Brexitdráma: a britek kilépnek

A brit EU-tagságról tartott népszavazás voksait tartalmazó szavazóurnák egyikét ürítik ki számlálóbiztosok az észak-írországi Belfastban 2016. június 23-án késő este.
Vágólapra másolva!
Váratlan eredmény a brit uniós népszavazáson: 51,9-48,1-re nyertek a kilépéspártiak, a feldolgozottság 100 százalékos. Az eredmény óriási meglepetés az utolsó közvélemény-kutatások jóslataihoz képest, még a brexitpártiakat is meglepte - majdnem 1,3 millió szavazattal kaptak többet. Nigel Farage, az EU-szkeptikus UKIP vezetője késő este még azt mondta, valószínűleg vesztettek, hajnali ötkor viszont már arról beszélt: ez a nap lesz a Függetlenség Napja. A font árfolyama összeomlott. David Cameron miniszterelnök sorsa bizonytalan: Farage lemondásra szólította fel, ugyanakkor pártbeli ellenfelei este levélben arra kérték, maradjon. Bizonytalan a megosztott ország jövője is: Anglia és Wales a kilépésre, Skócia és Észak-Írország a maradásra szavazott. A Sinn Fein már az ír egységről szóló népszavazást követeli, és a skót miniszterelnök is az elszakadásról beszélt. Kövesse az Origóval a híreket!
Vágólapra másolva!

A 46,5 millió szavazópolgárból 33,5 millióan szavaztak. Közülük 17,4 millió a kilépésre és csak 16,1 millió a maradásra: 51,9 százalékos eredménnyel nyert a brexit, a brit kiválás. Az ország ugyanakkor rendkívül megosztott: Angliában 53,5, Walesben 52,5 százalékot kapott a kilépés, ugyanakkor Észak-Írországban 55, Skóciában több mint 60 százalék a maradásra voksolt.

Pedig úgy tűnt, maradnak

A szavazólapon egy kérdés és két választási lehetőség szerepelt. A kérdés úgy hangzott:

A kérdés alatt szerepelt a két válaszlehetőség.

Számolják a szavazatokat Forrás: AFP/Danny Lawson

A legnagyobb brit közvélemény-kutató, a YouGov nap közben végzett felmérése szerint 52 százalék a maradás mellett tette le a voksát.

A YouGov 4772 brit megkérdezésével a szavazás napján végezte a felmérést. A részletes adatokból egyértelműen látszik, hogy (ha a felmérés jól tükrözi a tényleges végeredményt), a fiatal korcsoportok miatt nyernek a maradáspártiak. A 65 évesnél idősebbek 61 százaléka az EU elhagyására voksolt, az 50-60 éveseknek az 56 százaléka menne, a 25-49 éveseknek már csak a 44 százaléka, a 18-24 évesek között pedig csak 25 százalék szavazott a kilépésre.

Az iskolázottság is erősen korrelált az eredménnyel. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők 71 százaléka a maradásra voksolt.

Több befektetési alap készíttetett saját használatra exit pollt. Peter Spiegel, a Financial Times hírszerkesztője forrásokból úgy értesült, ezek az exit pollok is ugyanazt az 52-48-as végeredményt mutatják, mint a YouGov felmérése.

Az Ipsos Mori még szerdán végzett, az urnazárás után közzétett felmérése szerint 54:46 százalékos aránnyal győztek az Unió mellett szavazók.

Szakad a font

A szavazás lezárását követően, a közvélemény-kutatási adatok ismertetésekor gyors erősödés indult a font piacán: 1,5 dollár fölött is jár a jegyzés, ám ez nem tartott sokáig. Miután a brexitpártiak előnye egyre határozottabbnak tűnt, beszakadt a font piaca: 1985 óta nem látott szintig zuhant a brit fizetőeszköz a dollárral szemben.

Gibraltár nagyon maradni akart

Éjjel fél egykor befutott az első végleges részeredmény: Gibraltárban a szavazók 96 százaléka voksolt a maradás mellett. Egész pontosan 20 172 szavazatot kellett megszámolni, 19 322 választó állt ki az EU-tagság mellett.

Ez után érkeztek a végeredmények Newcastle-ből és Orkneyról is, ezzel 57:43-ra módosult a szavazatarány a maradáspártiak javára.

Billegett a mérleg

Sunderland szavazóinak 61,3 százaléka a kilépésre voksolt, Clacmannshire 57,8 százaléka a maradásra szavazott. Az összesített eredmény ezzel megfordult, 50,5 százalékon járt ekkor a kilépés.

Nem sokáig állt azonban a távozás felé a mérleg. Néhány kisebb körzet eredményét is figyelembe véve hazai idő szerint hajnali két órakor 51:49 arányban vezetnek az EU-pártiak. Fél órával később (még mindig minimális feldolgozottság, 15 körzet adatai alapján) már a kilépésre szavazók kerültek minimális többségbe (49,8:50,2 arányban).

Forrás: Anadolu Agency/2016 Anadolu Agency/Rui Vieira

A hajnali 3 óra egyre stabilabb kilépés melletti győzelmet mutatott (47-53 százalék), közel 100 ezerrel többen szavaztak az Unióból távozásra, mint a maradásra. Ekkor azonban még 353 körzet végleges adata hiányzott.

Komolyan gondolják a britek a kilépést?

