Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Noha az elemzők abban megegyeznek, hogy a brexit a fontot és a brit részvényeket egyaránt komoly nyomás alá helyezné – legalábbis egy időre –, vannak olyan iparágak Nagy-Britanniában, melyek akár jól is járhatnak a kilépéssel. A CNBC összegyűjtötte a legfontosabb szektorokat és az érdekeiket.
A brit bankszektor úgy látja, a brexit negatív hatással lenne az üzletre – mondja az iparágat vizsgáló BBA kereskedelmi szövetség, amely a „bankok hangjának” nevezi magát. A szervezet 147 bankot kérdezett meg korábban, és noha alig több mint 50 százalékuk reagált, kiderült,
a pénzintézetek egyáltalán nem szeretnék, hogy Nagy-Britannia kilépjen az Unióból.
Az ország építőipari cégeinek 47 százaléka nyilatkozta, hogy profitálnának abból, ha a britek kilépnének. Ezzel szemben
csupán 33 százalék mondta azt, hogy jobban járnának a maradással.
Az adat a National Federation of Builders-től származik, mely szervezet 100 tag esetében végezte el a kutatást.
A szektor hangjának számító SMMT (Society of Motor Manufacturers and Traders) azt közölte, hogy tagjainak
77 százaléka hisz abban, hogy az EU-ban maradás lenne a legjobb az üzletük számára.
A többség ezzel együtt úgy gondolja, hogy a brexit negatív hatást jelentene az iparágra nézve. A felmérést egyébként idén januárban és februárban végezték, 204 tag megkérdezésével.
A halászat az egyik olyan kiemelt terület, melyet sokan
az uniós tagság egyik nagy vesztesének tartanak az EU-s kvótarendszer miatt.
Mindazonáltal a szektor országos szövetsége (National Federation of Fishermen's Organisations) nem fogalmazott meg egyértelmű álláspontot.
Ezzel szemben viszont platformot biztosítottak mindkét véleménynek. A kilépést pártolók elítélően nyilatkoznak a kvótákról, és azzal érvelnek, hogy ennek következtében vész kárba sokszor a fogás. A maradásra szavazók azonban azt mondják, hogy nincsenek már túlzott kvóták, illetve illegális halászat.
A Brit Kiskereskedelmi Konzorcium (British Retail Consortium) a másik olyan szervezet, amely neutrális maradt a brexit ügyében. A szervezet csupán annyit közölt, hogy
az EU egységes piaca kritikusan fontos a kiskereskedelemnek,
és utalt arra, hogy a kilépés megnehezítené, hogy Nagy-Britannia továbbra is a piac része maradjon.
Az egyes kiskereskedelmi cégek EU-tagságról alkotott álláspontja végül azon múlik majd, hogy egy megreformált Unióban való bennmaradás vagy a kilépés biztosít-e jobb hozzáférést a versenyképes kiskereskedelmi piacokhoz Európában és máshol – derül ki a kutatásból.
A Law Society elemzése szerint
a brexit hosszú távon káros hatással lenne a jogi szektorra,
noha a kilépés hirtelen megnövelné a jogászok munkáját az EU-val fenntartott kapcsolat megváltozása miatt – mondta a szervezet elnöke, Jonathan Smithers.
Ezzel párhuzamosan a társaság nem foglalt egyértelműen állást a kérdésben, mivel elismerték, a jogászok munkáját számos tényező befolyásolja, amely túlmutat az EU-tagságon vagy a brexiten.
A mezőgazdaság állt a középpontjában annak a híres vitának az EU és Margaret Thatcher között, melynek következtében a szigetország visszatérítést nyert 1984-ben, miután Thatcher megfenyegette az Uniót, hogy leállítja az EU-költségvetésébe irányuló befizetéseket.
Napjainkban a szektor mögött álló National Farmers' Union úgy látja,
lehetetlen megmérni, milyen hatásai lennének az Unióból való kilépésnek,
mivel nem lehet tudni, milyen marad a kapcsolat az EU-val. Az viszont kiderül a szervezet tagjai között végzett felmérésből, hogy a korábban megkövetelt visszatérítés összege „drámaian csökkent az elmúlt néhány évben”.
Az iparág kereskedelmi szervezetétől függetlenül a nagy olajcégek már megnyilatkoztak a brexit ügyében. A BP vezetője, Bob Dudley például azt mondta a BBC-nek, hogy a beruházások a brit energiaszektorban igencsak megszenvednék a kilépést.
Eközben a Royal Dutch Shell vezérigazgatója, Ben van Beurden is arra figyelmeztetett, hogy az olaj- és gázvállalatokat negatívan érintené, ha a britek a brexitre szavaznának.
Egy felmérés, amely 277 technológiai cég vezetőjét kérdezte meg – 75 százalékuk kis- és közepes vállalatot irányít –, kimutatta, 70 százalék támogatja az EU-ban maradást. Az indokok között olyanok szerepeltek, mint
Nagy-Britannia nagyobb vonzereje a nemzetközi befektetők szemében,
de a megkérdezettek szerint az ország így versenyképesebb is lenne a globális piacon, valamint jobb volna a kereskedelmi pozíciója az EU-val szemben.
Az angol Premier League vezetője, Richard Scudamore azt mondta a BBC-nek, hogy ő maga, illetve a liga 20 klubcsapata abban hisz, hogy
Nagy-Britanniának az Európai Unióban kellene maradnia.
Emellett kritizálta azt a nézetet, miszerint az országnak ki kellene lépnie az EU-ból, és „a kezébe venni a saját sorsát”. Hangsúlyozta, a Premier League sikere azon alapul, hogy nyitott a világ felé.
