Körüludvarolja a jegybank a fogyasztót

2016.04.01. 10:30

A felelős és átláthatóbb hitelezést támogatják a fogyasztói hitelfelvételt érintő új, márciusi jogszabályváltozások. Ezek többek közt a korábbinál szélesebb körű ügyfél tájékoztatást követelnek meg a bankoktól. Nincs több árukapcsolás, a jelzáloghitelesek mostantól személyre szóló tájékoztatást kapnak szerződéskötés előtt, illetve módosultak a jelzáloghitel kereskedelmi kommunikációjára, az előtörlesztésre vonatkozó előírások.

A tisztességes hitelezést támogató fair banki szabályozás, illetve a túlzott eladósodás elkerülését célzó adósságfékszabályok után az Országgyűlés döntése nyomán 2016. március 21-étől több, a felelős hitelezést támogató új ügyfélvédelmi előírás is életbe lépett. A fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló törvényben (Fht.) kiegészültek többek között

  • a kereskedelmi kommunikációra,
  • a szerződéskötést megelőző tájékoztatásra,
  • a hitelképesség vizsgálatára,
  • az eltörlesztésre

vonatkozó előírások. Új rendelkezés az árukapcsolás tilalma, s a szerződéskötést megelőzően 3 napos várakozási időt is megszabtak, amely alatt a jelzáloghitel-szerződés nem köthető meg.

A megújult törvény a transzparenciát célozzaFotó: Bielik István

Marketinges trükközés, neked annyi

A pénzügyi intézményeknek a továbbiakban a jelzáloghitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban is mindenkor fel kell tüntetni a teljes hiteldíj-mutatót (THM), hogy a hitelre vonatkozó reklámok, marketinganyagok ne keltsenek téves várakozást a fogyasztóban. Ha a THM mellett kamatot, más költséget is közzétesznek, további információkat – például futamidő, kamat mértéke, típusa – is meg kell adniuk. A hitelszerződések mintaszövegét internetes honlapjukon kötelesek elérhetővé tenni.

Kellenek a példák

A fogyasztói hitelfelvételt megelőzően a pénzügyi intézményeknek továbbra is áttekinthető, informatív és reprezentatív példákkal illusztrált felvilágosítást kell nyújtaniuk, amely alapján az ügyfél felmérheti, hogy az ajánlat megfelel-e igényeinek és pénzügyi teljesítőképességének. Egy rendelet szerint viszont a jelzáloghitel-szerződések megkötése előtt a pénzügyi intézményeknek az eddiginél részletesebb általános és személyre szóló – kötött táblázatos formájú – írásbeli tájékoztatást kell nyújtani díjmentesen a fogyasztóknak. Így egyszerűen össze lehet hasonlítani a jelzáloghitel feltételeit más bankok hasonló termékeivel.

A tájékoztató részletes és egyedi

Az általános írásbeli tájékoztatónak tartalmaznia kell a jelzáloghitellel kapcsolatos főbb adatokat és a fizetés elmulasztásának lehetséges következményeire vonatkozó figyelmeztetést. A pénzügyi intézménynek a fogyasztó által – igényeiről és pénzügyi helyzetéről – megadott információk alapján személyre szóló tájékoztatót kell készíteni. Ennek szintén tartalmaznia kell a hitel

  • típusát,
  • futamidejét,
  • a THM mértékét,
  • a kamatlábat,
  • a költségeit,
  • a törlesztések számát és gyakoriságát,
  • a fogyasztói jogokat és kötelezettségeket,
  • illetve a felmerülő panasz esetén követendő eljárást.

A tájékoztatót ki kell egészíteni olyan szemléltető példákkal, figyelemfelhívó és magyarázó mondatokkal is, amelyektől érthetőbb a hitelkonstrukció, ahogy annak a fogyasztó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatása is.

Az ügyfél kap 3 nap laufot

Jelzáloghitel vagy ingatlanlízing esetén a hitelajánlatot a szerződéskötés előtt legalább 3 nappal külön kérés nélkül is a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani, hogy az mérlegelni tudja a hitelfelvétel következményeit. A 3 nap leteltét a pénzügyi intézmények mindenképp kötelező kivárnia, addig a szerződés nem írható alá. A pénzügyi intézmény viszont a szerződéstervezet átadását követő 15 napig nem változtathatja meg a szerződéses feltételeket, vagyis eddig ajánlati kötöttsége áll fenn.

Nincs több árukapcsolás

Az Fht. főszabályként megtiltja az árukapcsolást, vagyis az olyan hitelajánlatokat, ahol a fogyasztó jelzáloghitel-szerződést külön nem köthet, csak más szolgáltatással vagy pénzügyi termékkel együtt. Nem korlátozza ugyanakkor a fogyasztó számára előnyös csomagban való értékesítést, vagyis ha a csomag elemei külön-külön is igénybe vehetők, de nem feltétlenül ugyanazon feltételekkel, mint a kapcsolódó szolgáltatásokkal egy csomagban kínált hitelszerződésnél.

A jelzáloghiteleknél egyes esetekben ugyanakkor a friss jogszabályi előírások sem zárják ki az árukapcsolást. A pénzügyi intézmény így előírhatja, hogy a fogyasztó nála vezessen olyan fizetési számlát, amely kizárólag a törlesztést szolgálja –ekkor viszont számlavezetésért a hitelező nem számíthat fel díjat. Előírhatja a hitelhez kapcsolódó megtakarítási életbiztosítás vagy az ingatlanfedezetre vonatkozó vagyonbiztosítás meglétét is, amelyet viszont a fogyasztó bármely pénzügyi intézménynél igénybe vehet.

Egységes felső korlát

A részleges vagy teljes előtörlesztésnél a fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló törvény módosítása megszüntette a jelzáloghitelek hitelcél szerinti megkülönböztetését. Az ezután megkötött hitelszerződéseknél így egységes felső korlátot – az előtörlesztett összeg 1,5 százaléka, jelzáloglevéllel finanszírozott hiteleknél 2 százaléka – szabtak meg a lakáscélú és a szabad felhasználású jelzáloghitelek előtörlesztésénél. Új előírás, hogy ha az adós jelzi előtörlesztési szándékát, a pénzügyi intézmény köteles írásban tájékoztatni az előtörlesztésre vonatkozó információkról és következményekről.

A hitelajánlatok összehasonlításában segítséget ad a jegybanknak a piacon elérhető több mint 600 jelzáloghitel feltételeit bemutató Hitel- és lízingválasztó programja, amely a jelzáloghiteleken túl a fogyasztási-, számla- és a megtakarítás fedezete mellett nyújtott hitelek, a hitelkártyák, s az ingatlan és gépjármű lízing ajánlatok esetében is eligazodást nyújt a fogyasztóknak. A felelős hitelfelvételről és az eladósodás veszélyeiről további információ található az MNB honlapjának fogyasztóvédelmi aloldalán, a Pénzügyi Navigátor Füzet sorozatban és az MNB pénzügyi tudatosságról szóló kisfilmjeiben is.