S&P és a Moody's értékelésében „már nem a pénzügyi kockázati elemek dominálnak, hanem sokkal inkább a politikai kockázatok”. Vértes András szerint ez lehet, hogy rosszulesik a kormányzati embereknek, de a hosszú távú perspektívákat ezek a kockázatok mind rontják.

Pénzügyi szempontból nyilvánvalóan jár nekünk a felminősítés."

Losoncz Miklós, kutatásvezető szerint a gazdaságpolitika hitelessége és a politikai kockázatok sokkal többet nyomnak a latba, mint korábban, és ebben még vannak hiányosságai a magyar gazdaságnak.

Lassuló pályán a növekedés

A magyar gazdaság egyensúlyi számai összességében nagyon pozitívak Vértes András szerint.

A GKI 2016-ra 2,3 százalékos növekedést vár.

Az elnök szerint a gazdaság lassuló pályán van, és egyedül csak az MNB vár nagyobb növekedést – a jegybank 2,5-ről 2,8 százalékra emelte növekedési prognózisát, miközben mindenki más lefelé vitte. 2017-re a GKI 2,5 százalékos növekedést vár.

Beszakadt az építőipar

Az uniós források kiesése miatt komoly visszaesésre van kilátás a beruházások terén.

Hiába a kamatcsökkentés, hiába a csok, ezek nem tudják ellensúlyozni az uniós forráskiesést"

– mondta Vértes András. Szerinte az önmagában nem fogja megdobni a beruházások növekedését, hogy a jegybank az alapkamatot 1,35-ről leviszi mondjuk 0,9 százalékra. Szintén komoly probléma szerinte, hogy a magyar cégek nagy többsége nem akar hitelt fölvenni.

A jegybanki és kormányzati intézkedések önmagukban nem dobják meg a beruházási kedvet Forrás: AFP

Az építőipar 5 százalékos visszaesését várja a GKI, de az ipari termelés még így is növekedni fog 2016-ban, méghozzá a cég prognózisa szerint 5,5 százalékkal.

A csok hatására élénkülni fog a lakásépítési kedv:

10-12 ezer új lakás épülhet az idén.

Az idén a fogyasztás fogja húzni a gazdaságot: akár 3 százalék felett is bővülhet a lakossági fogyasztás.

Nőnek a reálbérek

Miután a korábban tervezett 1,6-1,8 százalék helyett várhatóan 0,8 százalékkal nőhet a fogyasztói árindex, ami már dezinflációt jelent, hiszen a GKI szerint a reáljövedelmek várhatóan gyorsabban nőnek majd az idén – várhatóan 5,2 százalékkal. Az elvándorlás miatt számos szakmában munkaerőhiány van, így

erős béremelési nyomás

figyelhető meg, vélik a GKI szakértői.

Egy évtized alatt a versenyszférában dolgozók reálkeresete 2016 végéig körülbelül 45 százalékkal nő, addig a közszférában dolgozóké több mint 10 százalékkal csökken – az egészségügyben pedig körülbelül 35 százalékkal csökkent a reálbér az elmúlt 10 évben.

A foglalkoztatottság várhatóan 1,5 százalékkal bővül az idén, míg a munkanélküliség 6,5 százalék körül alakulhat. „A valós munkanélküliség 9 százalék körül lehet, ha a közmunkát is átszámoljuk" – mondta Vértes András. Szerinte a versenyszférában még továbbra sem értük el a válság előtti évek foglalkoztatottsági szintjét.

Nem tágít a kormány

Az államháztartás tekintetében a kormányzat mindig is nagyon következetes volt: mindig tartja a 3 százalék alatti hiánycélt, nehogy túlzottdeficit-eljárás induljon az ország ellen. A GKI-nál 2,3 százalékos hiánnyal számolnak az idei évre.