Májustól épülhet a lovarda a budai Várban

Már májusban megkezdődhet az egykori lovardaépület újjáépítése, a projektre eddig öt pályázat érkezett, amiket a hónap végére bírálnak el.

Jól állnak a budai Vár rekonstrukcióját célzó Nemzeti Hauszmann Terv elemei, köztük a lovarda építése, mondta L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt beruházásokért felelős államtitkára. Mint mondta, lezárult a lovarda közbeszerzési eljárása, március 31-ig öt ajánlat érkezett, ezeknek az értékelése várhatóan a hónap végéig tart, majd májusban kezdődhet az építkezés. Megtörtént a Csikós-udvar régészeti feltárása és geodéziai felmérése, a Főőrségi épület és a Stöckl-lépcső engedélyezési tervei is elkészültek, így rövidesen indulhatnak ezek a közbeszerzési eljárások is.

Miniszterelnökségi mélygarázs

A projekt eddigi elemeit márciusban új kormányhatározat egészítette ki, ez 1 milliárd forintot rendel a lovardát kiszolgáló istállóépületre, valamint 800 milliót Karakas pasa tornyának rekonstrukciójára. A Palota út–Csikós-udvar–Hunyadi-udvar közötti akadálymentes közlekedési tengely létesítésére, illetve a két udvar közötti, támpilléres várfal újjáépítésére 1,5-1,5 milliárd forintot biztosít a kormány - közölte az államtitkár.

Hozzáfűzte, hogy a Csikós-udvar alatt épített, új mélygarázst várhatóan nyárra birtokba is vehetik az autósok, miközben már a beruházás következő ütemén dolgoznak. A most elkészült rész szolgálja majd ki a turistákat,

a bővítést pedig a Miniszterelnökség használhatja majd,

így az oda érkezők közül csak a protokollvendégek és a miniszterek hajthatnak autóval a várba - árulta el.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a közelmúltban három tag kilépett a Nemzeti Hauszmann Terv társadalmi testületéből, ami L. Simon szavai szerint "rendkívül izgalmas polémiát eredményezett" a sajtóban és a szakmai fórumokon. Új tagokként Visy Zsolt régészt, Mártonné Máthé Kingát, a Magyar Turizmus Zrt. belföldi igazgatóját és Benyó László műemlékvédelmi szakmérnököt mutatta be.

Maradhat az OSZK

"Nincs szó arról, hogy meg nem valósult hauszmanni terveket szeretnének felépíteni, nem is tudni ilyen tervekről" - mondta az államtitkár, hozzáfűzve: a szocializmus idején épített, ebben a formájában a középkorban sosem létezett

Buzogány-tornyot ugyanakkor meghagyják mai formájában, mert a budapestiek mára megkedvelték.

Elmondása szerint a palota rekonstrukcióját azért az F épülettel kezdik, mert ott nem valósult meg a 2. világháború után olyan súlyos átépítés, mint az A épület esetében, így gyorsan látványos eredmény érhető el, és

nem kell hozzá kiköltöztetni az Országos Széchényi Könyvtárat sem.

Hozzátette: a palotába minisztériumok nem fognak beköltözni, ott palotamúzeumot alakítanak majd ki, így a Budapesti Történeti Múzeum foglalhatja el az épület többi szárnyát is, míg a Magyar Nemzeti Galéria és az Országos Széchényi Könyvtár korszerű, új otthont kap.