Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Nem cáfolta a Takarékbank az Origo azon értesülését, hogy a pénzintézet június 15-ére összehívott, rendkívüli közgyűlésén döntenek arról, hogy a Spéder Zoltán vezette FHB-ban többségi tulajdont szerezzenek. Többek között arra sem kaptunk választ, hogy mi szükség van a rendkívüli közgyűlésre.
Mint arról korábban beszámoltunk, ”felhatalmazás szövetkezeti hitelintézetben történő többségi részesedés megszerzésére" lesz a Takarékbank Zrt. június 15-ére összehívott, rendkívüli közgyűlésének első napirendi pontja. Az Origo információi szerint az említett hitelintézet az FHB, amelynek jelenlegi elnöke Spéder Zoltán.
Többek között azt szerettük volna megtudni a Takarékbanktól, hogy miért kellett összehívni a rendkívüli közgyűlést. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az első napirendi pont szerinti „felhatalmazás szövetkezeti hitelintézetben történő többségi részesedés megszerzésére" mit jelent pontosan. Melyik hitelintézetben szeretnének többségi részesedést szerezni, és igaz-e, hogy az FHB-ban akarnak többségi tulajdont szerezni?
Azonban a Takarékbanktól a következő választ kaptuk:
Sajnos, ezúttal nem áll módunkban választ adni a kérdéseikre.
Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke keddi, Orbán Viktornak írt nyílt levelében Spédert és az FHB-t azzal vádolta, hogy félretájékoztatták a kormányt és a miniszterelnököt a szektor számairól és pénzügyi adatairól. Az OTSZ Origóhoz eljuttatott számításai szerint a takarékszövetkezetek nyeresége (a Takarékbank és az FHB nélkül) a 2012-es 10,2 milliárdos pluszról 2015-re 2,3 milliárdos mínuszra fordult. Eközben a Takarékbank nyeresége 0,2 milliárdról 3,3 milliárdra nőtt.
Az OTSZ elnöke szerint Spéder Zoltán arra készül, hogy az FHB-részvényeket a takarékszövetkezetekkel felvásároltassák. Ez egyrészt azért aggályos, mert az FHB több tízmilliárd forintra rúgó veszteségét a takarékszövetkezeti szektornak kell finanszíroznia, másrészt azért, mert egy jól körülhatárolható üzleti kör nyerészkedik 130 ezer szövetkezeti részjegytulajdonos kárára. Demján Sándor azt kéri a miniszterelnöktől, akadályozza meg, hogy 600 ezer embert kisemmizzenek.
Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke a botrány kirobbanása után szintén levelet írt, ő azonban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek. Szerinte a jelenlegi állami szabályozás előnyhöz juttatja a takarékszövetkezeti integráció tagjait (a száznál is több kis takarékot, a Takarékbankot és az FHB-t) más pénzintézetekkel szemben, ezért
azt kérte Varga Mihálytól, hogy a kormány módosítson a szabályokon.
Kifogásairól részletesen itt olvashat.
A Takarékbank álláspontja szerint Demján nincs tisztában a szektor tényleges számaival, ezért jó hírnevük megsértése miatt jogi lépésekre készülnek.
Állításuk szerint ugyanis a takarékszövetkezeti szektor az elmúlt években egyszer sem ért el 10 milliárdos eredményt, ahogy 2015-ben sem számolt el 2 milliárd forintos veszteséget. A szövetkezeti hitelintézeti integráció adózás előtti eredménye (nyeresége) 2015-ben valójában meghaladta a 3 milliárd forintot" - írta a Takarékbank.
Arról is írtunk, hogy Demján Sándor már többször fordult levélben Orbán Viktorhoz a takarékszövetkezeti integráció miatt. A miniszterelnöktől mindig felülvizsgálatot és korrekciót kér, a bajokért Spéder Zoltán FHB-elnököt vagy emberét hibáztatja.
Az is kiderült, hogy a 2000-es évek eleje óta komoly offshore-háló alakult ki az egyik legnagyobb magyar médiacég, a Spéder Zoltán nagyvállalkozó érdekeltségbe tartozó CEMP-csoport mögött (amelyhez az Index is tartozik), írta a Magyar Idők. A 2000-es évek elején egy ciprusi cég lett a meghatározó tulajdonos, az évtized közepén pedig egy, a Mossack Fonseca ügyvédi irodához is köthető, Seychelles-szigeteki cég. A csoport mögül 2013-ban tűntek el az offshore cégek.
