Magyarország dobogóra került a borhamisítás miatt

2016.07.07. 16:30

A földrajzi oltalom alatt álló különböző magyar élelmiszerek több mint egytizedét (10,8 százalék) találták hamisnak a magyar piacon, így Magyarország a vizsgált 17 uniós ország közül a harmadik helyet foglalja el, Luxemburg (25,4 százalék) és Görögország (21,9 százalék) után, derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből.

A nagy része bor

Az EUIPO jelentéséből az is kiderül, hogy a földrajzi árujelzővel védett magyar termékek 71 százalékát a különböző bormárkák teszik ki (például Tokaji, Egri, Kunsági), ezért a hamisítás is nagyrészt ezt a szegmenst érintheti érzékenyen. Az oltalom alatt álló élelmiszerek közül a borfélék kapcsán az átlagnál jóval szigorúbb az uniós szabályozás: a borkészítés során felhasználásra kerülő szőlőmennyiség legalább 85 százalékának kizárólag az adott tájegységről kell származnia, valamint a gyártásnak is helyben kell történnie.

„Komoly aggodalomra ad okot a hamis termékek aránya a hazai és a nemzetközi piacon, mivel nemcsak a cégeket, hanem az uniós fogyasztókat is súlyos károk érik. A földrajzi oltalom alatt álló, ugyanakkor hamis élelmiszerek exportálása óriási presztízsveszteséget jelent a magyar termelőknek és az egész élelmiszeriparnak, továbbá az országimázsnak is. A hatékony fellépés céljából elsősorban a hazai és a nemzetközi hatóságok aktív közreműködését és az egységes uniós fellépést szorgalmazzuk" - hangsúlyozta a kutatás eredményének hazai vonatkozása kapcsán Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára.

A földrajzi árujelzővel védett magyar termékek 71 százalékát a különböző bormárkák teszik ki

Forrás: MTI/Balázs Attila

16 milliárd forint a kár

A magyarországi kár 50,7 millió euró (16,1 milliárd forint), ami a teljes uniós piacot érintő kár 1,17 százalékát jelenti. A legnagyobb veszteséget Franciaország szenvedi el 1,6 milliárd euró (500 milliárd forint) értékben az EUIPO legújabb jelentése szerint, ahol a felmérés során a 4800 földrajziárujelző-oltalom alatt álló márka 100 ezer termékét vizsgálták a hatóságok.

A szeszesitaloknál volt a legtöbb szabálytalanság

Uniós szinten a legtöbb szabálytalanságot a szeszesitaloknál jegyezték fel (12,7 százalék), ezeket követték a különböző zöldségek, gyümölcsök és gabonafélék (11,5 százalék), a nyers húsok és húsipari termékek (11 százalék), a sajtok (10,6 százalék), majd a borok (8,6 százalék), végül a sörök (0,1 százalék).

Ugyanakkor a borok teszik ki az oltalom alatt álló élelmiszerek fogyasztásának több mint felét (54,3 százalék), amiket a szeszesitalok (13,3 százalék), majd a sajtfélék (12,7 százalék), a friss húsok és hústermékek (7,6 százalék), a sörök (4.6 százalék), a gyümölcsök, zöldségek és gabonafélék (1.7 százalék) és az „egyéb" termékek (5,8 százalék) követnek. A borok esetében a visszaélések 2,2 milliárd eurós (690,5 milliárd forint) kárt okoznak az európai piacnak és további 1,35 milliárd eurós (427 milliárd forint) kárt a fogyasztóknak, ami abból ered, hogy hamis, azaz nem a földrajziárujelző-oltalomnak megfelelő helyen, illetve kritériumok szerint előállított termékért fizetnek magasabb árat.