Kandrács: Felesleges összeesküvés-elméleteket gyártani az FHB-ról

Interjú Kandrács Csabával, az MNB üyvezető igazgatójával

Megpróbálom az eddigi munkahelyeimen szerzett gyakorlati tapasztalataimat „beforgatni” a felügyeleti tevékenységbe – nyilatkozta az Origónak adott interjújában Kandrács Csaba, aki a MARK Zrt. vezérigazgatói pozícióját hagyja ott a jegybank pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatói posztjáért. A szakembert a jövőben hozzá tartozó területek aktuális kérdéseiről faggattuk.

• A MARK Zrt. nem rossz bank. Piaci alapon vásárolja meg a bankoktól a nem teljesítő eszközöket, önkéntes alapon. Nem bankmentésre, hanem a piaci kockázatok kezelésére jött létre.
• A bankoknak még bő egy hetük van arra, hogy felajánlják nem teljesítő követeléseiket a MARK Zrt.-nek.
• A bankok zöme növekedési szakasz előtt áll, ám a válságot követően mindenkinek át kell gondolnia a stratégiáját.
• A jegybank egyértelműbb mandátummal rendelkezik arra, hogy a szövetkezeti hitelintézeti szektort felügyelje.
• Az FHB-val kapcsolatos ügyek az MNB szokásos menetrendje alapján végzett vizsgálatok során derültek ki. A kreált összeesküvés-elméletektől távol tartja magát.
• Nem az MNB tett feljelentést az FHB ellen.

Miért pont most hagyja el a Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő (MARK) Zrt.-t? Az elmúlt bő másfél év alatt mit értek el?

A MARK-projektet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2014 őszén indította el. Az volt a célkitűzés, hogy az egyik nagy rendszerkockázati problémára – a nem teljesítő vállalati hitelállományok magas arányára – valamilyen választ adjon a jegybank.

Olyan újszerű eszközt hoztunk létre, amely beleillik az MNB tevékenységébe,

azaz egy célzott, fókuszált módon próbál megoldani egy problémát. Mivel ez a viszonylag jelentős toxikus állomány nem tisztult az azt megelőző időszakban, ezért kellett makroprudenciális eszközként felállítani egy új szervezetet.

Kandrács Csaba, az MNB ügyvezető igazgatója Fotó: Mudra László - Origo

A MARK Zrt. feladata, hogy – az egyébként problémamentes – bankoktól piaci alapon vásárolja meg ezeket a különböző, nem teljesítő eszközöket. Szándékosan nem használtam korábban sem a rossz bank kifejezést: ez inkább második generációs eszközkezelő, olyan, amilyen társaság még sosem létezett.

Mi a különbség?

A rossz bankokat a kormányok hozzák létre, válsághelyzetben, bankmentési céllal. A jegybank azonban a MARK Zrt.-t önkéntes alapon, kényszer nélkül,

nem bankok megmentésére, hanem egy probléma, kockázat csökkentésére hozta létre.

Ennek végrehajtására kaptam megbízást a MARK Zrt.-ben. A nulláról kellett felépíteni egy céget annyira, hogy az készen álljon a banki eszközvásárlásra. A feladatot, ezt a logikát el kellett magyaráznunk a különböző nemzetközi szervezeteknek, valamint a vásárlási módszerről egyeztetni kellett az Európai Uniónak az állami támogatásokért felelős egységével.

A MARK Zrt. ma már egy működő cég, kiépített folyamatokkal és rendszerekkel. Már elindult a regisztrációs folyamat is, és úgy tűnik, a bankok többsége be fog kapcsolódni a programba, tehát látnak ebben fantáziát.

A regisztrációs időszak június 21-ig tart,

már egyre több bank jelentkezik, és reményeim szerint még nagyon sokan fognak. Ezt követően kezdődik az új fázis, elindul a hitelintézeti portfóliók átvilágítása, amit remélhetőleg majd az üzletkötések zárnak.

A MARK Zrt. nem rossz bank, inkább második generációs eszközkezelő, olyan, amilyen társaság még sosem létezett Fotó: Mudra László - Origo

A MARK Zrt. folyamatait, módszertanait és szabályzatait kidolgoztuk, a kulcsemberek a helyükön vannak, mindenki tudja, mi a dolga. E szakaszban kaptam azt a rendkívül megtisztelő felkérést, hogy vállaljam el az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatói pozícióját.

Ott milyen feladatok várnak önre?

A pénzügyi szektor felügyeletéért felelős ügyvezető igazgató alá több terület is tartozik: a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a biztosítók, pénztárak, az engedélyezési és jogérvényesítési terület, valamint a nagybankokkal kapcsolatos tőkemegfeleléssel kapcsolatos csapat. Nagyon komplex a terület, gyakorlatilag

szinte a teljes pénzügyi szektor felügyelése idetartozik.

Azért vállaltam el ezt a pozíciót, mert objektíven is elmondható a felügyelet tevékenységére, hogy itt nagyon magas színvonalú szakmai munka zajlik. Az, hogy ezt felsővezetőként irányíthatom, óriási megtiszteltetés.

Ezért vállalta el?

Szerepe volt annak is, hogy az MNB felügyeleti stratégiájában kiemelt helye van a banki portfólió- és mérlegtisztításnak, végső soron a pénzügyi rendszer, a bankrendszer, a pénzügyi közvetítők erősítésének. Az elmúlt két évben is gyakorlatilag azon dolgoztam, hogy ez megvalósuljon, ezért a stratégia e passzusát nagyon magaménak érzem. Megpróbálom az eddigi munkahelyeimen szerzett gyakorlati tapasztalataimat „beforgatni” a felügyeleti tevékenységbe.

Jó évekre számít a frissen kinevezett ügyvezető igazgató az egész bankszektorban Fotó: Mudra László - Origo

A bankszektor talán már túl van a nehezén, lecsengett a bankadó és a forintosítás is. Milyennek látja jelenleg a szektor kilátásait?

Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke azt mondta, hogy

véget ért a hét szűk esztendő.

A bankok a gazdasági növekedésnek köszönhetően talán egy kedvezőbb folyamat előtt állnak, mint ami az elmúlt években volt jellemző. Látszik az idei számokon, hogy maga a szektor jó állapotban van. Arra számítok, hogy a bankok zöme a stabilizálódást követően növekedési szakasz előtt áll. Ezt ugyanakkor a szektor egy részénél szükséges döntéseknek is meg kell előzniük.

Milyen döntésekre gondol?

Előfordulhat az, hogy az alacsony hozamkörnyezet és a jövedelmezőség fenntartása felerősítik a mérethatékonysággal kapcsolatos döntési kényszereket, egyes bankok pedig specializálódhatnak.

A válságot követően mindenkinek újra kellett gondolnia a stratégiáját.

Lehetnek bankok, amelyek egyes szektorok irányába fognak elmozdulni, és ez szerintem egy máshogy izgalmas időszak lesz. Ebben a felügyeletnek a legfontosabb feladata az lesz, hogy ezt támogassa, vigyázó szemét a folyamatokon rajta tartsa. Bármilyen irányba is mozdulnak az egyes bankok, azok ne okozzanak semmilyen szintű turbulenciát. Összességében én jó évekre számítok a bankszektor egészét nézve.

Hány bankot fog felügyelni?

A szektor körülbelül 130 bankkal rendelkezik a, kis- és nagybankokat, takarékszövetkezeteket is beszámítva, ami komoly létszám.

Ha már takarék, milyen változást vár attól, hogy a takarékok felügyelete is az MNB-hez került?

Most a helyére kerültek a dolgok.

A jegybank egyértelműbb mandátummal rendelkezik arra, hogy a szövetkezeti hitelintézeti szektort felügyelje:

világosak a jogosítványok és az eszköztár is. Ez szerintem mindenkinek a javára fog válni, hiszen az a legfontosabb, hogy a bizalom az ügyfelek részéről minden pillanatban meglegyen a szektor szereplői felé. Ebben az MNB nagyon nagy szerepet tud játszani.

Az ügyfeleknek fontos lenne, hogy össze tudják hasonlítani a biztosítók különböző ajánlatait, gondolok itt a tkm-re, azaz a teljes költségmutatóra például. Itt várható bármilyen változás, előrelépés?

A biztosítási szektorban is nagyon komoly munka zajlik már egy ideje a különböző felek között, az MNB aktív, kezdeményező részvételével. Az etikus biztosítási koncepció kapcsán – a már kommunikáltakon túl – a piac, a szabályozó és a felügyelet jó együttműködése nyomán rövidesen közös megoldásokat tudunk letenni az asztalra, ami növeli a bizalmat a szektor iránt.

Nem a jegybank tett feljelentést az FHB ellen Fotó: Mudra László - Origo

A fogyasztóvédelemért is felelős jegybank kiemelt célja, hogy az ügyfeleknek – még a nem annyira tudatosaknak is – legyen egy alapvető fogódzójuk, ami alapján meg tudják ítélni a különböző biztosítási termékek kockázati profilját vagy a tényleges hozamszintjét. Szerintem

ebben még lépéseket kell majd tenni, de az alap jó.

A cafeteria-rendszer átalakításával az önkéntes pénztári befizetések kikerültek a béren kívüli juttatások rendszeréből. Mi lesz a pénztárakkal e nélkül?

Ez viszonylag új döntés, amit mind a pénztárszektornak, mind a felügyeletnek értékelnie kell, és ezt követően lehet a megfelelő stratégiát megválasztani. Az MNB partnerként együttműködik a piac szereplőivel ebben a közös értékelésben.

Az FHB-nál jelenleg mi történik?

Az MNB saját vizsgálati menetrendje és a törvényi előírások szerint teszi a dolgát. Az FHB Jelzálogbanknál olyan típusú problémát találtunk, amit szankcionálni kellett. Ezzel egy időben több olyan dolog csúszott össze, amiből

egyesek sztorit, összeesküvés-elméletet próbáltak kreálni.

A jegybank ettől a leghatározottabban távol tartja magát.

Ez egy 2012-es történet. Ez tényleg most derült ki?

A 2015. évi átfogó vizsgálatunk eredményeként tártuk fel a problémát, aminek pontos tisztázása – helyszíni vizsgálati szakasz, tanú- és ügyfélmeghallgatások – még hónapokig tartott tavaly év végén és 2016 elején.

Semmilyen különbséget nem látok bármilyen egyéb felügyeleti vizsgálathoz képest.

Ezzel párhuzamosan volt egy törvénymódosítás a szövetkezeti integrációt illetően, ami megítélésünk szerint sok mindent pozitívan kezelt. Hatóságként természetesen folyamatosan felügyeljük a bankot, de nem kellene összemosni dolgokat, és ott is összefüggéseket keresni, ahol nincsenek.

Tehát nem a felügyelet tette a feljelentést az FHB Jelzálogbankkal és a Magyar Postával szemben, amely eredményeként megjelentek náluk a nyomozók?

Nem.