Titkos exit pollokat rendeltek a piaci sokktól tartó brit cégek

A presiding officer (L) and poll clerk (C) drink a cup of tea while waiting for early morning voters at a polling station set up in a launderette in Headington outside Oxford on June 23, 2016. Millions of Britons began voting today in a bitterly-fought, knife-edge referendum that could tear up the island nation's EU membership and spark the greatest emergency of the bloc's 60-year history. / AFP PHOTO / ADRIAN DENNIS

Nyilvános exit pollok nem lesznek a brit népszavazásról, egyes vállalatok viszont privát felméréseket rendelnek, hogy több idejük legyen felkészülni egy esetleges piaci sokkra. Igaz, pontos eredményekre ők sem számíthatnak.

Az exit pollok korábban rendkívül pontosnak bizonyultak, helyesen tippelték meg például ezek alapján a tavalyi parlamenti választások eredményét. A 2015-ös választások előtt végzett kutatások rendkívül pontatlannak bizonyultak, míg a legtöbb kutatócég munkáspárti győzelmet, vagy nagyon szoros eredményt várt, a szavazás után David Cameron és a toryk egyedül is kormányt tudtak alakítani.

Az exit-pollok ezt a meglepetéseredményt már előrejelezték,

a valósághoz közel álló 316 parlamenti helyet mértek a Konzervatív Pártnak, míg a Munkáspárt 239-et (az eredmény 330 és 232 lett).

John Curtice, a Strathclyde University politológus professzora, aki csapatával korábban a BBC, ITV és a Sky News számára is készített exit pollokat, az Independentnek azt mondta, nagyon nehéz lenne a mostani népszavazás eredményét az exit pollok alapján megjósolni, ezért most nem is készítenek ilyeneket.

Nagyon pontatlan lenne

Ennek oka, mondta John Curtice, hogy a választások idején az eredményeket úgy számítják ki, hogy belekalkulálják, hogyan viszonyultak egymáshoz a négy évvel korábbi választásokon a felmérések és a valós eredmények. Ilyen például az úgynevezett „szégyenlős tory faktor”, vagyis, hogy a Konzervatív Párt támogatottságát a ’90-es évek óta alulmérik, mivel a tory szavazók ritkábban vállalják nyíltan a preferenciájukat a többi párt szavazóihoz képest.

Szavazóhelyiség egy oxfordi mosodában Forrás: AFP/Adrian Dennis

Hasonló módszerrel azonban a brexit-népszavazáson lehetetlen élni, hiszen ilyen

népszavazást nem tartanak négyévente.

A legutóbbi, Nagy-Britannia EU (akkor még Európai Közösség)-tagságáról szóló népszavazás 1975-ben volt, túl régen, hogy abból következtetéseket lehessen levonni. Legfeljebb találgatni lehet azzal kapcsolatban, hogy az EU- vagy a brexit-párti tábor szégyenlősebb-e.

Az exit-pollok során azt is

figyelembe veszik, milyen eredmények születtek a korábban

inkább tory, vagy inkább munkáspárti választókerületekben. Arról viszont nincs megbízható adat, hogy milyen arányban brexit- vagy EU-pártiak az egyes választókerületek szavazói, legfeljebb közvélemény-kutatók adataira támaszkodhatnának (mint például a Yougov júniusi felmérése).

Az Independent azonban úgy tudja,

„egyes pénzügyi szervezetek” rendeltek privát exit pollokat.

Ezeket nem fogják nyilvánosságra hozni, a céljuk az, hogy több idejük legyen felkészülni a választás eredményével várható piaci változásokra, például a font-árfolyam zuhanására, ha nyernek a kilépést pártolók.