Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy interjúban elmondta, hogy a kormány különleges kedvezményeket kínálna a Nagy-Britanniát elhagyó vállalatoknak. A tárcavezető a Világgazdaságnak beszélt arról is, hogy
a kilépés megváltoztatja majd az unió költségvetésének mozgásterét,
és hatással lesz – a támogatások haszonévezőjeként – a magyar büdzsére is, tekintve, hogy Nagy-Britannia a harmadik legnagyobb befizető ország volt. A britek június 23-án döntöttek úgy, hogy kilépnek az Európai Unióból.
Varga Mihály légből kapottnak nevezte azt a feltételezést, hogy Magyarország is kilépne az Európai Unióból. Határozottan cáfolta az ezzel kapcsolatos találgatásokat:
Nincs ilyen szándék, nincs ilyen terv, nincs ilyen forgatókönyv, ötlet vagy elképzelés.”
Varga Mihállyal szemben Lázár János már nem volt ilyen egyértelmű: a Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis a csütörtöki Kormányinfón
azt mondta, hogy jó szívvel nem tudna a bennmaradásra szavazni
az uniós tagság ügyében.
Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint Lázár János szavai nem jelentik azt, hogy ne lenne Európa-párti, de nem ért egyet azzal, amit ma Brüsszel tesz. Kovács Zoltán szerint
„butaság”, hogy ellenzéki pártok szerint a britekhez hasonló akcióra készült a kormány
például az őszi népszavazással, azaz, hogy kivezetnék Magyarországot az EU-ból.
Kövér László házelnök szerint
az EU-tagság előnyös az országnak,
és attól, hogy a szervezet rosszul működik, nem kell feltétlenül kilépni belőle, hanem meg kell próbálni változtatni rajta.
Gazdasági és politikai szempontból is
egyértelmű, hogy Magyarország érdeke az uniós tagság,
nyilatkozta az Origónak Tuzson Bence kormányzati kommunikációs államtitkár. Elmondta azt is, hogy a baj azzal van, ha az EU-s döntéshozatalt a talpáról a feje tetejére akarják állítani, azaz döntéseket akarnak az egyes országokra kényszeríteni. Azt mondta: az unió akkor áll a talpán, ha a döntéseket a tagállamok hozzák.
Nagy-Britannia Európai Unióból történő kilépésére a régiónk és főként Magyarország gazdaságilag kevésbé érzékeny – többek között erről beszélt az Origónak adott interjújában Nagy Márton. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a növekedést érintő esetleges negatív hatások mérséklése fontos feladat.
A brit kilépés miatt az eddigi „AA plusz”-ról „AA”-ra rontotta a EU hosszú távú besorolását a Standard & Poor's.
A hitelminősítő cég szerint Nagy-Britannia kiválása gyengíti a rugalmasságot.
Januártól sokkal könnyebb lesz összehasonlítani az életbiztosításokat.
Javaslatot dolgozott ki a Magyar Nemzeti Bank az etikus életbiztosításokért.
A javaslat lényege a fair szolgáltatások bevezetése, és a tisztességes és etikus magatartás a biztosítók részéről. A rendeletek már elkészültek, a jogszabály jövő év januárjától lép életbe.
Lezárult az MKB Bank adásvétele, az új tulajdonosok átutalták a vételárat.
A vevők nem árulták el, hogy őmögöttük kik állnak.
Az MKB-t várhatóan 2019 végéig tőzsdére viszik, addig a menedzsment és a dolgozók 15 százalék tulajdonrészt szerezhetnek a bankból. Lehetséges, hogy az EBRD 10 százalék körüli részesedést szerezhet a bankban, erről jelenleg informális tárgyalások zajlanak a fejlesztési bankkal.
Több szempontból is hasonlóan működik a labdarúgó-Európa-bajnokságnak otthont adó Franciaország és Magyarország albérletpiaca:
Párizsban és Budapesten is a nettó keresetek 60 százalékát viszi el a bérleti díj.
Győztesei voltak az elmúlt éveknek a most már 10-15 éves, újszerű lakóparki lakások, hiszen aki nem talált magának új építésű ingatlant, az újszerűt vásárolt.
Az elkövetkező egy-két évben a piacon megjelenő új építésű ingatlanok viszont komoly konkurenciát jelentenek majd számukra, és elképzelhető, hogy leverik a mostani magas árakat.
Felfüggesztették a takarékszövetkezeti szektor intézményvédelmi feladatait ellátó Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének közgyűlését. A közgyűlés összehívására az integrációs törvény június 9-i hatállyal történt módosítása miatt került sor.
Egy év alatt
69 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma,
és 1,6 százalékponttal 5,5 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta a március–májusi időszakban. A foglalkoztatottak száma 4 millió 314 ezer volt, 149 ezerrel több, mint egy évvel korábban, jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.
Elemzők szerint a foglalkoztatottak számának növekedése döntő részben annak köszönhető, hogy a munkaerőpiacon 115,6 ezer új munkahely jött létre. 8 ezren mégis inkább külföldre mentek.
Magyarországon a munkavállalókat elsősorban a versenyszféra foglalkoztatja, a jó szaktudást pedig megfizetik, ezért jelentősen emelkednek a bérek, mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára.
Magyarország nem a migráción keresztül akarja a munkaerő-problémákat megoldani, hanem a munkanélküliség csökkentésével és a munkaerő képzésével, rugalmassá tételével, mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
Humanitárius katasztrófa közelít Venezuelában, a dél-amerikai országban már 254 élelmiszerboltot fosztottak ki, az éhezés már a középosztályt is érinti.
A szocialista kormány szerint mindenről hazai és külföldi üzletemberek tehetnek,
akik destabilizálni akarják a kormányt. Caracasban a kormány katonákkal védi az élelmiszerraktárakat, de már ők sem jutnak mindig elegendő élelemhez.
