Rárepültek a gazdag kínaiak a pesti luxuslakásokra

Az átlagos négyzetméterárak 2015-ben

Ha nem is nagy számban, de folyamatosan jelennek meg a kínai, orosz, ukrán és közel-keleti vevők a hazai ingatlanpiacon.

A kétezres évek közepén írek és spanyolok vásároltak leginkább, elsősorban a saját országuk EU-csatlakozását követő árrobbanásra spekulálva, azonban a 2009-től folyamatosan csökkenő árak miatt sokan csalódottan távoztak.

A külföldiek döntően pesti belvárosi ingatlanokat preferálnak,

és az általuk megvett lakások átlagos négyzetméterára 513 ezer forint Budapesten – derül ki az Otthon Centrum elemzéséből.

Az Otthon Centrum 2016. első negyedévi adatai alapján elmondható, hogy az összes lakóingatlan tranzakciószámán belül elenyésző, 1 százalék alatt volt a külföldi vevők részaránya, ugyanakkor az utóbbiak körében leginkább népszerű belső budapesti kerületekben (V., VI., VII.) arányuk megközelítette a 4 százalékot.

Az átlagos négyzetméterárak 2015-ben Forrás: Otthon Centrum

A külföldi vevők harmada kínai

Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője szerint az év első három hónapjában a külföldi vevők között a legtöbben (36 százalék) kínaiak voltak, 15 százalék pedig más délkelet-ázsiai országból érkezett. A közel-keleti vásárlók aránya 5 százalék volt.

Összességében az európai vevők a meghatározók,

azonban önmagában kis részesedése van az osztrák, a német, a francia, az angol vagy az észak-európai, illetve déli országokból származó vásárlóknak. Az előző negyedévben a legtöbb külföldi a pesti belvárosban vett (a külföldiek által kötött adásvételek közel fele), jellemzően 60-80 négyzetméteres, átlagosan 45 milliós lakást. 2016 első negyedévében a belvárosi kerületek részaránya 45 százalék volt, az átlagos méret 55–90 m2, az átlagár pedig 40–60 millió forint körül alakult.

Az előző negyedévhez képest lényegében nincs változás a külföldi vásárlók összetételében származási ország szerint. Bodvánszki Attila, az Otthon Centrum VI. kerületi irodavezetőjének tapasztalatai szerint

a kínai vevők egy része kifejezetten tehetős, ők egyértelműen a belvárosi presztízskörnyékek luxuslakásait keresik.

A kevésbé tehetősek pénztárcája inkább a hazai átlagos vásárlókéhoz hasonlít, ők a 60-70 négyzetméteres lakásokat vásárolják a külső kerületekben, de a panellakásoktól sem idegenkednek. A kínai vevőket követik az orosz és ukrán vevők, de az ő jelenlétük az elmúlt időszakban jelentősen csökkent a piacon. Tavaly még kifejezetten a drága lakások vásárlóiként tartották őket számon a közvetítők.

Az olaszok is belvárosi lakásokat keresnek,

ők szintén kiemelkednek a külföldi vásárlók közül. A legtöbbet vásárló nemzetek mellett nagyjából azonos arányban jelennek meg a német, osztrák, angol, holland és skandináv vevők a budapesti piacon.

Ha van fürdője, ismerhetik

Ami a tavalyi évet illeti, az Otthon Centrum 2015-ben elsősorban a fővárosi belvárosi lakások és turizmus szempontjából frekventált üdülőhelyek (Balaton térsége, ismert fürdővárosok) esetében rögzített mérhető külföldi jelenlétet az ingatlanvásárlók között, de a lakáspiac egészére nézve arányuk nem jelentős, a főváros egyes kerületeiben éri el, illetve haladja meg a 10 százalékot, vidéken néhány százalékos. Nagyon hasonlóak voltak a tapasztalatok 2014-ben is. A legtöbb külföldi budapesti, belvárosi lakást vásárolt.

Tavaly az V. kerületben csaknem minden ötödik lakást külföldi vett meg,

a VI. és VII. kerületben is bőven 10 százalék feletti volt az arányuk. A IX. kerület is a frekventáltabbak közé tartozott, itt az adásvételek közel 7 százalékánál volt külföldi a vevő, hasonlóan az I. kerülethez. A belváros peremén, a külső kerületekben viszont jóval kisebb, mindössze 1–3 százalék a külföldiek aránya.

Vidéken

Sopron, Pécs, Hajdúszoboszló volt kedvelt lokáció

a külföldi vásárlók körében. A külföldi vásárlóknak értékesített lakások, mind a használt téglalakások, mind a használt téglaépítésű házak fajlagos ára jellemzően 15-20 százalékkal drágább volt, mint a magyar vevők által vett lakások. Budapest ebből a szempontból is kiemelkedik, mivel itt a használt téglalakások esetében, a külföldiek által vásárolt ingatlanok átlagára több mint duplája volt a hazai vásárlókénak.