NGM: A második félévben felpörög a gazdaság

2016.06.01. 11:37

A kormány prognózisához hasonlóan látja friss jelentésében a magyar költségvetési folyamatokat és az infláció alakulását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, a növekedés rövid távú megítélésében viszont eltér a nemzetközi szervezet és a magyar kabinet álláspontja - mondta Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára az OECD legfrissebb országjelentését kommentálva.

Közölte: az OECD a 2016-ra vonatkozó növekedési előrejelzését 1,6 százalékra mérsékelte, kifejezetten átmenetinek minősítve az év első negyedében tapasztalható lassulást. Ennek megfelelően - az év második felében már megjelenő növekedési gyorsulásra utalva -

a 2017-es várakozását 3,1 százalékra emelte, ami megegyezik a konvergenciaprogramban szereplő prognózissal

- hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Hornung Ágnes hozzátette: az OECD a gyengébb első negyedéves adatokkal magyarázza az idei GDP-előrejelzésének csökkentését, ugyanakkor

az elemzés is utal az uniós források felhasználásának ciklikusságára.

A magyar kormány úgy látja, hogy a kifizetések az év hátralévő részében jelentősen felgyorsulnak, és beindul a lakásépítési program is, amely lökést ad az építőiparnak, a beruházásoknak és a gazdasági növekedésnek - hangsúlyozta az államtitkár. Az építőipar bővülő teljesítményét vetítik előre a dinamikusan növekvő új megrendelések, illetve a magas kapacitáskihasználtság is - tette hozzá.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterForrás: MTI/Marjai János

Kifejtette, emellett a feldolgozóipari rendelésállomány előző évinél is magasabb szintje az ipar erősödését jelzi. Az első negyedévben a téli leállások és a különböző technikai problémák hatására az autóipar visszahúzta a növekedést, ezek megszűntével a szektor várhatóan visszanyeri a tavalyi évre jellemző lendületét, ami az eredeti előrejelzéseknek megfelelően segíti a következő negyedévek növekedését.

Az OECD elismerően szól

a kedvező munkapiaci folyamatokról, a bővülő foglalkoztatottságról és a rekordalacsony munkanélküliségről

- folytatta Hornung Ágnes. A lakosság dinamikusan növekvő reáljövedelme a fogyasztást támogatja, ezt támasztja alá az emelkedő lakossági bizalmi index is - fűzte hozzá.

Közölte, a fiskális folyamatokat az OECD lényegében a kormánnyal egyező módon értékeli, 2016-ra 1,9 százalékos, 2017-re 2,6 százalékos hiányt jeleznek előre, míg a konvergenciaprogram 1,9 százalékos, illetve 2,4 százalékos deficittel számol. Az inflációs pályát is hasonlóan látja az OECD és a kormány: 2016-17-re 0,1, illetve 1,7 százalékos mérsékelt inflációval számolnak, a kabinet várakozása 0,4, illetve 0,9 százalék.

Hornung Ágnes elmondta: a kormány álláspontja, hogy bár a költségvetési folyamatokat és az infláció alakulását a kormány prognózisához igen hasonló módon látja az OECD, a szervezet nem kellő súllyal vette figyelembe a következő negyedévekben várható kedvező folyamatok hatását az egész éves növekedésre. A kormány várakozása szerint erős növekedési korrekció várható,

az első negyedévi teljesítményt visszafogó hatások megszűnnek, és helyükbe a növekedést gyorsító tényezők lépnek

- összegezte az államtitkár. 2016 második félében, a kormány prognózisának megfelelően, a magyar gazdaság növekedése ismét dinamikussá válhat - tette hozzá.

Az OECD jelentősen rontott a kilátásokon

Jelentősen rontotta Magyarország idei gazdasági növekedésével kapcsolatos előrejelzését az OECD, amely változatlanul hagyta a jövő évi GDP-bővüléssel kapcsolatos becslését.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet szerdán ismertetett országjelentésében egyebek között az szerepel, hogy idén 1,6 százalékkal nő a magyar hazai össztermék (GDP) a tavaly novemberben várt 2,4 százalék helyett. A párizsi székhelyű szervezet továbbra is 3,1 százalékos GDP-bővüléssel számol jövőre.

Az OECD 1,9 százalékos idei GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol, ugyanúgy, mint novemberben.

A várható jövő évi deficitet 1,5 százalékról 2,6 százalékra változtatta.

A jelentés összeállítói az idei várható inflációt a novemberben becsült 2,2 százalékról 0,1 százalékra, a jövő évit 2,7 százalékról 1,7 százalékra módosították.

Az OECD szerint a GDP-arányos államadósság a novemberben várt 74,6 százalék helyett 74,3 százalékra csökken, jövőre 73,3 százalék lesz a tavaly becsült 72 százalék helyett.

A jelentés az idei gazdasági növekedés lassulását az állami beruházások csökkenésével indokolta, amit az EU szerkezeti alapjainak lassúbb beérkezése okoz, jövőre viszont már újra nagyobb ütemre kapcsol a gazdaság.

A dokumentum szerint szilárd marad a lakossági kereslet, a foglalkoztatás tovább bővül.

A közmunkaprogramot (amelynek költsége a GDP fél százalékpontja) fokozatosan le kellene építeni, ahogy növekednek a foglalkoztatási lehetőségek a magánszektorban - írták.

A jelentés szerint az infláció növekedésével

a jegybanknak lehet, hogy semlegesebb monetáris politika felé kellene elmozdulnia 2017 végéig.

A globális gazdaági válság óta alacsony a termelékenység növekedése. Átfogó szerkezeti reformokra van szükség a versenyképesebb vállalatok és megfelelően felkészített munkaerő kialakulása érdekében. Csökkenteni kell az adminisztrációs terheket, és jobban kell használni a szabályozási vizsgálatokat az átláthatóság, a stabilitás és a jogszabályalkotási folyamatok javítása érdekében - áll a szövegben.