Termesztik, de nem eszik a magyarok a spárgát

Egyre többen foglalkoznak Magyarországon spárgatermesztéssel, a spárga termőterülete évről évre folyamatosan nő: míg 2014-ben összesen 1200 hektáron foglalkoztak a növény termesztésével, mostanra az összterület nagysága meghaladja az 1400 hektárt.

Az idén márciusban indult ültetvénytelepítési támogatáshoz a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Fruitveb) eddig 40 hektárra adott ki igazolást a termőhelyi alkalmasságról - közölte a Magyar Idők.

Magyarország a hetedik legnagyobb spárgaexportőr az EU-ban Forrás: Ács Bori

Enélkül nem kaphatnak támogatást a termelők, de mivel nem mindenki pályázik, a termőterület bővülésének dinamikája ennél is nagyobb - mondta a lapnak a Fruit­veb alelnöke. Gubacsi Zoltán úgy véli: "bár a spárga költségigényes növény, a stabil és egyre bővülő kereslet miatt megéri a termesztésével foglalkozni".

A napilap azt írja: bár a belső fogyasztás is folyamatosan nő,

a Magyarországon megtermelt spárga nyolcvan százaléka a külpiacokra kerül.

A legfontosabb exportpartner Németország és a skandináv államok, de kisebb mennyiséget Ausztriába és Svájcba is szállítanak.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint a friss vagy hűtött spárga külkereskedelmi aktívuma 2,15 milliárd forintot tett ki 2015-ben. Magyarország ezzel a hetedik legnagyobb spárgaexportőr a tagországok sorában - írta a Magyar Idők.