Nem ünnepelhettek azonban sokáig az euroszkeptikusok. A skót eredmények nagyot fordítottak az álláson: fél négyhez közeledve a szavazatok 50,9 százaléka szólt a maradás mellett. (Ekkor még 330 körzet adat nem volt ismert.) Négy órára pedig már 50:50 százalék volt a szavazatok megoszlása.

Az idő haladtával a kilépéspártiak fölénye nőtt: Drámai fordulatok után azonban hajnalra stabil előnyre tettek szert a kilépéspártiak. Magyar idő szerint fél 5 után már több, mint félmillió szavazat volt az előnyük a brexit támogatóinak, 52 százalék körül állnak. De nem hozott érdemi változást a következő 1 óra sem. Ekkor több mint 22 millió szavazat alapján 51,6 százalék a brexit mellett állt - még 80 körzet eredménye hiányzott.

A lázadók már nem lázadnak

David Cameron miniszterelnök kormányának és pártjának számos tagja szavazott az unióból való kilépés mellett, a miniszterelnök képviselte irányvonal ellen. A Telegraph értesülései szerint 80 képviselő, beleértve az összes kilépéspárti minisztert levélben fordult Cameronhoz, hogy az eredménytől függetlenül maradjon hivatalban.

Cameron megköszönte a részvételt a szavazóknak

Johnson is pár perccel zárás után már közzétette üzenetét a Twitteren

Nigel Farage, a brit EU-tagság feladásáért kampányoló legnagyobb brit politikai párt, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) vezetője pedig az első közvélemény-kutatási adatok publikálása után már úgy nyilatkozott „úgy tűnik", hogy bennmaradást pártolók győztek a brit EU-tagságról rendezett csütörtöki népszavazáson.

Reggelre lesznek végleges eredmények

A szavazáson a brit állampolgárok mellett az Ír Köztársaság, illetve a jórészt egykori brit gyarmatok alkotta Nemzetközösség életvitelszerűen Nagy-Britanniában élő nagykorú állampolgárai, valamint a Nagy-Britanniához nem tartozó, de vele együtt az Egyesült Királyságot alkotó Észak-Írország 18 évesnél idősebb lakói vehettek részt. Szavazhattak Gibraltár lakói is, az EU-társállamok Nagy-Britanniában élő polgárai viszont nem.

A végeredményt péntek délelőtt közölhetik, a manchesteri városi tanács dísztermében jelentik majd be hivatalosan. A 382 szavazókörzet, valamint 11 országos és régiós szavazóközpont eredményeit egyenként teszik közzé. A BBC élő adásban követi majd az eseményeket.

Legyen a függetlenség napja

A kampányban a kilépéspártiak (élükön Boris Johnsonnal, London expolgármesterével és Cameron régi harcostársával) elsősorban azzal érveltek, hogy az Egyesült Királyság politikai érdekei nem érvényesülnek megfelelően az Európai Unióban, a britek ezért jobban járnának, ha nem lennének kiszolgáltatva az uniós döntéseknek, hanem a maguk sorsát alakíthatnák, és újra naggyá tehetnék az országot.

Boris Johnson Forrás: AFP/Oli Scarff

A kampány finisében Boris Johnson azzal a szlogennel buzdította a brit választókat a kilépésre való szavazásra, hogy tegyék június 23-át a brit függetlenség napjává.

Bevándorlók, brüsszeli béklyó

A kilépéspártiak szerint a kiszolgáltatottság következménye, hogy az Egyesült Királyságban túl sok a bevándorló (és még több lesz), az országot csak az unión kívül lehet hatékonyan megvédeni.

Johnsonék szerint

az Egyesült Királyság ráadásul gazdaságilag is jobban járna az unión kívül.

Az EU szabályai és bürokráciája ugyanis gúzsba kötik az Egyesült Királyság gazdaságát, a béklyókat lerázva új lehetőségek és gyorsabb növekedés várna a szigetországra.

Növekedés, biztonság

Ezzel szemben a maradáspártiak (élükön David Cameron miniszterelnökkel) azt hangoztatták, amit az elemzők és a nemzetközi intézmények legtöbbje is, hogy az unióból és az európai közös piacból való kilépés nemhogy gazdasági növekedéshez vezetne, de olyan visszaeséshez, amit a britek a pénztárcájukon éreznének. Cameron konkrétan kilátásba helyezte, hogy egy esetleges kilépés után megszorításokra és adóemelésekre lenne szükség.

David Cameron Forrás: AFP/Eric Feferberg

Cameronék szerint a kontinens biztonsága szempontjából is mindenkinek az a legjobb, ha Európa egységes marad. Ezzel kapcsolatban a terrorizmus elleni fellépést említette, de nyilvánvalóan Moszkva felé is nézett.

Cameron engedményeket zsarolt ki Brüsszeltől

A maradáspártiak a kampányban elismerték, hogy az Egyesült Királyságnak nagyobb mozgástérre van szüksége például a bevándorlás kezelésében, de azt hangoztatták, hogy ezt a mozgásteret az unión belül kell kiharcolni, nem pedig mindent sutba vágva azon kívül.

Cameron azt mondta, máris hatalmas sikereket ért el az unión belül. 2016 februárjában az unió kormányfői egy hajnalig tartó

brüsszeli csúcstalálkozón beadták a derekukat Cameronnak, és beleegyeztek, hogy teljesítik a követeléseit.

Az Egyesült Királyságban korlátozhatják az unióból érkező munkavállalók szociális juttatásait, és a szigetországnak a jövőben semmiféle uniós pénzügyi mentőcsomagba nem kell beszállnia, hogy csak kettőt említsünk a kiharcolt változtatások közül.