A hálózati kapcsolat hiányában nem elérhető adatok és rendszerek, illetéktelenek férhetnek hozzá a cég működése szempontjából kritikus információkhoz – ezek a legnagyobb aggályok a hazai vállalatvezetők körében a felhőalapú (cloud) megoldásokkal kapcsolatban egy, a múlt évben végzett Bell Research kutatás szerint. Ezek a félelmek is jelzik, hogy bár az üzleti racionalitás az ilyen konstrukciók alkalmazása mellett szól, a sokszor alaptalan bizalmatlanság meggátolja bevezetésüket.
Még így is az informatikai szektoron belül az egyik leggyorsabban növekvő területnek számít azonban Magyarországon is a felhőalapú számítástechnika, igaz meglehetősen alacsony bázisról indulva. Az IVSZ által tavaly novemberben bemutatott adatok szerint valamivel kevesebb mint 2,5 milliárd forintos volt a szektor éves szinten, és a bevételek háromnegyede a nyilvános felhőszolgáltatásokból származott.
Az IVSZ által közölt adatok alapján tavaly
a hazai kis- és középvállalkozások mintegy 3 százaléka használt valamilyen felhőmegoldást
és további hat százalék tervezte, hogy igénybe veszi ezt a lehetőséget. A nagyvállalatok körében valamivel kedvezőbb volt a helyzet, az ebbe a kategóriába tartozó cégek körében 8 százalékra tehető a cloud-ot használók aránya.
Ez az adat azért is meglepő, mert a cégvezetők saját bevallásuk szerint tisztában vannak azzal, hogy mi is ez a technológia. A Bell Research felmérése szerint 59 százalékuk közepes szintű ismeretekkel bír a vállalati felhőszolgáltatásokról, míg ötödük úgy nyilatkozott, hogy széleskörű a tudása a témában. Sőt, magánszemélyként valamivel több, mint egyharmaduknak van tapasztalata, felhővel, míg vállalati szinten 40 százalékuknak. A válaszadók azonban a piackutató cég elemzése szerint kissé eltúlozták ismereteiket, a valóságban a társaság úgy véli, hogy 3-8 százalékuk rendelkezik tényleges tapasztalatokkal a témában.
Az viszont jól látszik a felmérésből, hogy a hazai cégvezetők többsége tisztában van azzal, hol lehetne hasznosítani a felhőszolgáltatásokat. Ahogyan az várható,
88 százalékuk a vállalati informatikában látja leginkább hasznosíthatónak a megoldást,
de 55 százalékuk szerint a marketingben, míg 49 százalék szerint az ügyfélkapcsolat-menedzsmentben is nagy segítséget nyújthat a technológia.
A felhőalapú megoldásokat az infrastruktúra igények kiszolgálására, vállalati rendszerek kiváltására vagy akár saját fejlesztésű szoftverek futtatására szolgáló platformként egyaránt be lehet vetni. A hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy
a kkv-k leggyakrabban a hardver fejlesztéseknél, valamint a szoftverigényeik kiszolgálására élnek ezzel a lehetőséggel.
A cloud nagy előnye számukra, hogy a korábban csak a nagyvállalatok által elérhető rendszerek – például fejlett vállalatirányítási, ügyfélkezelési vagy akár üzleti intelligencia – válnak elérhetővé számukra, ráadásul rendkívül kedvező finanszírozási konstrukcióban. Az olyan felhőszolgáltatásokért, mint például a Microsoft Azure ugyanis a használat alapján fizetnek a lehetőséggel élő társaságok, és elkerülhetik a kezdeti jelentős beruházásokat, ami például az informatikai infrastruktúra frissítésénél még egy kkv esetében is komoly összeg lehet.
A felhő kínálta rugalmasság egyben azt is jelenti, hogy a cég életében történő változásokhoz könnyen és gyorsan tudnak alkalmazkodni, így ha a fejlődésnek köszönhetően megnő az ügyfelek száma, egyszerűn kibővíthető akár a hardveres környezet, akár a kiszolgáló szoftverek kapacitása.