Magyarország rosszul szerepelt egy korrupciós felmérésben

Euro dollar és forint pénz bankjegyek és érmék, bankkártyák

Magyarországon a cégvezetők harmada szerint elfogadható ajándékot vagy szívességet adni egy üzlet megszerzéséért cserébe, ez az arány a régióban csak 17 százalék, a fejlett piacokon csak 8 százalék. A cégvezetők kétharmada szerint az állam nem lép fel hatékonyan a korrupció ellen. A magyar cégvezetők 66 százaléka szerint sok a vesztegetési ügy, a kelet-európai átlag 46 százalék.

Világszerte tízből négy cégvezető elképzelhetőnek tartja, hogy etikátlan eszközökhöz folyamodjon cége pénzügyi terveinek teljesítése érdekében. Magyarországon a válaszadók harmada elfogadhatónak tartja személyes ajándék vagy szolgáltatás, szívesség nyújtását egy-egy üzlet megszerzése vagy megtartása érdekében - derült ki az EY kétévente kiadott Globális Visszaélési Felméréséből.

A magyar adat jelentősen eltér mind a régiós, mind a fejlett piaci számoktól.

Személyes ajándékokat a régióban a válaszadók 17 százaléka adna, míg a fejlett piacokon 8 százalék ez az arány.

Nem hatákony az állami fellépés

A magyar válaszadók kétharmada látja úgy, hogy a szándék ellenére nem hatékony az állami fellépés a korrupció ellen,

ez tíz százalékponttal magasabb a régiós, és több mint 25 százalékponttal a fejlett piacokon mértnél.

Ugyanakkor Magyarországon a válaszadók 72, Kelet-Európában 73, globálisan 83 százaléka támogatja a személyi felelősség megállapítását és az egyéni felelősségre vonást.

A cégvezetők harmada szerint elfogadható ajándékot adni egy üzletért cserébe Fotó: Szabó Gábor - Origo

Felelősségre kellene vonni

Biró Ferenc, az EY visszaélés-kockázatkezelési szolgáltatások partnere a közleményben kifejti: az összes piaci válaszadó egyetért abban, hogy

a cégvezetők személyes büntetőjogi felelősségre vonása alapvető tényező lehet az elkövetett visszaélések megakadályozásában.

Sok a vesztegetési ügy

Globálisan a válaszadók 39 százaléka szerint a vesztegetés és az egyéb korrupciós gyakorlatok széles körben fordulnak elő saját országában, ami csupán 1 százalékpontos csökkenést jelent mind a 2014-es, mind a 2012-es felmérés adataihoz képest.

A kutatás szerint az idén olimpiát rendező Brazíliában két év alatt 20 százalékponttal 90 százalékra nőtt, Ukrajnában 88, Thaiföldön és Nigériában pedig 86 százalék azon cégvezetők aránya, akik a megvesztegetési ügyek széleskörű elterjedtségéről számoltak be. Szlovákiában 70, Horvátországban 60, Csehországban 54, míg

Magyarországon 66 százalék volt az így nyilatkozók aránya idén, ami magasnak tekinthető a fejlett piacokon tapasztalható 21, valamint a kelet-európai 46 százalékos átlaghoz képest.

Fontos lenne az átláthatóság

A kutatásból az is kiderült, hogy nemzetközileg és Magyarországon is nagy az igény az átláthatóságra. Világszerte a megkérdezett cégvezetők több mint kilenctizede, Magyarországon 100 százaléka értett egyet azzal, hogy fontos az üzleti partnerek valós tulajdonosi szerkezetének ismerete.

Magyarországon 50 interjú

Az EY 2015 októbere és 2016 januárja között elvégzett kutatása közel háromezer üzleti vezetőt kérdezett meg 62 országban, Magyarországon 50 interjút készítettek.