Rengeteg bankfiókot bezárhatnak a közeljövőben

Budapest, 2011. december 2. Egy ügyfél intézi banki ügyeit az MKB Bank Váci utcai fiókjában, Budapesten. MTI Fotó: Marjai János

A digitális csatornák és pénzügyi szolgáltatások fejlődésével csökken az igény a bankfiókokra, fenntartásuk egyre kevésbé éri meg a bankoknak, ezért idővel a legtöbbet be fogják zárni. Egy felmérés szerint a gazdaságilag legaktívabb nemzedék, az Y generáció harmada már most szinte soha nem megy bankfiókba. A bankautomaták napjai is meg vannak számlálva. A jövő elsődleges pénzügyi eszköze az okostelefon lesz, a digitális átállást azok a bankok tudják majd jól átvészelni, amelyek okostelefonra optimalizálják a szolgáltatásaikat. 

A közeljövőben a bankfiók fölöslegessé válik. A haláltusája nem lesz rövid, de idővel a pénzintézetek fiókjaik nagy részét be fogják zárni. A digitális csatornák fejlődnek,

az ügyfelek egyre kevesebbszer használják a fiókokat, így a bankoknak nem éri majd meg fenntartani őket.

Ez a legfontosabb következtetése a BI Intelligence piackutató felmérésének.

A bankok ügyfelei alig használják a fiókokat

A piackutató az Egyesült Államokban az Y generáció 1500 olyan tagját kérdezte meg bankolási szokásairól, akik többet vagy kevesebbet szoktak bankfiókba járni. A felmérés eredménye az alábbi grafikonon látható:

Az Y generáció az 1980-as évek eleje és az ezredforduló közt született embereket jelenti, vagyis azokat, akik 2016-ban a 16 és 36 év közti korcsoportba tartoznak. Az Egyesült Államokban ez a generáció adja a lakosság legnagyobb részét, 26 százalékát, és a foglalkoztatottak 34 százalékát, írja a Business Insider.

Magyarországon a dolgozók fele Y generációs

Magyarországon a 2011-es népszámlálás adatai szerint szintén az Y generáció adja a népesség 26 százalékát. Ami a munkavállalókat illeti, Magyarországon az Y generáció súlya nagyobb, mint Amerikában:

a 2011-es 3,7 millió foglalkoztatottból 1,9 millió, vagyis több mint 50 százalék ebbe a nemzedékbe tartozott.

Egy szó, mint száz, az Y generáció szerepe meghatározó a gazdaságban, és meghatározó a pénzintézetek szempontjából, hiszen ez a nemzedék veszi igénybe legnagyobb részben a szolgáltatásaikat.

A bankoknak tartaniuk kell a lépést

A kutatás másik fontos következtetése, hogy azok a bankok, amelyek nem alkalmazkodnak elég gyorsan a változó körülményekhez, el fogják veszíteni a kapcsolatot az ügyfeleikkel. Már most egyre többen használnak valamilyen techcég által fejlesztett külső szolgáltatást a pénzügyeik intézéséhez.

Az ATM-ek a telefonfülkék sorsára jutnak

A tanulmány szerzői szerint a bankautomaták a telefonfülkék sorsára fognak jutni.

Tovább fogják húzni, mint a bankfiókok, mert olcsóbb fenntartani őket.

De ahogy csökken a készpénzforgalom, az automaták fölöslegessé válnak, így végül ugyanúgy eltűnnek, mint a fiókok.

A jövő az okostelefonoké

A bankolás elsődleges csatornája az okostelefon lesz.

Az emberek az okostelefonjukat mindenhová magukkal viszik, sokan már most használják fizetésre.

Az okostelefonok képesek összegyűjteni az ügyfél adatait,

sokkal többet tudhatnak a tulajdonosukról, mint egy banki tanácsadó,

így segítségükkel személyre szabottabb szolgáltatásokat lehet kínálni. A tanulmány szerzőinek végkövetkeztetése szerint azok a bankok tudják majd sikeresen átvészelni a változásokat, amelyek okostelefonra optimalizált szolgáltatásokat fognak kínálni.

Az okostelefon veszi át a bankfiók legtöbb funkcióját Forrás: MTI/Marjai János

Jön a Z generáció

A pénzintézeteket már az Y generáció igényei is a digitális átállás irányába nyomják, és akkor még nem beszéltünk a Z generációról, amelynek tagjai az ezredforduló környékén és utána születtek. Ahogy telnek az évek, ez a generáció fokozatosan belép a munkaerőpiacra, ezzel egyre nagyobb részét teszi majd ki a bankok ügyfeleinek.

Az online világ a természetes környezetük

A Z generáció már nem csak belenőtt a digitális korba, mint az Y, de beleszületett: tagjai számára

nem kényelmi kérdés, hogy a bankjukkal (vagy bármilyen szolgáltatóval) online tudjanak kommunikálni, hanem természetes elvárás.

Sőt a Z generációsok jobban preferálják az online kommunikációt a személyesnél. Nemcsak azért nem mennek szívesen bankfiókba, mert fölösleges időpocsékolásnak érzik a digitális ügyintézéshez képest, de szívesebben csetelnek, mint hogy személyesen beszéljenek egy ügyintézővel.