Az újszülöttek fele nem illik az orbáni családképbe

2015-ben több gyerek született, mint 2014-ben, de többen is haltak meg, fogyott a népesség. A gyerekek fele házasságon kívül született. Kevesebb lett a munkanélküli, nőtt az átlagkereset és a társadalmi egyenlőtlenség, a legszegényebbek havi 35 ezer forintból éltek, a leggazdagabbak havi 178 ezer forintból. Egyre kevesebb magyar jár iskolába. Az adminisztratív adatok szerint 33 ezer magyar költözött nyugatra 2015-ben, már év elején 370 ezren éltek főleg Ausztriában, Németországban és az Egyesült Királyságban. Megjelent a KSH 2015-ös évkönyve, szemezgettünk belőle.

2015-ben 91 700 gyermek született, 0,2 százalékkal (190 újszülöttel) több, mint az előző évben. Ugyanakkor 131 600 magyar halt meg, 4,2 százalékkal több, mint 2014-ben. A halálozási adat 2008 óta nem volt ilyen rossz. A halálozások megugrása miatt 32 600 fővel csökkent a lakosság száma az előző évhez képest, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) éves jelentéséből (itt elérhető, ha valaki szeretné alaposan átböngészni).

Házasságon kívül

Még soha nem született olyan sok gyermek házasságon kívül, mint 2015-ben, egész pontosan 47,8 százalékuk. Az elmúlt fél évszázadban jelentősen változtak a párkapcsolatok, emlékeztet a KSH,

a csökkenő házasodási kedvvel párhuzamosan az élettársi kapcsolatok egyre elterjedtebbé váltak.

Ide kívánkozik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök épp nemrég mondta el, szerinte mi a család definíciója:

ha egy férfi és egy nő együtt él, összeházasodik, gyerekeik születnek, ezt hívjuk családnak".

A miniszterelnök meghatározása alapján a magyar gyerekek fele nem családba születik.

Orbán Viktor családképe alapján az újszülöttek fele zabigyerek Forrás: Thinkstock

Nőtt az átlagkereset

2015-ben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos havi keresete bruttó 247 700 forint volt, ennek – családi kedvezmény nélkül számított – nettó összege 162 300 forintra jött ki. Ez a bruttó és a nettó fizetések esetében is 4,2 százalékos emelkedést jelent 2014-hez képest.

A közmunka lehetőség és csapda

A közmunkások (átlagosan 192 ezer fő 2015-ben) havi 79 800 forint bruttó, 52 ezer forint nettó fizetést kaptak. A KSH szerint a közmunkaprogram révén nagy számban olyanok is rendszeres munkalehetőséghez jutottak, akiknek erre évek óta kevés esélyük nyílt, vagyis

a közfoglalkoztatás segítette a munkaerőpiaci szocializációt”.

Ugyanakkor minél hosszabb ideig dolgoznak közfoglalkoztatottként, annál nehezebb újból elhelyezkedniük az elsődleges munkaerőpiacon.

Többen dolgoztak

A munkanélküliség csökkent, a 15–64 éves korcsoportban 36 ezer fővel 7,8 százalékról 6,8 százalékra. A csökkenésért nemcsak a közmunka felelős,

a versenyszférában is többen jutottak álláshoz.

Nemcsak a foglalkoztatottak, a betöltetlen álláshelyek száma is nőtt, 18 százalékkal, 44,6 ezerre. A versenyszférában 23, a költségvetésben 9,0, míg a nonprofit szektorban 17 százalékkal bővült a betöltésre váró üres álláshelyek száma.

A KSH szerint a közmunka sokaknak lehetőség, de csapda azoknak, akik sokáig dolgoznak benne Forrás: MTI/Balázs Attila

Nőtt az egyenlőtlenség

Hiába emelkedett az átlagkereset, hiába dolgoztak többen, és hiába kapnak a közmunkások több pénzt, mint a munkanélküli-segély, a leggazdagabbak és a legszegényebbek jövedelme közti különbség még mindig hatalmas, sőt egyre nő.

