A magyar válogatottra még kíváncsiak a szurkolók

2016.06.14. 12:15

Azerbajdzsán, Ciprus, Kazahsztán – néhány egzotikus, futballnemzetnek egyáltalán nem nevezhető ország, ahol átlagosan ugyanannyian járnak meccsre, mint Magyarországon. Már minden jelentősebb bajnokság véget ért, elkezdődött az Európa-bajnokság, kedden pedig 18 órától a magyar válogatott is bemutatkozik a kontinenstornán. Ennek apropóján megnéztük, hol mennyien kíváncsiak egy-egy hazai bajnokira. Az NB I adatai ugyanis lesújtóak, de talán egy sikeres Eb-szereplés ezen is javíthatna.

Ennyi ember egy jobbfajta családi ünnepségen is összejön, ez rettenetesen kevés” – mondta az Origónak Dénes Ferenc sportközgazdász azzal kapcsolatban, hogy a Transfermarkt adatai szerint átlagosan 2638-an, míg egy európai futballstatisztikákkal foglalkozó oldal szerint átlagosan 2879-en jártak NB I-es meccsekre a nemrég véget ért 2015–16-os bajnoki idényben.

Átlagosan 2-3 ezer ember lézeng a lelátókon

Forrás: MTI/Illyés Tibor

Az első Orbán-kormányban a sportért felelős helyettes államtitkárként dolgozó Dénes Ferenc szerint ez meg is kérdőjelezi az egész definícióját: hivatásos sportról ugyanis akkor beszélhetünk, amikor ez a profittermelés céljából történik.

Az átlagos nézőszámokat nézve a magyar NB I így helyezkedik a többi európai bajnoksághoz képest:

  • bolgár első osztály: 2234
  • török másodosztály: 2504
  • orosz másodosztály: 2548
  • finn első osztály: 2574
  • szerb első osztály: 2609
  • szlovák első osztály: 2666
  • horvát első osztály: 2668
  • ciprusi első osztály: 2690
  • azeri első osztály: 2739
  • magyar NB I: 2879
  • román első osztály: 3268
  • kazah első osztály: 3579
  • holland másodosztály: 3606
  • görög első osztály: 4287
  • angol negyedosztály: 4815

„Kétezer-valahányszáz: ez nem nézőszám” – mondta a szakértő, aki úgy látja, hogy ennek jelentős része inkább az elhivatottság miatt megy ki a meccsre, nem pedig a szórakozásért. Ezzel önmagában nincsen gond, hiszen a világon mindenhol a szurkolók többsége elhivatottságból jár meccsre, de máshol sok nézőt bevonz az is, hogy ez a sportág egyébként tud szórakoztatni is.

A kelet-közép-európai régiót nézve a fenti listán nem szereplő bajnokságok közül

  • az osztrák élvonalra 6434, 
  • a cseh első osztályra 5032, 
  • a lengyel első osztályra 8421, 
  • az ukrán élvonalra 5233, míg 
  • a szlovén első osztályra 1387 

átlagos nézőszám jutott a European-football-statistics.co.uk adatai szerint. A polgárháború sújtotta Ukrajnában egyébként néhány éve még több mint 10 ezer fős átlagos nézőszámok voltak. Tehát a magyar foci népszerűsége a régióban teljesen átlagosnak mondható, sőt, az európai szövetség rangsorában több előtte álló bajnokságnál is magasabb átlagnézőszámmal bír, hiszen az UEFA-koefficiens alapján a szlovák, a szerb és a horvát bajnokság is erősebb a magyarnál, ezek mégis kevesebb nézőt vonzanak. Az Eb-n a csoportellenfeleink közül is egyet verünk:

  • a portugál élvonalban átlagosan 10 867,
  • Ausztriában 6434, 
  • míg Izlandon 1107-en járnak meccsre.
Mennyi az annyi?
Cikkünkben attól most eltekintünk, hogy ezek az adatok mennyire valósak, hiszen az elmúlt idényben is kiderült, hogy olykor messze a bemondott szám alatt volt a valós nézőszám:
Kamuznak a klubok az NB I-es nézőszámokkal
> Rejtélyesen megduplázódott a Fradi-meccs nézőszáma

A szomszéd tehene is sovány, ettől a miénk nem lesz kövérebb” – mondta Dénes Ferenc arra a felvetésre, hogy a régióban is alacsonyak a nézőszámok. Az is igaz ugyanakkor, hogy ezekben az országokban a népesség is kisebb, például az országok lélekszámát is figyelembe véve a világon talán Feröer-szigeteken a legnépszerűbb a labdarúgás.

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Maga a labdarúgópálya viszont mindenhol ugyanakkora, így Feröeren, Magyarországon, vagy épp az Egyesült Államokban is. Az már más kérdés a sportközgazdász szerint, hogy milyen stadiont építünk a pálya köré. Viszont nagyobb, akár a 100 ezer fő befogadására is alkalmas stadiont szinte már sehol sem építenek, de már a 80 ezres arénák is egyre ritkábbak, néhány csapat – mint tette azt például az olasz Juventus is – már eleve kisebb stadionba költözne.

