Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta, hogy milyen gazdasági lépéseket javasol a tagállamok kormányainak 2016-ra és 2017-re.
A Magyarországgal foglalkozó dokumentumban azt írják, nagy a hiánycéltól való jelentős eltérés kockázata, ezért a kormánynak 2016-ban a GDP 0,3 százalékára, 2017-ben pedig a GDP 0,7 százalékára rúgó
kiigazítást (magyarul spórolást) kellene végrehajtania.
Vagy strukturális reformokat kellene bevezetnie.
A Bizottság szerint a kormánynak csökkentenie kellene a szektoriális különadókat, és csökkentenie kellene az alacsony keresetűek adóékét.
A Bizottság azt javasolja, hogy
a kormány javítsa az átláthatóságot, növelje a versenyt a közbeszerzéseken, és úgy általában erősítse a korrupcióellenes intézményrendszert.
A szolgáltatói szektorban és a kiskereskedelemben a kormánynak javítania kellene a szabályozói környezeten, lazítania kellene a korlátozásokon, és biztosítania kellene a kiszámíthatóságot.
A Bizottság szerint a közmunkásokat az elsődleges munkaerőpiacra kellene terelni, a szociális juttatások és a munkanélküli segély hozzáférhetőségét javítani kellene.
A hátrányos helyzetű csoportok (különösen a romák) oktatáshoz való hozzáférését is javítani kellene,
és általában tenni kellene azért, hogy többen szerezzenek végzettséget.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben reagált a Bizottság javaslataira. "A Bizottság számszerű költségvetési kiigazítási javaslatával kapcsolatban az álláspontunk, hogy a kormány az elmúlt években is fegyelmezett költségvetési politikát folytatott, és rendre teljesítette a kitűzött célokat.
Ezt jelzi az államadóság GDP-hez viszonyított arányának folyamatos csökkenése is.
A tárca szerint "a Bizottság ma nyilvánosságra hozott országspecifikus ajánlásaiban megfogalmazott gazdaságpolitikai célok többsége a magyar kormányéval megegyezik, lényegesen kevesebb számú és a konkrét beavatkozási javaslatok helyett általános stratégiai irányokat tartalmaz.
Az ajánlások a korábbi évekhez képest kiegyensúlyozottabbak,