A magyar válogatottra még kíváncsiak a szurkolók

Azerbajdzsán, Ciprus, Kazahsztán – néhány egzotikus, futballnemzetnek egyáltalán nem nevezhető ország, ahol átlagosan ugyanannyian járnak meccsre, mint Magyarországon. Már minden jelentősebb bajnokság véget ért, elkezdődött az Európa-bajnokság, kedden pedig 18 órától a magyar válogatott is bemutatkozik a kontinenstornán. Ennek apropóján megnéztük, hol mennyien kíváncsiak egy-egy hazai bajnokira. Az NB I adatai ugyanis lesújtóak, de talán egy sikeres Eb-szereplés ezen is javíthatna.

Ennyi ember egy jobbfajta családi ünnepségen is összejön, ez rettenetesen kevés”

– mondta az Origónak Dénes Ferenc sportközgazdász azzal kapcsolatban, hogy a Transfermarkt adatai szerint átlagosan 2638-an, míg egy európai futballstatisztikákkal foglalkozó oldal szerint átlagosan 2879-en jártak NB I-es meccsekre a nemrég véget ért 2015–16-os bajnoki idényben.

Átlagosan 2-3 ezer ember lézeng a lelátókon Forrás: MTI/Illyés Tibor

Az első Orbán-kormányban a sportért felelős helyettes államtitkárként dolgozó Dénes Ferenc szerint ez meg is kérdőjelezi az egész definícióját:

hivatásos sportról ugyanis akkor beszélhetünk, amikor ez a profittermelés céljából történik.

Az átlagos nézőszámokat nézve a magyar NB I így helyezkedik a többi európai bajnoksághoz képest:

• bolgár első osztály: 2234
• török másodosztály: 2504
• orosz másodosztály: 2548
• finn első osztály: 2574
• szerb első osztály: 2609
• szlovák első osztály: 2666
• horvát első osztály: 2668
• ciprusi első osztály: 2690
• azeri első osztály: 2739
• magyar NB I: 2879
• román első osztály: 3268
• kazah első osztály: 3579
• holland másodosztály: 3606
• görög első osztály: 4287
• angol negyedosztály: 4815

„Kétezer-valahányszáz: ez nem nézőszám” – mondta a szakértő, aki úgy látja, hogy ennek jelentős része inkább az elhivatottság miatt megy ki a meccsre, nem pedig a szórakozásért. Ezzel önmagában nincsen gond, hiszen a világon mindenhol a szurkolók többsége elhivatottságból jár meccsre, de máshol sok nézőt bevonz az is, hogy ez a sportág egyébként tud szórakoztatni is.

A kelet-közép-európai régiót nézve a fenti listán nem szereplő bajnokságok közül

• az osztrák élvonalra 6434,
• a cseh első osztályra 5032,
• a lengyel első osztályra 8421,
• az ukrán élvonalra 5233, míg
• a szlovén első osztályra 1387

átlagos nézőszám jutott a European-football-statistics.co.uk adatai szerint. A polgárháború sújtotta Ukrajnában egyébként néhány éve még több mint 10 ezer fős átlagos nézőszámok voltak. Tehát

a magyar foci népszerűsége a régióban teljesen átlagosnak mondható,

sőt, az európai szövetség rangsorában több előtte álló bajnokságnál is magasabb átlagnézőszámmal bír, hiszen az UEFA-koefficiens alapján a szlovák, a szerb és a horvát bajnokság is erősebb a magyarnál, ezek mégis kevesebb nézőt vonzanak. Az Eb-n a csoportellenfeleink közül is egyet verünk:

• a portugál élvonalban átlagosan 10 867,
• Ausztriában 6434,
• míg Izlandon 1107-en járnak meccsre.

Mennyi az annyi?

Cikkünkben attól most eltekintünk, hogy ezek az adatok mennyire valósak, hiszen az elmúlt idényben is kiderült, hogy olykor messze a bemondott szám alatt volt a valós nézőszám:
Kamuznak a klubok az NB I-es nézőszámokkal
> Rejtélyesen megduplázódott a Fradi-meccs nézőszáma

A szomszéd tehene is sovány, ettől a miénk nem lesz kövérebb”

– mondta Dénes Ferenc arra a felvetésre, hogy a régióban is alacsonyak a nézőszámok. Az is igaz ugyanakkor, hogy ezekben az országokban a népesség is kisebb, például az országok lélekszámát is figyelembe véve a világon talán Feröer-szigeteken a legnépszerűbb a labdarúgás.

Nincs rendben

„Ez a 2000-es szám olyan kevés, hogy erre nem lehet futballt bazírozni” – mondta a magyar adatról Dénes Ferenc. Ezt egyébként szerinte mindenki tudja: ma Magyarországon „nincs olyan ember a futball környezetében, aki azt mondaná, hogy ez rendben van”.

Az MLSZ azzal is megpróbálkozott, hogy a nézőt kivigye a tévé elől a stadionba, hogy kevesebb meccset közvetítettek: tavaly még majd minden mérkőzés élőben képernyőre került, addig a most véget ért szezonban fordulónként csak két meccset adtak – a nézőszám azonban érdemben nem változott.

