EKB: gazdasági összeomlást okozhatnak a populista pártok

The candidat of the far-right Freedom Party (FPOe) Norbert Hofer drops his ballot at the polling station at the first round of Austrian President elections on April 24, 2016 in Pinkafeld, some 120 kilometers south of Vienna. Austria's two main centrist ruling parties are set for a bloody nose in the presidential election at the hands of the far-right and the Greens two years before a general election. / AFP PHOTO / Dieter Nagl

Európa pénzügyi stabilitását fenyegetik a radkiális pártok - figyelmzetetett az Európai Központi Bank (EKB). Az európai jegybank rendszeres, Financial Stability Review (Jelentés a pénzügyi stabilitásról) című kiadványa legújabb számában arról írt, hogy az euroszkeptikus pártok megerősödése az eurózóna országaiban politikai instabilitást okoz, amik az euró árfolyamát is veszélyeztetik.

A jelentésnek különös aktualitást ad a hétfőn lezárult osztrák elnökválasztás - írja a QZ.com - ahol Norbert Hofer, a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt jelöltje csupán a szavazatok 0,6 százalékával maradt alul a győztes Alexander Van der Bellen zöldpárti politikussal szemben.

Norbert Hoger, a Szabadságpárt elnökjelöltje: hajszálon múlott a győzelem Forrás: AFP/Dieter Nagl

Bal- és jobboldalon is

A gyűjtőnéven populistának nevezett pártok, azaz viszonylag új, általában jobboldali, establishment-, és bevándorlás-ellenes, és hangsúlyozottan euroszkeptikus formációk nemcsak Ausztriában erősödtek meg. Németországban, Franciaországban és Dániában a radikáis jobboldal pártjai főleg a menekültválság tematizálásával tudtak új szavazókat megnyerni. Görögországban és Spanyolországban pedig a radikális baloldali, főként

a megszorítások ellen tiltakozó, szintén euroszkeptikus pártok erősödtek meg.

Az EKB szerint a Sziriza politikája és a görög adósságválság jól mutatja, milyen eredménye lehet annak, ha máshol is hatalomra kerülnek az euroszkeptikus pártok.

A politikai kockázat szinte minden, az eurozónához tartozó országban nőtt az elmúlt években,

ami aláaknázhatja több szükséges pénzügyi és strukturális reform bevezetését" - írják.

Szerintük ez a politikai bizonytalanság "megfertőzheti az eurozónát, sőt, annak széteséséhez vezethet." A QZ.com szerint ezt a folyamatot felgyorsíthatja, ha Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból, ez szerintük dominó-effektust indíthat el az eurózóna országaiban, ahol szintén a lakosság jelentős része véli úgy, jobb lenne az országuknak az EU-n kívül.

Igaz, a brit kilépésre a legutóbbi felmérések szerint kicsi az esély:

a Telegraph közvélemény-kutatása szerint a részvételüket biztosra mondó választók 55 százaléka támogatja Nagy-Britannia további EU-tagságát, míg a kilépésre csak 42 százalék szavazna.