A sportra 2017-ben sem sajnálják a pénzt

Puskás Ferenc stadion (Népstadion) bontása 2016.03.21.

A kormány jövőre sem fog spórolni a sporton, hiszen újabb tízmilliárdokból épülnek majd stadionok, de milliárdok mennek el a Forma–1-re, a vizes világbajnokságra, sportcsarnokokra és az élsport támogatására. Tömegsportra viszont nem jut ennyi. A sport ellenben ugyannyiszor van leírva a büdzsében, mint az egészségügy kifejezés.

Már az sokatmondó, hogy a kedden benyújtott költségvetési törvényjavaslat szövegében

az egészségügy és a sport kifejezések ugyannyiszor szerepelnek,

ugyanis mind a két szó pontosan 101-szer van leírva.

Már bontják a Puskás-stadiont Fotó: Szabó Gábor - Origo

Stadionokra a 2017-es büdzsében több tízmilliárd forintot, egészen pontosan 49,3 milliárdot különítettek el. Ebből a legnagyobb tétel a körülbelül százmilliárdból épülő Nemzeti Olimpiai Központ, azaz az új Puskás Ferenc Stadion, amelyre a jövő évi büdzsében – a 2016-os költségvetésben szereplő összeggel megegyezően – 35,9 milliárd forint szerepel.

Budapesten másik két stadion fejlesztésére összesen 1,5 milliárdot költenek majd:

• a Bozsik Stadionra (Honvéd) 500 millió forintot, míg
• az Illovszky Rudolf Stadionra (Vasas) 1 milliárd forintot

különítettek el. Nem panaszkodhat öt vidéki város csapata sem:

• Kisvárda 550 millió forintot,
• Szombathely (Haladás) 5,6 milliárd forintot,
• Székesfehérvár (Sóstói Stadion, Videoton) 1,5 milliárd forintot,
• Diósgyőr 3,8 milliárd forintot,
• Dunaújváros pedig 500 millió forintot

kap stadionfejlesztésre. A kormány persze nem csak focira költ, amikor sportról van szó, hiszen tornatermekre és tanuszodákra is elkülönítettek pénzeket, igaz, nagyságrendileg sokkal kevesebbet, 3-3 milliárd forintot, de jut 2,5 milliárd kültéri sportparkok fejlesztésére is.

Nőtt a Hungaroring Sport Zrt. támogatása is: 12 milliárd forint helyett 2017-ben már 13,2 milliárdból gazdálkodhat a cég – ez az a cég, amely a Forma–1-es Magyar Nagydíjat is szervezi.

Több pénz jut a Hungaroring Sport Zrt.-nek is Forrás: Hungaroring média

A nagyobb tételeket nézve jut még

• 500-500 millió forint a pécsi Nemzeti Kosárlabda Akadémiának és a Pécsi Utánpótlás Akadémiára,
• 2 milliárd forint kézilabda akadémiára (Dunaújváros),
• 1,5 milliárd a veszprémi uszodára,
• 1,5 milliárd a Vasas létesítményeinek fejlesztésére,
• 800 millió forint a Budafoki Munkás Testedző Egyesület sporttelepére,
• 800 millió forint a Szeged-Matyér Olimpiai Központra,
• 500 millió forint a kőbányai uszodára és sportcsarnokra,
• 1,4 milliárd forint több uszoda felújítására (Császár-Komjádi, Hajós Alfréd, Széchy Tamás, Balatonfűzfő, BVSC)
• 1-1 milliárdért kap sportcsarnokot Vác, Szeged, Rákosmente, Siófok
• 1,5 milliárd forint a Szegedi Ifjúsági Centrumra,
• 300 millió forint a Dunavarsányi Evezőközpontra.
• 2,5 milliárd forint a Népliget rekonstrukciójára.

Sok esetben a fentiek sem elég egyértelműek, viszont van olyan tétel is a költségvetésben, hogy „kézilabda infrastruktúra-fejlesztés”, amire 2 milliárd forint lett elkülönítve, ahogy a „nevelési, oktatási intézmények felújítása, beruházására” is van 3 milliárd forint.

Milliárdok mennek élsportra

További 8 milliárd forint megy a Magyar Olimpiai Bizottság által kiemelt sportágak támogatására, sportlétesítmény-fejlesztési feladatokra. 1 milliárd forint jut a kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény-fejlesztéseinek támogatására is, míg a működésükre további 1,7 milliárd.

Nem csak a stadionokra mennek a milliárdok Forrás: MTI/Sóki Tamás

Szintén erős tétel a „sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatása” is, amelyre 11,8 milliárd forint jut.

A versenysport támogatására 2,8 milliárd forint jut,

míg az országos sportági szakszövetségek akadémiáira és az MLSZ feladatainak támogatására további 3,9 milliárd forintot különítettek el. A versenysport és az olimpiai felkészülés szakmai támogatása is megér a büdzsének 1,7 milliárdot, ahogy a sporteredmények anyagi elismerése is, amelyre körülbelül 3 milliárd forintot szánnak.

Tömegsportra nem jut ennyi

Utánpótlás-nevelésre 2,4 milliárd forint, a fogyatékosok sportjának támogatására pedig 447 millió forint költenének 2017-ben.

• Szabadidősportra 477 millió forintot,
• diáksportra 410 millió forintot

terveznek költeni – pontosan ugyanannyit, mint az idén.

Ezek a tételek mindösszesen meghaladják a százmilliárd forintot,

miközben például a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (amit elvileg meg akarnak szüntetni) valamivel több mint 500 milliárdból gazdálkodhatna 2017-ben.

Mindenre van többletforrás

A törvényjavaslatban mindenesetre az is le van írva, hogy „a jövő évi költségvetés tervezete minden szakterület számára többletforrást juttat”.

Oktatásra 270 milliárd forint, egészségügyre 167 milliárd forint, a társadalombiztosítási és jóléti szférára 155 milliárd forint, a kulturális tevékenységekre 66 milliárd forint, a sport és szabadidős ágazatokra pedig 22 milliárd forint többletforrás jut 2017-ben.”

Sport kontra Család: 101-104

Visszatérve a szavakra: a jövő évi büdzsé törvényjavaslatának szövegében a sport 101-szer van megemlítve. Ezzel szemben

a kormány által oly fontosnak tartott család szót is csak 104-szer említi a büdzsé.

Az oktatás a szavak szintjén kétszer olyan fontos – 212-szer említik –, mint a sport. Az adócsökkentés nyolcszor is szerepel a szövegben, adóemelést még véletlenül sem említ, míg a nemzeti 397-szer van leírva a törvényjavaslatban.