A forgalom folyamatos növekedése harmincharmadik hónapja, 2013 közepe óta tart. A nyers adat szerint a forgalom növekedési dinamikája a februári 6,7-ről 5,5 százalékra mérséklődött.
A kiigazított és a nyers adat közötti eltérést a húsvéthatás okozta.
Az előző hónaphoz mért lassulást az élelmiszerek és az üzemanyagok fogyasztásának lefékeződése okozta. Az élelmiszerek naptárhatással korrigált forgalma márciusban 1,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a februári 4,9 százalékos növekedés után. A húsvéthatást mutatja, hogy a nyers adat szerint a növekedés változatlanul 4,9 százalékos volt.
Az üzemanyag-fogyasztás éves növekedési üteme 9,1 százalékról 5,0 százalékosra mérséklődött.
A nem élelmiszer jellegű termékek eladási volumene márciusban 7,6 százalékos növekedést mutatott. Ezen belül a csomagküldő és internetes áruházak forgalma táplálta a bővülést 55,1 százalékos növekedéssel.
Az átlagosnál kisebb növekedést mutatott a bútorok és műszaki cikkek forgalma (3,1 százalék) a könyvek, számítástechnikai és egyéb iparcikkek eladása (3,9 százalék), a használt cikkek értékesítése (3,5 százalék). Egyedül a gyógyszerek és gyógyászati termékek értékesítése közelítette meg a csoport átlagát 7,4 százalékos növekedéssel, az illatszerek eladási volumene a februári 13,7 százalékos növekedéssel szemben 4,7 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz hasonlítva.
Az első negyedévben 4,7, a naptárhatástól megtisztított adat szerint
4,3 százalékos volt a kiskereskedelmi forgalom növekedése
- közölte a KSH.
2010 óta a kiskereskedelmi forgalom 15,1 százalékkal erősödött Magyarországon, amely jelentősen meghaladta az Európai Unió növekedését (6,5 százalék), és a régiós országok között is előkelő helyet foglal el – írja a KSH-adatra reagálva a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Az NGM várakozása szerint az év során tartósan magas maradhat a növekedés üteme a foglalkoztatás bővülésével párosuló dinamikus béremelkedésnek, az alacsony inflációnak és a személyijövedelemadó-csökkentésnek köszönhetően.