Hatalmas változás jön a patikákban

Az étrend-kiegészítő tabletták, melyeket egyre több sportoló fogyaszt

Még biztonságosabbak lesznek a magyar gyógyszertárak, mivel csak olyan étrend-kiegészítőt forgalmazhatnak, amiben nem lehet olyan hatóanyag, ami nem természetes alapanyagot tartalmaz. Magyarországon még nem történt nagy baj étrend-kiegészítő miatt, de tavaly egy angol nő egy fogyókúrás szer miatt meghalt. 

Azokkal a termékekkel van a legnagyobb gond, amik olyan hatást váltanak ki, amit egy étrend-kiegészítő nem tudhat. Ilyenek például

a fogyasztószerek és a potencianövelők

– mondta az Origónak Bérci István, a Magyarországi Étrend-kiegészítők Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) elnöke.

Új követelményrendszer jön

Nincs olyan természetes anyag, ami azt tudná, amit egyes potencianövelő készítmények állítanak magukról. Vagyis ha egy terméket úgy hirdetnek, hogy csak természetes dolgot tartalmaz, és fél órával az aktus előtt kell bevenni, és tökéletesen működik, akkor

kezdjünk gyanakodni.

Amelyik gyártó ezt állítja termékéről, az szinte biztos, hogy tartalmaz valamilyen szintetikus hatóanyagot. És ilyen esetben, ha olyan készítményt terjesztenek, ami gyógyszerhatóanyagot tartalmaz, az gyógyszerhamisításnak számít. Előfordult, hogy ilyen készítmény a magyarországi gyógyszertárakban is kapható volt.

Az étrend-kiegészítő tabletták piaca még a válság idején is bővült Fotó: MTI/Balaton József

Mivel a gyógyszerész abban érdekelt, hogy minél nagyobb forgalma legyen, ezért nemcsak nagykereskedőtől vásárolt, hanem egyéb forrásokból is. Az új követelményrendszer bevezetésének a lényege, hogy

a gyógyszertárakat teljesen biztonságos hellyé tegyük,

a gyógyszertár eddig is egy bizalmi hely volt – mondta a MÉKISZ elnöke.

A legfrissebb adatok szerint a magyar fogyasztók

az étrend-kiegészítők több mint egyharmadát patikán kívül szerzik be.

Miután Magyarország belépett az Európai Unióba, a korábbi engedélyezési eljárást olyan rendszer váltotta fel, amely mindössze egyetlen bejelentési kötelezettséggel jár, így könnyebben és gyorsabban lehet termékeket piacra juttatni.

Egyre gyakrabban jelennek meg a forgalomban a nem megfelelő minőségű, nem biztonságos termékek, köztük étrend-kiegészítők és tápszer-kiegészítők is. Az új követelményrendszer kialakítását a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) koordinálta a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége, a Magyar Gyógyszerészi Kamara, a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete és a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége részvételével. Az önszabályozó rendszert az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet is támogatja.

Egészségkárosodás hamis szerek miatt

Magyarországon még senki nem szenvedett komolyabb egészségkárosodást hamis szerek miatt, de külföldön voltak problémák főleg fogyasztószerekkel. Éppen egy évvel ezelőtt írtunk az Origón arról, hogy egy Angliában élő nő súlyproblémákkal küzdött, karcsúságra vágyott. Annyira jól sikerült a fogyókúrája, hogy az Interpol is beszámolt a haláláról. Egy másik fogyni vágyó francia duci egészségkárosodással megúszta a fogyókúrát. Mindketten egy dinitrofenol nevű szertől várták a megoldást súlyproblémáikra.

Zacher Gábor toxikológus az Origónak akkor elmondta, a szer a szervezet anyagcseréjét jelentősen felgyorsítja. A dinitrofenolt szedőknél magas láz és szapora szívműködés jelentkezik, majd beáll a halál.

Véget vetnek a bizalmi elvnek

Az étrend-kiegészítők világának szabályozása hozzájárul a gyógyszerekbe vetett bizalom erősítéséhez is, mondta Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnöke.

Alapvető különbség van a gyógyszerek és az étrend-kiegészítők között.

Egy gyógyszer csak úgy kerülhet forgalomba, ha a hatóság a forgalomba hozatalát engedélyezte. A készítmény egy nagyon szigorúan ellenőrzött láncon keresztül tud eljutni a fogyasztókhoz, ahol a gyógyszergyártóknak, a kereskedőknek és a gyógyszertáraknak is külön engedélyre van szükségük.

Az étrend-kiegészítők világa egészen máshogy szabályozott, ami az európai uniós előírások miatt van így. Magyarország is ezt a szabályozási technikát vette át, ez pedig

a bizalmi elvre épül

- mondta Ilku Lívia, aki Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítási munkacsoportjának is a vezetője.

A biztonságos étrend-kiegészítőket forgalmazó patikákat megjelölik Thinkstock

Ha egy beteg egy vitamint vesz a patikában, arról nem tudja, hogy gyógyszer vagy étrend-kiegészítő. Egy dolog nagyon fontos, hogy a betegeket biztonságos készítményeket vásárolhassanak.

A magyarok évente

35 milliárd forintot költenek étrend-kiegészítőkre,

ezeket főleg patikákban és drogériákban vásárolják. A leggyakrabban a középkorú nők vesznek családtagjaiknak vagy maguknak vitaminokat. Évente egy ember 3 ezer forintot költ e célra. E termékek forgalma évi 8-10 százalékkal nő, még a válságidőben sem csökkent.

Aki egy étrend-kiegészítőt akart eddig forgalomba hozni, annak be kellett jegyeztetnie a terméket, bizonyos információkat értelemszerűen közölni kellett róla, de azt, hogy a papírra mit írtak le, és ténylegesen a termékben mi van, ez nem minden esetben egyezett meg.

Az elmúlt 20 évben nem fordult elő a gyógyszertárak zárt rendszerében hamis gyógyszer – mondta Küttel Sándor, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnöke. „Az a célunk, hogy a jövőben se történjen ilyen” - tette hozzá.

A biztonságos termék jelölést kap

„Tervezzük, hogy valamilyen jelölés szerepeljen azokon a termékeken, amik biztonságosak, és felmerült a gyógyszerészkamara részéről az is, hogy azokat a patikákat is jelöljék meg, amelyek csatlakoztak ehhez a rendszerhez, ami csak biztonságos étrend-kiegészítőket forgalmaz” – mondta Bérci István.

Évente 35 milliárd forintot költünk étrend-kiegészítőkre Thinkstock

Az étrend-kiegészítők ellenőrzésével kapcsolatban jogszabályváltozásra is szükség lesz, hogy csak olyan termék kerülhessen forgalomba, amit akkreditált laboratóriumban bevizsgáltak.