A vásárlók és pár kulcságazat mentheti meg a kormány tervét

vásárlás
New York, 2008. december 23. Az egyik New York-i Toys R Us játékáruházban vásárolnak karácsonyi ajándékot az emberek 2008. december 23-án. (MTI/EPA/Justin Lane)
Vágólapra másolva!
A kormánynak a járműipar, a fogyasztás és az építőipar mellett a szerencsére is szüksége lesz ahhoz, hogy meglegyen az idén a 3 százalékos gazdasági növekedés. Több ágazatban ugyanakkor maradtak még tartalékok, így nincs kizárva, hogy bejön a kormány várakozása, mindenesetre a cél eléréséhez nagy hajrára lesz szükség, és persze uniós forrásokra.
Vágólapra másolva!

Nem volt semmilyen válságértekezlet a gazdasági növekedésről – cáfolta a múlt csütörtöki Kormányinfón Lázár János az erről szóló híreket. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint

azért nem volt ilyen értekezlet, mert a gazdaság 0,9 százalékkal nőtt

az első negyedévben. Igaz, a bővülés mértéke kisebb volt, mint tavaly ilyenkor.

Éves összevetésben valóban nőtt Magyarország bruttó hazai terméke (GDP), de az előző három hónaphoz képest 2012 után ismét zsugorodott a gazdaság. Ugyanis – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint – az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal csökkent a GDP, derült ki a Központi Statisztikai Hivatal május közepén közzétett adataiból.

„A gazdaság növekedett, az a kérdés, hogy mennyivel, és a különbségnek mi az oka” – jelentette ki Lázár János. Mint mondta, erről tárgyaltak a kormányülésen is, több miniszterrel külön is beszéltek az okokról, de nem jutottak túl azon, ami megjelent a szaksajtóban:

  • a járműipar,
  • a fogyasztás, illetve
  • az uniós források kifizetésének üteme.

Az egyeztetések tehát arról szóltak, hogy a fentiek milyen mértékben és irányban befolyásolták a növekedést. Lázár János szerint

nem válságmegbeszéléseket tartottak, mert a növekedésre vonatkozó éves előrejelzést nem módosították,

hiszen továbbra is 3 százalék körüli növekedést várnak.

A tárcavezető szerint „baj akkor lenne, ha csökkenne a foglalkoztatottság”,

ezzel szemben az 140 ezerrel nőtt az első negyedévben.

Elemzők szerint a Lázár János által említett „okokban” még vannak tartalékok, így ha a 3 százalékos növekedés nem is jön össze az idén, előreláthatóan valahol 2 és 3 százalék közötti idei növekedésre van kilátás.

Lázár János három területet emelt ki Fotó: Polyák Attila - Origo

1. A járműipar

A miniszter nem véletlenül említette először az autóipart a Kormányinfón, hiszen az adja a hazai ipari termelés közel negyedét – ezért a nagy gyárak kisebb leállásait is alaposan megérzi a hazai gazdaság.

A járműipar valószínűleg nem százszázalékos kapacitással működött az év elején, ennek pedig az az oka, hogy több nagy autógyárban a modellfrissítések miatt átmenetileg visszaeshetett a termelés. Győrben és Kecskeméten is volt egy kisebb ráncfelvarrás néhány típuson, azonban miután ez megtörtént, az újabb megrendeléseknek köszönhetően a kormány ismét bizakodhat abban, hogy a járműipar újra a GDP húzóereje lesz.

2. A fogyasztás

Nem csak a foglalkoztatottság bővült az első negyedévben, de a bérek is jelentősen nőttek – mindkettő ellentmond az első negyedéves GDP-visszaesésnek.

Márciusban több mint 8 százalékkal nőttek a nettó bérek,

több szektorban pedig két számjegyű volt az emelkedés, ez pedig megtolhatja a fogyasztást, ami egy jelentős bővüléssel a GDP-t is megnyomná.

3. Az uniós források kifizetésének üteme

Részben az okozta az első negyedéves visszaesést, hogy

kifutottak tavaly év végén az előző ciklus lehívásai,

míg az új uniós költségvetési ciklus pályázatai még nem pörögtek fel – a hazai beruházásoknak pedig az európai uniós források a motorja. Amint újra megnyílik majd az uniós pénzcsap, az szintén jótékonyan fog hatni a magyar növekedésre.

A fogyasztás növekedésében is sok elemző bízik Forrás: MTI/Justin Lane

Nagyon kevés új lakás épül

Ezek mellett ott vannak még a lakásberuházások is, amikre jótékony hatással lesz a családok otthonteremtési támogatása, a csok és a lakásáfa-csökkentés. Az első negyedévben ugyan 10,5 százalékkal kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban, viszont a kiadott építési engedélyek száma megduplázódott.

