Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
„Az egészségügyi dolgozók jövő évi béremeléséről nagyon szeretnék beszélni, de sajnos nem tehetem, mivel folyamatos tárgyalások vannak az ágazat részvevőivel" - mondta Ónodi-Szűcs Zoltán, az egészségügyért felelős államtitkár a minap egy eseményen. Azt szeretnénk, ha a jövő évi költségvetésben már olyan számok jelennének meg, amiben benne van az egészségügyi dolgozók bérfejlesztése is.
Higgyék el, a büdzsé egészségügyi zsebében jelentős pluszpénz lesz jövőre
- mondta az államtitkár.
A magyar egészségügy alkalmazottainak a fizetése
a bérskálán a 7., 8. helyen áll.
Az szeretnék, ha nagyon rövid időn belül a 3. vagy 4. helyen lennének a bérlistákon az ápolók és orvosok – mondta az államtitkár. Ónodi-Szűcs Zoltán példaként említette, hogy egy bérduplázás 340-350 milliárd forintba kerülne a büdzsének, ez elvinné a GDP plusz 4 százalékát.
Sikerült azt elérni, hogy az a plusz 10 milliárd forint, amit idén kapott az egészségügy, beépülő költség legyen, tehát ennyivel több már biztosan lesz a 2017-es költségvetésben is – mondta Beneda Attila egészségügyi helyettes államtitkár.
A fővárosi kórházak kimaradtak a kórházfejlesztésekből, ezért itt lépni kell – mondta Németh László, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ igazgatója. A tervek szerint 8-10 kórház gazdasági és szakmai irányítása kerülne a jövőben egy kancellár felügyelete alá. Mivel 104 kórház van, az AEEK intézményeiben körülbelül
8-10 kancellárra lehet majd szükség.
A szakmai munkákért továbbra is közvetlenül a kórházak igazgatói lennének felelősek. Elsősorban a gazdasági döntések összehangolása lenne a kancellár feladata.
A fővárosban komoly fejlesztési kényszer van - erről már Cserháti Péter miniszteri biztos beszélt, aki 20 évig dolgozott baleseti sebészként, most pedig az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főigazgatója. A budai oldalon 1500 ágynyi kapacitás széttagoltságát kell megoldani. Három centrumot szeretnénk létrehozni.
Van egy szuperkórház-elképzelés is.
Két terv van most terítéken.
Az egyik terv szerint egy zöldmezős beruházásban 1500-1700 ágyas új szuperkórházat építenének. Ez a beruházás 200 milliárdba kerülne.
A másik elképzelés szerint pedig három központot hoznának létre,
A három centrum létrehozása
közel 200 milliárdba kerülne,
ugyanúgy, mint a szuperkórház. Úgy tudjuk, a projektekről a nyár végén lesz döntés.
A döntést egyébként több dolog is befolyásolja. Budán a domborzati viszonyok meghatároznak bizonyos betegutakat, ami komoly szempont a tervezésnél. A sportrendezvények, a vizes vb vagy az olimpiaaspiráció is fontos.
Negatív szempontként említették, hogy Budapesten sem lehet kizárni a terrorcselekményeket. Fel kell készülni arra, hogy olyan centrumok kellenek, ahol nagy tömegeknek azonnal baleseti sebészeti ellátást tudnak nyújtani. Sok szabad műtő és sok szabad sokktalanító is kell egy helyen. És a dugódíj is sok mindent befolyásolhat.
Az öregedő korfa miatt szükség van a krónikus, de nem fertőző betegek ellátásának átalakítására is – mondta Mészáros János helyettes államtitkár.
A krónikus betegek ellátását nem egészségügyi, hanem szociális ellátásként kellene definiálni.
Meg akarjuk teremteni annak a lehetőségét, hogy a társadalmi igényeket ki tudjuk elégíteni.
Mi vagyunk az egyetlen ország az OECD-n belül, ahol az elmúlt 13 évben a kórházban töltött idő nem csökkent, hanem nőtt – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán. A krónikus ellátást sehol sem az egészségügyi ellátáson belül végezik, hanem azon kívül. Azt szeretnénk, ha a szociális ellátórendszerben egy sokkal nagyobb kapacitású ápolási tevékenység jelenne meg. A lakosság miatt ezt fontos meglépnünk – mondta.
Ki kell vezetni ezt a terméket az egészségügyi ellátásból, és át kell adni oda, ahova való.
A kapacitás biztosan nőni fog. És mivel ma is van, ahol pénzt kérnek a krónikus ellátásért, nem kizárt, hogy ezért pénzt kérnek majd a jövőben is.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár átalakításáról Ódodi-Szűcs Zoltán azt mondta,
még nem tud arról, hogy mi lesz az OEP jövője,
annak ellenére, hogy Rogán Antal az RTL Klubnak azt mondta, eldőlt, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság beolvad az Emberi Erőforrások Minisztériumába. A kormány a bürokráciacsökkentéssel milliárdokat kíván spórolni évente.
Beneda Attila helyettes államtitkár szerint az alapellátásnak 3 millió nem fertőző krónikus beteget kell ellátnia.
Kirívóan rossz a magyarok egészségügyi állapota. A betegeket a szakemberhiány miatt is az alapellátásban kell gyógyítani.
Az alapellátás megerősítése az egyik legfontosabb feladat.
Most 7500 praxis van Magyarországon. Ez számottevően szűkülni fog, és
öt éven belül 5000 praxisnak kell majd ellátnia az alapellátásban a betegeket.
A praxisok azért szűnhetnek meg, mert sok orvos megy a közeljövőben nyugdíjba, és össze is vonnak majd körzeteket.
Az államtitkár szerint ez nem jelent majd veszélyt a betegekre, vagyis nem maradnak ellátás nélkül. Ez viszont csak úgy képzelhető el, hogy a praxisok mentálhigiénés szakemberekkel megerősödnek, ők azok, akik segítenek a dohányzásról leszokni, vagy egyéb életmódtanácsokat adnak például magas vérnyomással küzdő, túlsúlyos betegeknek.