A legalsó és legfelső ötödbe tartozó háztartások nettó jövedelme között a különbség 2015-ben 5,1-szeres volt,

míg 2010-ben még csak 4,6-szoros. A legalsó ötödbe tartozók egy főre jutó éves nettó jövedelme a teljes népességre számítva átlagosan 417 ezer forint (egy hónapra átszámítva fejenként 34 800 forintot) volt, a legfelső ötödben élők 2 millió 130 ezer forinttal (egy hónapra átszámítva fejenként 177 500 forinttal) rendelkezhettek.

A 2014-es adatok szerint a lakosság 14 százaléka, 1,4 millió magyar élt a relatív szegénységi küszöb alatt. A szegénységi küszöb a medián jövedelem (a közepes jövedelem) 60 százalékát jelenti.

Volt, ami drágult

Infláció 2015-ben nem volt, a fogyasztói árak az egész évet és minden árut tekintve 0,1 százalékkal csökkentek. Azt viszont a KSH kiemelte, hogy

az inflációt főleg az üzemanyagok árának csökkenése húzta le: ezek figyelembevétele nélkül 1 százalék körüli átlagos áremelkedést kapnánk.

2015-ben az élelmiszerárak 0,9 százalékkal növekedtek, bár a csoporton belül jelentősek a különbségek.

A KSH arra is emlékeztet, hogy a nyugdíjasok esetében a fogyasztói árak 2015-ben 0,4 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest, mivel e csoport kevesebbet fogyaszt például üzemanyagból, mint az átlag magyar. A nyugdíjasok szervezetei épp erre hivatkozva tiltakoznak a 2017-re tervezett 0,9 százalékos, vagyis az inflációval megegyező mértékű nyugdíjemelés ellen.

Csak az üzemanyagok miatt nem volt infláció Forrás: Getty Images/2008 /Cameron Spencer

Tanulni, tanulni, tanulni

A fizetésekre visszatérve, megéri tanulni: 2014-ben a legmagasabb, egyetemi végzettséggel rendelkezők átlagos fizetése 3,5-szöröse volt azokénak, akik csak általánost végeztek. (Egyébként a statisztikák szerint a magasabb végzettséggel rendelkezők gyorsabban is találnak állást.)

Szerencsére a KSH szerint a 2011-es népszámlálás óta emelkedett a magyarok iskolázottsági szintje: a legalább érettségivel rendelkezők aránya 2015-ben közel 56 százalék volt – ezen belül a diplomások a 25–64 éves népesség 24 százalékát tették ki –, miközben a legfeljebb alapfokú végzettségűek aránya (17 százalék) csökkent.

Egyre kevesebben tanulnak

Kevésbé szerencsés, hogy a 2015/2016-os tanévben összesen 1 millió 888 ezren jártak iskolába (a köz- és felsőoktatásba együtt).

Ez 2014-hez képest 2 százalékos, 2010-hez képest 11 százalékos csökkenés.

A KSH szerint az iskolába járók számának csökkenését egyrészt a felsőoktatás 2000-es évek végén tapasztalt boomja magyarázza (jóval többen tanultak tovább, mint korábban, ez esik most vissza), másrészt a kormányzati intézkedések. A felsőoktatásban tanulók száma hat év alatt 18 százalékkal esett vissza.

Máshol próbáltak szerencsét

Végezetül, de nem utolsósorban, meg kell említeni azokat, akik már nincsenek közöttünk. A KSH szerint az adminisztratív nyilvántartásokból az látszik, hogy 2015-ben 32 850 magyar állampolgár távozott legalább egy évre külföldre, 4,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

Az EU-tagállamok adatai szerint 2015 elején 370 ezer magyar állampolgár élt európai országokban,

48 ezer fővel több az előző évinél: 41 százalékuk Németországban, 23 százalékuk az Egyesült Királyságban, 15 százalékuk Ausztriában.