A lakásépítésekben tehát bőven maradtak még tartalékok,

ráadásul az ingatlanpiacot nem csak az új lakások építése húzhatja majd, hiszen az elmúlt időszakban megmozdult valami az irodaházak és a szállodák piacán is.

2015-ben egyébként mindössze 7612 új lakás épült, ami 9 százalékos csökkenést jelent még 2014-hez képest is, derült ki a KSH adataiból. Összehasonlításképpen tíz évvel ezelőtt még több mint 40 ezer új lakás épült évente.

A vártnál gyengébb első negyedéves GDP-adatok ellenére

sem a jegybank, sem a kormány nem módosította az idei prognózisát,

azaz továbbra is 3 százalék környékére várják a 2016-os növekedést.

– mondta az Origónak Samu János, a Concorde Értékpapír elemzési üzletágának vezetője, aki szerint 2 százalék körüli lehet a növekedés mértéke. Azonban már ehhez is az kell, hogy a hátralévő időszakban bőven 2 százalék feletti negyedéves növekedési ütem legyen – ehhez pedig adottak a feltételek.

Az első negyedéves gyengébb GDP-adat, a lassulás Samu János szerint az építőipar beszakadásának köszönhető.

Az építőipar ugyanis az év első három hónapjában gyalázatos adatokat mutatott, ami az alábbi grafikonon is jól kivehető.

Épp az építőipar azonban az egyik olyan ágazat, amelyikben – már csak a pocsék évkezdet miatt is – bőven maradtak tartalékok. Samu János szerint a kormány három tényezőben is bizakodhat, ami az építőipart segíti:

  • vannak nagyobb projektek, amik még az idén el fognak indulni, elsősorban uniós támogatásokból,
  • a kormány viszonylag sok pénzt szán a költségvetésből infrastrukturális fejlesztések támogatására, finanszírozására,
  • részben költségvetési, nagyobb részben pedig privát forrásból a lakásépítések bővülése várható.

Ha ezeket összerakjuk, akkor ebben az elemző szerint van akkora dinamika, ami ezt az első negyedéves építőipari teljesítményt is megfordíthatja, sőt, akár pluszba is fordíthatja.

A lakásépítésekben még maradtak tartalékok Fotó: Szabó Gábor - Origo

Samu János az építőipar mellett a lakossági fogyasztás dinamikáját emelte ki, mint lehetséges növekedési tartalékot. Szerinte, ha fennmarad a fogyasztás bővülésének dinamikája, akkor a következő negyedévekben gyorsabb GDP-növekedési adatok lesznek.

Ha minden összejön, akkor akár a 3 százalékos növekedés is meglehet.

„Csak ehhez nagyon nagy hajrá kell a következő negyedévekben, ami egyelőre azért nem tűnik reálisnak.”

A mezőgazdaság még mindig komoly bizonytalansági tényező, tavaly körülbelül fél százalékkal vetette vissza a teljes éves növekedési dinamikát. Az elemző szerint, ha ez visszamenne a tavalyelőtti szintre, az egy komoly segítség lenne a növekedésre nézve. A mezőgazdaság így egy erős tartaléka lehet a növekedésnek, ha az időjárás is megfelelően alakul.

Az elemzők 2-3 százalékos növekedést várnak

– mondta az Origónak Török Zoltán, miután a KSH közölte az első negyedéves GDP-adatokat. Az ugyanis nem újdonság, hogy az idén lassul a növekedés üteme. Szerinte inkább a 2 százalékhoz lesz közelebb a GDP-bővülés, nem pedig a 3-hoz,

egész pontosan 2,2 százalékos növekedést vár.

Ehhez azonban a következő negyedévekben jelentősen gyorsulnia kell a növekedésnek, amire Török szerint is megvan a lehetőség.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az uniós források és az állami költekezés nélkül, egy döglődő építőiparral a GDP nem tud jelentősebben bővülni. Ehhez hozzájött még a gyengélkedő autóipari termelés is. Az elemző szerint ezeket a lakossági fogyasztás messze nem tudta ellensúlyozni. Németh Dávid korábban az Origónak azt mondta, hogy a következő negyedévek javulásával

körülbelül 2 százalékkal bővülhet 2016-ban a gazdaság,

ugyanis úgy látja, hogy a lakossági fogyasztás bővülésében még van potenciál, mert

  • csökken a munkanélküliség,
  • nőnek a bérek,
  • valamint alacsony a kamatkörnyezet.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az adatok publikálását követően azt közölte, hogy átmeneti lehetett a GDP első negyedéves fékeződése, a következő negyedévekben újra gyorsul a növekedés. A Takarékbanknál 2016-ban

2,5 százalékos gazdasági növekedésre számítanak.