Töretlen a topbajnokságok népszerűsége

Az európai topbajnokságok közül a nézőszámokat vizsgálvatovábbra is a német Bundesliga a legerősebb, átlagosan egy német bajnokira több mint 43 ezren kíváncsiak. A németeket az angol Premier League (36 ezer), a spanyol La Liga (28 ezer), az olasz Serie A (22 ezer) és a francia Ligue 1 (20 ezer) követi.

Több mint 15 ezer nézővel rajtuk kívül még a holland élvonal (19 ezer) bír, de már szintén ebbe a kategóriába tartozik a német másodosztály (19 ezer) és az angol másodosztály (17,5 ezer) is.

Tarol a Bayern és a Dortmund

A kihasználtságot nézve a Premier League zárta a legjobban a 2015–16-os idényt: az angol bajnokikon a stadionok kihasználtsága átlagosan 95,9 százalék volt, 90 százalék alatt csak a Sunderland (88 százalék) és az Aston Villa (79 százalék) zárt. Telt házas mérkőzésből azonban nem Angliában volt a legtöbb, hanem Németországban, ahol a stadionok kihasználtsága „csak” 92,9 százalékos volt: a Premier League-ben 42 telt házas meccset rendeztek, a Bundesligában ezzel szemben 131-et.

A Bayern és a Dortmund hazai meccseire szinte lehetetlen bejutni

Forrás: AFP/Patrik Stollarz

Minden egyes német klub legalább két telt házas meccsel zárt, míg a két sztárcsapat, a Bayern München és a Borussia Dortmund meccseire gyakorlatilag lehetetlen bejutni: a bajnok bajorok összes meccse telt házas volt – ez 17 bajnokit jelent –, míg Dortmundban 16-szor adtak el minden jegyet.

A németeknél Dárdai Pál Herthája érte el a legrosszabb kihasználtságot: a Bundesligában egyébként a harmadik legnagyobb berlini Olympiastadion ugyanis 75 ezer férőhelyes, azonban átlagosan csak közel 50 ezren jártak ki a hazai meccsekre, ami 66,6 százalékos kihasználtságot jelent. Érdekes, de a Hertha nézőszáma az előző szezonhoz képest is csökkent 1 százalékkal, pedig Dárdai csapata kifejezetten jó szezont tudhat maga mögött, sokáig a bronzéremben is bizakodhattak a berlini drukkerek.

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Nincs rendben

„Ez a 2000-es szám olyan kevés, hogy erre nem lehet futballt bazírozni” – mondta a magyar adatról Dénes Ferenc. Ezt egyébként szerinte mindenki tudja: ma Magyarországon „nincs olyan ember a futball környezetében, aki azt mondaná, hogy ez rendben van”.

Az MLSZ azzal is megpróbálkozott, hogy a nézőt kivigye a tévé elől a stadionba, hogy kevesebb meccset közvetítettek: tavaly még majd minden mérkőzés élőben képernyőre került, addig a most véget ért szezonban fordulónként csak két meccset adtak – a nézőszám azonban érdemben nem változott.

Pedig a kluboknak is jó lenne, ha minél többen járnának meccsre, ugyanis egy átlagos NB I-es klubot működtető gazdasági társaság bevételeinek közel 5-10 százalékát teszik ki a nézőktől szármázó bevételek, ennél talán csak a Ferencváros esetében lehetnek jobbak az arányok.

A stadionok kihasználtsága, illetve ki nem használtsága is elkeserítő: a bajnok Ferencváros meccseire átlagosan 7737-en voltak kíváncsiak a Transfermarkt adatai szerint, ami 32,7 százalékos kihasználtságot jelent a közel 24 ezres stadionnál.

A Fradi–Újpest-kupadöntő telt házas volt, igaz, biztonsági okokból volt egy lezárt szektor

Forrás: Origo

Az FTC meccseire átlagosan több mint kétszer annyian voltak kíváncsiak, mint a második legnépszerűbb csapat, a Diósgyőr hazai találkozóira – a DVTK hazai meccseire átlagosan 3500-an látogattak ki. A legjobb kihasználtságot az utolsó előtti, azaz kieső helyen zárt Puskás Akadémia érte el: a Pancho Arénában átlagosan 1700-an váltottak jegyet, ami 44,6 százalékos kihasználtságot jelent. Telt házas mérkőzés nem volt az NB I-ben.

A Fradi esetében a 7700-as átlagnézőszámra Dénes Ferenc szerint legalább rá lehet mondani, hogy „az már egy szám”, hiszen innen már el lehet indulni, ez talán még feltornászható egy tisztességes 10 ezer fölé. „Arra, hogy kétezer néző az átlagnézőszámunk, arra nem lehet mit mondani. Nem létezünk, hivatásos sportként definíció szerint nem létezünk” – mondta az egyetemi tanár.