Az NB I átlagos nézőszámainak alakulása
Create line charts

Pedig a kluboknak is jó lenne, ha minél többen járnának meccsre, ugyanis egy átlagos NB I-es klubot működtető gazdasági társaság

bevételeinek közel 5-10 százalékát teszik ki a nézőktől szármázó bevételek,

ennél talán csak a Ferencváros esetében lehetnek jobbak az arányok.

A stadionok kihasználtsága, illetve ki nem használtsága is elkeserítő:

a bajnok Ferencváros meccseire átlagosan 7737-en voltak kíváncsiak

a Transfermarkt adatai szerint, ami 32,7 százalékos kihasználtságot jelent a közel 24 ezres stadionnál.

A Fradi–Újpest-kupadöntő telt házas volt, igaz, biztonsági okokból volt egy lezárt szektor Forrás: Origo

Az FTC meccseire átlagosan több mint kétszer annyian voltak kíváncsiak, mint a második legnépszerűbb csapat, a Diósgyőr hazai találkozóira – a DVTK hazai meccseire átlagosan 3500-an látogattak ki.

A legjobb kihasználtságot az utolsó előtti, azaz kieső helyen zárt Puskás Akadémia érte el:

a Pancho Arénában átlagosan 1700-an váltottak jegyet, ami 44,6 százalékos kihasználtságot jelent. Telt házas mérkőzés nem volt az NB I-ben.

A Fradi esetében a 7700-as átlagnézőszámra Dénes Ferenc szerint legalább rá lehet mondani, hogy „az már egy szám”, hiszen innen már el lehet indulni, ez talán még feltornászható egy tisztességes 10 ezer fölé. „Arra, hogy kétezer néző az átlagnézőszámunk, arra nem lehet mit mondani. Nem létezünk,

hivatásos sportként definíció szerint nem létezünk”

– mondta az egyetemi tanár.

Furcsa bevételszerkezet

Angliában, ahogy megyünk a profi ligákban egyre lentebb – Premier League, Championship, League One és League Two –, úgy nő a nézőktől származó bevételek súlya, így a jegybevételekből, büfékből, mezekből származó bevételek. Azaz az angol topkluboknál az NB I-hez hasonlóan kicsi a nézőktől származó bevétel a teljes árbevételen belül. Ugyanakkor

az átlagos nézőszámokat nézve a magyar NB I-et az angol negyed-, ötödosztályhoz lehetne mérni,

ahol viszont már jelentősen többet nyomnak a latban a nézőktől származó bevételek.

„Miközben nézőszámban ott vagyunk, bevételszerkezetben nem,

ilyen értelemben mesterségesen van fenntartva a magyar foci”

– mondta a sportközgazdász. Ha viszont nincs néző, az nemcsak azt jelenti, hogy kevesebb a jegybevétel, de mivel

nincs valós érdeklődés a klub iránt,

úgy erre egy valódi szponzor sem ad pénzt, hiszen azzal szembesül, hogy ez nem érdekli az embereket.

10 millió ember, 1 csapat

Általánosságban elmondható, hogy egy tízmilliós népességű országnak Dénes Ferenc szerint nagyjából egy csapata van. Picit sarkítva, de ha a 320 milliós Egyesült Államokat nézzük, ahol van 32 futballcsapat, akkor ott is tízmillió emberre jut egy csapat. „De az a 10 millió eltart egy stadiont, egy klubot és a dollármilliókban mért fizetéseket" – mondta a sportközgazdász. Az európai topcsapatoknál is működik már ez az üzleti felfogás, amely szerint „van egy közös torta, business van, és ebben megosztjuk a pénzeket”.

Így a játékosok is elsőre talán bicskanyitogató összegeket vágnak zsebre, de ha a szurkolók miattuk mennek ki a stadionba, hozzák az eredményeket, bevételeket generálnak, akkor kapnak is a „tortából”. „Azért ennyi a fizetésük, mert ez egy ekkora üzlet."

Egy stadion árát fizetik Cristiano Ronaldónak

Az, hogy nincs közönség, végigmegy a teljes láncon, normál piacgazdasági körülmények között pedig ez annak a jelzése Dénes Ferenc szerint, hogy itt nincs pénz a rendszerben.

Ennek ellenére sokmilliárdos költségvetéssel fenntartanak csapatokat valamilyen rejtélyes ok miatt, pedig racionálisan gondolkodva üzletemberek nem tesznek be valamibe százmilliókat csak azért, hogy azt csak úgy elveszítsék.

Viszont ebben az esetben Dénes Ferenc szerint már nem a futballról beszélünk.

A magyar focit mesterségesen tartják életben,

mert a bevételekből a ráfordítások nem kitermelhetőek, pusztán a magyar piacról még csak nullszaldósan sem lehet működtetni egy klubot.

Az elmúlt bő tíz évet nézve jelentősebb visszaesés nem látható a statisztikákban, ugyanakkor, ha egy nagyobb időtávot nézünk, akkor elmondható, hogy

az elmúlt évtizedekben elfogytak a nézők a stadionokból.