A jegybanki kamatcsökkentések és az Önfinanszírozási program jelentősen hozzájárult az állampapír-piaci hozamok csökkenéséhez, és ennek hatására
az államháztartás kamatkiadásai 2013 és 2017 között várhatóan a GDP 1,4 százalékával mérséklődnek.
Az MNB monetáris politikája, amelynek során a Monetáris Tanács a jegybank elsődleges céljának megfelelően a hazai inflációs folyamatokat tartotta szem előtt, az állampapír-piaci hozamokra költségvetési szempontból kedvezően hatott. Az adósság fokozatos átárazódásának következtében a kamatkiadások több éven keresztül mérséklődnek, és a csökkenés üteme a következő két évben is dinamikus maradhat.
A csökkenő kamatkiadások tükröződnek a 2017. évi költségvetési törvényjavaslatban és a 2016-2020-as évekre vonatkozó Konvergencia Programban is. Az eredményszemléletű kamatkiadások GDP-arányosan és nominálisan is csökkenő trendet mutatnak a 2017-es költségvetés alapján. A költségvetésben szereplő 1010 milliárd forintos nettó eredményszemléletű kamatkiadás nominálisan mintegy
100 milliárd forintos kamatmegtakarítást
jelent a 2015-ös kamatkiadásokhoz viszonyítva, amely a GDP érdemi növekedése miatt GDP-arányosan - a pénzforgalmi kiadáshoz hasonlóan - mintegy 0,5 százalékpontos mérséklődésnek felel meg.
A csökkenő kamatkiadások lehetővé tették, hogy úgy csökkenjen az adóterhelés, hogy közben ne emelkedjen a költségvetés hiánya.
A kamatkiadások mérséklődése fedezetet nyújthatott többek között a kedvezményes áfakulcsok kiterjesztésére és a családi adókedvezmény növelésére.
Hosszú távon a GDP-arányos kamatkiadások majdnem megfeleződhetnek a 2013. évi értékhez képest. A bruttó állami kamatkiadások hosszú távon a GDP 2,3 százalékára mérséklődhetnek, azaz a jelenlegi alapkamat mellett
az államháztartás éves kamatmegtakarítása 2013-hoz képest a GDP 2,0 százaléka lehet.
A frissen megjelent Konvergencia Program a 2015-ben lejjebb tolódó hozam-görbe miatt az egy évvel korábbinál alacsonyabb kamatkiadásokkal számol a teljes horizonton. A kamatkiadások így
a Konvergencia Program szerint 2020-ra a GDP 2,3 százalékára mérséklődnek
a 2013-as és azt megelőző 4 százalék körüli értékről.
Az alacsony állampapír-piaci hozamok miatt az államháztartás kamatmegtakarítása 2015-ben mintegy 300 milliárd forint lehetett, 2017-ben pedig több mint 500 milliárd forint a korábbi magas hozamok mellett becsült kiadásokhoz viszonyítva. Az állampapír-piaci hozamok csökkenését jelentős mértékben támogatta a jegybanki kamatcsökkentések és az Önfinanszírozási program.
Az alacsony hozamok tartós fennmaradása esetén az adósság fokozatos átárazódása miatt az éves kamatmegtakarítás mértéke tovább nőhet. A korábbi monetáris politika ugyanakkor kedvezőtlenül hatott a kamatkiadásokra, mert hozzájárult az állampapír-piaci hozamok magas szintjének fennmaradásához, mely 100 bázispontonként mintegy 100 milliárd forinttal növelte a költségvetés kamatkiadásait.
Az Európai Bizottság prognózisa szerint az EU-n belül hazánkban mérséklődhet legnagyobb mértékben az államháztartás eredményszemléletű kamatkiadása. A hozamkörnyezet a világon mindenhol alacsony, és az elmúlt években csökkenést mutatott a legnagyobb jegybankok monetáris lazítási programjaival párhuzamosan, mégis Magyarország esetében valósulhat meg a legnagyobb csökkenés az államháztartás kamatkiadásainak tekintetében.
Az önmagában is jelentős mérséklődés különösen azért figyelemre méltó, mert ugyanebben az időszakban Magyarország lényegében teljes egészében piaci - és mindinkább belföldi - finanszírozásra tért át.
A cikk írója, Kicsák Gergely a Magyar Nemzeti Bank szakértője.