Furcsa bevételszerkezet

Angliában, ahogy megyünk a profi ligákban egyre lentebb – Premier League, Championship, League One és League Two –, úgy nő a nézőktől származó bevételek súlya, így a jegybevételekből, büfékből, mezekből származó bevételek. Azaz az angol topkluboknál az NB I-hez hasonlóan kicsi a nézőktől származó bevétel a teljes árbevételen belül. Ugyanakkor az átlagos nézőszámokat nézve a magyar NB I-et az angol negyed-, ötödosztályhoz lehetne mérni, ahol viszont már jelentősen többet nyomnak a latban a nézőktől származó bevételek.

„Miközben nézőszámban ott vagyunk, bevételszerkezetben nem, ilyen értelemben mesterségesen van fenntartva a magyar foci” – mondta a sportközgazdász. Ha viszont nincs néző, az nemcsak azt jelenti, hogy kevesebb a jegybevétel, de mivel nincs valós érdeklődés a klub iránt, úgy erre egy valódi szponzor sem ad pénzt, hiszen azzal szembesül, hogy ez nem érdekli az embereket.

10 millió ember, 1 csapat
Általánosságban elmondható, hogy egy tízmilliós népességű országnak Dénes Ferenc szerint nagyjából egy csapata van. Picit sarkítva, de ha a 320 milliós Egyesült Államokat nézzük, ahol van 32 futballcsapat, akkor ott is tízmillió emberre jut egy csapat. „De az a 10 millió eltart egy stadiont, egy klubot és a dollármilliókban mért fizetéseket" – mondta a sportközgazdász. Az európai topcsapatoknál is működik már ez az üzleti felfogás, amely szerint „van egy közös torta, business van, és ebben megosztjuk a pénzeket”.

Így a játékosok is elsőre talán bicskanyitogató összegeket vágnak zsebre, de ha a szurkolók miattuk mennek ki a stadionba, hozzák az eredményeket, bevételeket generálnak, akkor kapnak is a „tortából”. „Azért ennyi a fizetésük, mert ez egy ekkora üzlet."

Egy stadion árát fizetik Cristiano Ronaldónak

Az, hogy nincs közönség, végigmegy a teljes láncon, normál piacgazdasági körülmények között pedig ez annak a jelzése Dénes Ferenc szerint, hogy itt nincs pénz a rendszerben.

Ennek ellenére sokmilliárdos költségvetéssel fenntartanak csapatokat valamilyen rejtélyes ok miatt, pedig racionálisan gondolkodva üzletemberek nem tesznek be valamibe százmilliókat csak azért, hogy azt csak úgy elveszítsék.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Persze lehet azt mondani, hogy a labdarúgásban szerzett ismertsége, kapcsolati tőkéje révén a klubtulajdonos más iparágakban kamatoztatja a fociba betolt pénzét. Szabados Gábor sportközgazdász korábban az Origónak a szinergiastratégiát említette példaként: ha a tulajdonos más vállalkozásokon keresztül tudja fedezni a csapat veszteségeit úgy, hogy összességében az érdekeltségei nyereségesek, akkor az egész befektetése megtérülhet. Például a saját vállalkozását népszerűsíti a klubon keresztül, reklámeszköznek használva azt, gazdasági kapcsolatokat, megrendeléseket szerez, vagy éppen politikai kapcsolatokat épít ki.

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Viszont ebben az esetben Dénes Ferenc szerint már nem a futballról beszélünk. A magyar focit mesterségesen tartják életben, mert a bevételekből a ráfordítások nem kitermelhetőek, pusztán a magyar piacról még csak nullszaldósan sem lehet működtetni egy klubot.

Az elmúlt bő tíz évet nézve jelentősebb visszaesés nem látható a statisztikákban, ugyanakkor, ha egy nagyobb időtávot nézünk, akkor elmondható, hogy az elmúlt évtizedekben elfogytak a nézők a stadionokból.

KAPCSOLÓDÓ CIKK

A különféle statisztikák szerint is jól látszik, hogy minden sportágban nagyságrendi különbség van aközött, hogy nemzetközi mérkőzést játszanak – különösen, ha egy értékes kupában, sorozatban –, vagy hazai bajnoki mérkőzést. Emiatt Dénes Ferenc szerint úgy véli, hogy Magyarországnak a mérete kicsi, „méretgazdaságossági problémánk van”. Viszont a magyar válogatott például mindig meg tudja tölteni a stadiont az utóbbi időben – ahogy más sportágakban is.

Csak a válogatott tudja megtölteni a lelátókat

Forrás: MTI/Kollányi Péter

Nem az a kérdés, hogy egy válogatott meccsre, vagy egy Fradi–Újpest-kupadöntőre kimegy-e 15-20 ezer ember, hogy a helyszínen szurkolja végig – mert szerencsére még igen –, hanem az, hogy a következő Fradi–Paks-, vagy Újpest–MTK-meccsre kimegy-e ugyanennyi néző? Nem valószínű. Ugyanakkor egy tisztes Eb-helytállással talán a drukkerek is adnának egy újabb esélyt a magyar focinak.

Kövesse az Eb-t az Origóval!

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK