Így nézne ki a világ a brexit másnapján

brexit, európai unio, anglia, nagy britannia, politika, brit, kilépés
Fishermen and campaigners for the 'Leave' campaign demonstrate in boats outside the Houses of Parliament in London, U.K., Wednesday June 15, 2016. The Brexit battle took to London's River Thames as boats supporting the 'Leave' and 'Remain' campaigns jostled for space, while Irish rock star Bob Geldof harangued U.K. Independence Party leader Nigel Farage using a sound system. (Photo by Jay Shaw Baker/NurPhoto)
Vágólapra másolva!
Már elindult a végső visszaszámlálás a június 23-i brexitnépszavazás előtt. Ahogy a feszültség fokozódik, egy legendás elemző megnézte, mi várható pénteken, amennyiben a britek a kilépésre voksolnak. Ezzel együtt a legfontosabb kérdés az lesz, bárhogy is alakuljon a szavazás, hogy megszólal-e az a kritikus vészcsengő az európai fejekben. 
Vágólapra másolva!

Különös világ köszöntene ránk a népszavazás másnapján, ha Nagy-Britannia lakossága a brexitre, vagyis az EU-ból való kilépésre szavazna. Mohamed El-Erian, az Allianz vezető gazdasági tanácsadója a Bloombergnek így foglalta össze várakozásait a brexit utáni napra vonatkozóan:

Először is komoly felfordulás söpörne végig a devizapiacokon. A font 7-10 százalékot szakad, míg az euró 3-5 százalékot gyengül. A részvények szintén jelentős nyomás alá kerülnek, ahogy a befektetők elkezdik beárazni a nagyobb intézményi kockázatokat, illetve a brit gazdasági növekedést érő jövőbeni csapásokat.

Politikai felfordulás

David Cameron miniszterelnök bejelentené a lemondását, pártja pedig komoly zűrzavar közepette próbálná kitalálni, hogyan egyesüljenek egy új vezető mögött az elmúlt hónapok megosztó vitái után. Eközben Skóciában újra felmerülne a függetlenség lehetőségének gondolata, az írek pedig azon kezdenének gondolkodni, mi lesz a javak és a munkaerő szabad áramlásával a jövőben a köztársaság és az északi régió között.

Európa többi része döbbenten kezd rettegni a dominóhatástól.

Mindeközben azok, akik Nagy-Britanniában a brexit mögött álltak, igyekeznek bebiztosítani, hogy a győzelmük ne váljon vereséggé. Különösen akkor, ha a parlament egyes tagjai olyan lehetőségeket kezdenek keresni, amelyekkel megkerülhetik a kilépés győzelmét a népszavazáson.

A brexit rávilágítana az európai gazdaság problémáira is Forrás: Dreamstime

A média persze azonnal elkezdené keresni, ki a felelősök a kilépésért – mondja El-Erian. Az első célpont a választók lennének, akik ahelyett, hogy alapos és racionális megfontolás után döntöttek volna, egyetlen ügyre fókuszáltak, a bevándorlásra. A választók nagyrészt közömbösen reagálnának a vádakra. Végül is éppen a Konzervatív Párt – és különösen Cameron – volt az, amelyik az előző általános választások előtt jó ötletnek tartotta a referendumot.

Európa válsága

Az előrejelzés mellett El-Erian arra is rávilágít, hogy a brexit kérdése körüli diskurzus felvet egy szélesebb körű európai problémát is. Jelesül azt, hogy az unió egységéből fakadó hivatalos optimizmust számos szervezet és politikai párt visszautasítja, rámutatva arra, hogy

a gazdasági rendszer nem váltotta valóra azt, amit ígért.

Hogyan máshogy lehetne magyarázni ugyanis a gyenge növekedést, a több országban riasztóan magas munkanélküliséget a fiatalok körében, a görög gazdaságban visszatérő drámai helyzetet, valamint azt, hogy az unió képtelen megoldani a menekültválságot?

Mohamed A. El-Erian Forrás: REUTERS/© Fred Prouser / Reuters

Mindazonáltal – véli az elemző – van egyetlen olyan tényező, amely a leginkább felelős a bukásért. Nevezetesen a fejlett gazdaságok ismétlődő képtelensége, hogy máshol is elősegítsék a magas és mindenkire kiterjedő növekedést. És minél tovább áll fenn ez a hiányosság, annál nagyobbak lesznek a károk – mondja El-Erian.

Közös trauma

Ráadásul a fejlett gazdaságok számára ennek megteremtése továbbra is rejtély. Noha számos közgazdász kifejti, hogy mit kellene tenni és miért, a politikai akarat tartósan hiányzik a javaslatok elfogadásához. Éppen ezért – teszi hozzá az elemző – a brexit egy olyan trauma lehetne Európa számára, amely rávilágít, hogy olyan intézkedésekre van szükség, amelyek

elősegítik a jelentős és mindenkire kiterjedő növekedést

– lehetővé téve ezzel a recessziók és a pénzügyi instabilitás elkerülését. Talán egy súlyos gazdasági és pénzügyi sokkba kerül, hogy a politikusok az Atlanti-óceán mindkét partján felismerjék, túl hosszú ideje tart már körükben a működési zavar, és túl sok terhet helyeztek a már így is kimerült jegybankokra – mondja El-Erian.

Amennyiben pedig úgy alakul, hogy a britek mégis maradnak, az elemző szerint akkor sem nyugodhatunk meg igazán. Ez természetesen eloszlatná a közvetlen félelmeket és fenyegetettséget, ugyanakkor, sajnos, kevésbé hangsúlyozná ki azokat a növekedési problémákat, amelyek bizonyosan újabb zavarokhoz vezetnek majd.